Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...A biztosítottat terheli a 8,5(magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 0,5) százalék mértékű nyugdíjjárulék és a4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége (atagdíj 8 százalék mértékű). Itt kell megemlíteni, hogy a Tbj. 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. § (3)–(4) bekezdése értelmében, ha azadóalany adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesül, azarányosítás szabályait kell alkalmazni, amelynek során az Áfa-tv. 3. számúmelléklete szerinti képletben termékértékesítésekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Tanuló szakmai gyakorlaton kapott jövedelmének adózása

Kérdés: Társaságunk által könyvelt vendéglátási tevékenységet folytató társaságnál szakmunkás tanulók kötelező évközi szakmai gyakorlatukat töltik, melyre a társaság jövedelmet kíván részükre kifizetni, havi 7000 Ft-ot. A foglalkoztatásukra a felek tanulószerződést nem kötöttek, csak az iskolával együttműködési megállapodást. A témával kapcsolatos jogszabályok áttekintése során arra a véleményre jutottunk, hogy a tanulók részére ez a 7000 Ft havonta járulékmentesen, tisztán, levonás nélkül kifizethető, azaz a munkáltatót nem terheli, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, eho, a tanulóktól pedig nem kell levonni szja-előleget, munkavállalói járulékot, 8,5% nyugdíj-biztosítási járulékot, és az egészségbiztosítási járulékot sem (Szja-tv. 3. § 72. e) pontja, Tbj-tv. 20. § és 24. §).
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 72. e) pontja alapján adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulóta szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap elsőnapján érvényes havi minimálbér 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Intézményfinanszírozási támogatás áfavonzata

Kérdés: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott egészségügyi intézmény vagyunk. Az OEP által működésre kiutalt összeget az áfa elszámolásánál az arányosításhoz a képletben a számlálóban vagy a nevezőben kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A 2004. január 1-jétől hatályos Áfa-tv. 38. § (3) bekezdése értelmében az ellenértéknek nem minősülő, adóalapot az Áfa-tv. 22. § (2)–(3) bekezdése szerint nem befolyásoló államháztartási támogatás az arányosítási képletben az adólevonásra nem jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt összeg adókötelezettsége

Kérdés: A bíróság kötelezett bennünket egy munkavállalónk munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt hathavi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére, mivel volt alkalmazottunk nem kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezését. Vita van közöttünk, mert a volt dolgozó kártérítésként kéri kifizetni a megítélt összeget. Valóban adóköteles a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonyt képez, ezért ezen bér után a foglalkoztatót társadalombiztosításijárulék-fizetési, a foglalkoztatottat pedig egészségbiztosítási-, valamint nyugdíjjárulék- (tagdíj-) fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Munkáltató által tévesen megállapított személyi jövedelemadó helyesbítése

Kérdés: Meghatározott körülmények esetén a munkáltató állapítja meg a dolgozója jövedelemadóját. Hogyan korrigálható, ha esetleg tévedett?
Részlet a válaszából: […] ...is, mely szerint a szóban forgó levonás, illetőleg az egyéb levonandó adóhátralék együttes összege nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Nyugdíjas dolgozó baleseti táppénze

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban 10 hónapon keresztül – 8 órában – foglalkoztatott nyugdíjas dolgozónak jár-e munkahelyi baleset utáni táppénz?
Részlet a válaszából: […] ...személyt is. A baleseti táppénz alapjaként csak a nyugdíjasként elért azon jövedelmet lehet figyelembe venni, amely után a foglalkoztató egészségbiztosítási járulékot és baleseti járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.
1
9
10