2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?

Kérdés: Önkormányzatunk rövid távon rendelkezésre álló bankszámlapénzét számlán történő lekötéssel hasznosítja. Így történt ez december utolsó napjaiban is. A lekötés lejárata december 30-a volt. Bankunk a felszabadult betétállományt csak január 1-jei könyveléssel, január 1-jei kivonaton jelenítette meg, de december 30-i értéknappal. Milyen nappal könyveljük le a betét felszabadítását, illetve a pénzmaradvány elszámolásakor figyelembe vehetjük-e záró pénzkészletnél, illetve a mérlegben hol szerepeltessük ezt az összeget?

Kérdés: Az Ámr. 134. § (3) bekezdése értelmében: "Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50 000 forintot el nem érő kifizetések esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban kell rögzíteni." Ez jelentheti azt, hogy 50 ezer Ft alatti kifizetésnél elegendő szóbeli kötelezettségvállalás, ha úgy szabályozzuk? A kötelezettségvállalás nyilvántartásban ezeket a "kis összegeket" hogy lehet szerepeltetni? Tételenként külön sorszám alatt, vagy valamilyen összesített formában?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Intézetünkben a bérprogram évek óta a szellemi termékek (szoftverek) között szerepel a nyilvántartásban. Helyes-e, ha továbbra is a szellemi termékek között tartjuk nyilván, vagy mindenképp át kell vezetni a vagyoni értékű jogok közé? A következőkben minden szoftverterméket a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, vagy adott esetben a szellemi termékek közé továbbra is besorolható?

Kérdés: A személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adómentesen juttatható meleg étel összege havi 10 ezer forintban került meghatározásra 2007. évben. Ha valaki egy adott hónapban nem használja ki teljes mértékig a 10 ezer forintot, a fennmaradó rész elveszik-e, vagy a jogosultsági hónapok száma szorozva 10 ezer forinttal összeget éves szinten göngyölítve lehet-e érteni (hasonlóan az étkezési utalványhoz)? Hogyan kell értelmezni a fel nem használt étkezési hozzájárulást? Van-e lehetőség a göngyölítésre havonta vagy éves szinten, vagy teljesen elveszik az igénybe nem vett rész?

Kérdés: Az új Áfa-tv. alapján hogyan alakul az étkeztetési tevékenység adózása? Az alábbiak közül mely tevékenységek adókötelesek, illetve adómentesek: – alkalmazottak étkeztetése, – vendég étkeztetése, – óvodai, iskolai ellátottak étkeztetése, – szociális étkeztetés?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhával rendelkezik. Főzünk a saját diákjainknak (menzások, napközisek), és a szintén önkormányzati fenntartású óvodáknak, öregek otthonának, szociális étkezőknek, vendégeknek és saját dolgozóinknak. A többi intézmény étkeztetését a GAMESZ-nek számlázzuk. Az alapító okiratunkban szerepel ez a tevékenységünk. Az új Áfa-tv. 85. §-a szerint mely tevékenységünk mentes az adó alól, hogyan alakul a gyerekektől beszedendő térítési díj (eddig nyersanyagnorma+áfát szedtünk), a raktárra bevételezett élelmiszer áfájának levonhatósága (a mentes és köteles tevékenységhez való felhasználás aránya csak utólag derülhet ki), a fenntartó által nettóban meghatározott nyersanyagnormát kell-e változtatni (a le nem vonható áfát bele kell-e venni)? Ez az esetleges mentesség választható, vagy kötelező érvényű? Ha mentes a diákétkeztetés, akkor a gyermekvédelmi törvény 148. § (4) bekezdését miért nem változtatták meg?

Kérdés: Intézetünk egy külső szolgáltató bt.-vel kötött szerződést az egyik épülete felső emeleti térbeépítésének szakipari munkáira. Kérdésem, hogy ez a szolgáltatás az új Áfa-tv. 142. § (1) bek. b) pontja alá tartozik-e, vagyis az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti?

Kérdés: Szeretnék állásfoglalást kérni az új Áfa-tv. szerint az alábbiakban: – Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, melynek négy, részben önálló intézménye van; – A bölcsődék tárgyi adómentes tevékenység (gyermekfelügyelet) mellett adóköteles étkeztetést végeznek; – A bölcsődéknek saját konyhájuk van; – Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek térítési díjat fizet; – Működést finanszírozó önkormányzati támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk; – Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. A kérdésem az lenne, hogy az új Áfa-tv. szerint hogyan számolom az áfát? (Idáig alkalmaztam megosztást és arányosítást, és számításaim az APEH-revízió szerint is rendben voltak.) A támogatást továbbra is bele kell venni a képletbe?

Kérdés: 1. Intézményünk költségvetési szerv. Alkalmazhat-e pénztárgépet (fénymásolás, internethasználat)? 2. Tábori étkezési befizetéshez használható-e még a B318-221 r.sz. számú Elszámolás az étkezési térítési díjakról, vagy számlát kell adni minden egyes gyermeknek?