Elektronikus számla megőrzése

Kérdés: 2025. január 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztótársaságok a nem lakossági felhasználók részére kizárólag elektronikusan küldik a számlát. Ezen túlmenően egyre gyakoribb az elektronikus számla használata. Az elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg, az elektronikus számlák archiválásával összefüggő szabályokat jogszabály rögzíti. Az önkormányzat és intézményei az ASP programot használják a gazdálkodási feladataik ellátása során. Az ASP-ben tárolt elektronikus számlákat kell-e még külön is archiválni, vagy az ASP zárt rendszere megfelel a jogszabályban rögzített archiválási módnak?
Részlet a válaszából: […] Jogszabályváltozás miatt 2025. július 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztótársaságok a nem lakossági felhasználók számláit kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki. Ez azt jelenti, hogy a fenti dátumtól a papíralapú számla helyett e-számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

M30-as lapok kiosztása

Kérdés: Iskolánk a bérszámfejtő programunkhoz kapcsolódó webfelületre tölti fel a havi bérjegyzékeket, valamint a szabadságigénylések is ezen a rendszeren keresztül történnek. A felületre minden dolgozó a munkahelyi e-mail-címével és egy általa választott jelszóval tud belépni. A webalkalmazás előfizetésekor azt az információt kaptuk, hogy elérhető lesz benne az M30-as igazolás is, azonban kiderült, hogy továbbra is papíralapon kell kiosztanunk azokat a munkavállalók részére. Megkérdeztem a fejlesztőktől, hogy miért van így, amire azt a választ adták, hogy az M30-as lap aláírásköteles, így mégsem fejlesztették le azt az említett webfelületre. Szabályos lenne, ha a nyomtatványokat az intézményvezető elektronikus aláírásával ellátva töltenék fel a webfelületre, ahonnan a munkavállaló bármikor letöltheti, kinyomtathatja magának? Így a munkavállaló nem írja alá a dokumentumot, de bizonyíthatóan eljut hozzá.
Részlet a válaszából: […] A Pp. szerint akkor teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és ha jogszabály úgy rendelkezik, azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Új közlekedési eszköz magánszemély általi Közösségen belüli értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
Részlet a válaszából: […] Új közlekedési eszköznek az Európai Unió (Közösség) tagállamai közötti értékesítése esetén – melynek eredményeként az új közlekedési eszköz az egyik tagállamból a másik tagállamba kerül – a célország szerinti adóztatás elve érvényesül. Az eladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Jogi ellenjegyzés költségvetési szerveknél

Kérdés: Költségvetési intézményünk a szerződésekkel kapcsolatban jogi ellenjegyzést kíván bevezetni. Értelmezésünk szerint a "jogi ellenjegyző aláírásával igazolja, hogy a szerződés a szükséges alaki és tartalmi kellékekkel rendelkezik, nem ütközik az adott szerződésre vonatkozó jogszabályi előírásokba, intézetünk belső szabályzataiba, illetve közhiteles nyilvántartásokba".
Jogi osztályunk szerint az ügyvéd/jogász az ellenjegyzésével bizonyítja, hogy
a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és
b) az okiratban megjelölt felek az iratot előtte írták alá. A jogi osztály vezetőjének véleménye szerint a pénzügyi ellenjegyzőnek mint az okiratban megjelölt félnek a jogász előtt kell az okiratot aláírnia.
Költségvetési szervnél mi a jogi ellenjegyzés fogalma? Ha a jogi osztály véleménye szerint kell eljárni, akkor a pénzügyi ellenjegyző félnek tekinthető-e az ügylet során? Milyen dokumentumot kell bemutatni az ellenjegyzőnek az aláírás során a jogi ellenjegyző felé? Jelen kell-e lennie a jogi osztály vezetőjének az ellenjegyző aláírásakor?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a kérdés megítélése szempontjából lényeges figyelembe venni, hogy jogi ellenjegyzésről nem lehet általánosságban beszélni, mint ahogyan a hatályos magyar jogszabályok sem tartalmaznak általános előírást a jogi ellenjegyzésre, illetve annak tartalmára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Adóbevallás elektronikus úton

Kérdés: Intézményünk a legutóbbi számítástechnikai fejlesztést követően alkalmassá vált arra, hogy elektronikus úton nyújtson be adóbevallást. Milyen módon lehet ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] Az Eat. 2001. szeptember 1-jei hatálybalépése teremtette meg annak feltételeit, hogy Magyarországon hiteles módon lehessen elektronikus úton adatot továbbítani.A hitelesítés célja, hogy egyértelműen azonosítsa az elektronikus úton előállított adat "gazdáját", aki ezzel elismeri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.