Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (Kjt.) 33. § (1) bekezdése szerint felmentés esetén – a nem megfelelőmunkavégzés miatti alkalmatlanság esetét kivéve – a felmentési idő legalábbhatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Köztisztviselő nyugdíjasnak minősülése és végkielégítésre való jogosultsága

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem teljesen egyértelmű, hogy az érintettköztisztviselő 2011. május 11-én az öregségi nyugdíjkorhatárt tölti be, vagy azelőrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges életkort.Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséről van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 14.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő a felmentési idő és a jubileumi jutalom szempontjából

Kérdés: Az intézményünk alkalmazásában álló mérnök-tanár kollégánk (férfi) előrehozott nyugdíjba szeretne menni a 60. életévében. Kérdésem, hogy a felmentési idő, illetve a jubileumi jutalom kiszámításánál mely időszakok vehetők figyelembe? 1. 1969. 07. 15.-1971. 10. 26. Ércbányászati Vállalat – munkaviszonya megszűnt. 2. 1971. 11. 01.-1983. 06. 30. Autóközlekedési Tanintézet Bp. – áthelyezve. 3. 1983. 07. 01.-1988. 01. 31. Megyei Közlekedési Felügyelet – áthelyezve. 4. 1988. 02. 01. -1990. 08. 31. Cipőkereskedelmi Vállalat – áthelyezve. 5. 1990. 09. 01.-1996. 06. 30. Tanács Közlekedési Felügyelet – megszűnés közös megegyezéssel. 6. 1996. 07. 01.-2001. 01. 31. Autóközlekedési Tanintézet Kft. – megszűnés közös megegyezéssel. 7. 2001. 02. 01.- jelenleg is gimnázium és szakközépiskola.
Részlet a válaszából: […] Közalkalmazotti jogviszony esetében a jubileumi jutalom és afelmentési idő számítása során figyelembe vehető időtartamok a következők:<br>– a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban,közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő (ideértve az 1992. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Közalkalmazott egészségügyi alkalmatlansága

Kérdés: Hogyan és milyen módon szűnik meg annak a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonya, aki 1 év táppénzes állomány után nem rokkantnyugdíjas állományba fog kerülni, hanem rehabilitációs járadékra lesz jogosult? Közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, vagy nekem, mint munkáltatónak kell neki felmondanom, tekintettel arra, hogy egészségi állapota miatt nem tudom alkalmazni szakács munkakörben. (Térdműtéte után nem 100%-os a térd mozgása, ezért az üzemorvos nem adja meg neki az engedélyt, más munkakört pedig nem tudok neki felajánlani.) Milyen nappal szűnik meg ilyenkor a munkaviszony? A táppénz utolsó napjával? Ki nem vett szabadságot fizetnem kell neki? Letölteni ugye nem tudja, mert az azt jelentené, hogy alkalmazom üzemorvosi engedély nélkül is?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (Kjt.) 30. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a munkáltató aközalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha aközalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése, magatartásbeli összeférhetetlensége

Kérdés: Közalkalmazott (közoktatási intézmény gazdasági osztályán könyvelő munkakörben foglalkoztatott) kolléganőnk részére folyamatos szakmai hibáiért, pontatlanságáért írásbeli figyelmeztetést adtunk 2009 októberében. Másnap elment betegállományba. Decemberben megszakította, pár nap után kivette éves hátralévő szabadságát, majd 2010 januárjában újra betegállományba ment, mely azóta is tart. Mivel a gazdasági vezetőn (rajtam) kívül ő az egyetlen, aki megfelelő pénzügyi végzettséggel rendelkezik, így nehézkes mind a helyettesítés, mind az érvényesítési feladat megoldása. Szakmai alkalmatlansága már bizonyított, emberileg is összeférhetetlen, így szeretnénk a legrövidebb úton megválni tőle. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közalkalmazott munkáját nem végzi megfelelően,illetve a munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, a Kjt.30. § (1) bekezdés c) pont lehetőséget ad – szakmai alkalmatlanság címén – aközalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Gazdasági vezetők képesítési követelményei az új Ámr. alapján

Kérdés: Iskolai végzettségem gimnáziumi érettségi, OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés államháztartási szakon, és OKJ-s pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés államháztartási szakon. 2002. március 1-jén neveztek ki határozatlan időre gazdasági vezetőnek egy önállóan működő és gazdálkodó városi szociális intézményben, mely másik két önállóan működő intézmény operatív gazdálkodását is elvégzi. Az intézmények könyvviteli szolgáltatását államháztartási szakon regisztrált mérlegképes könyvelőként látom el. (41 éves vagyok.) Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése vonatkozik-e rám, vagy csak az új kinevezésekre értendő? Ha vonatkozik rám, meddig kell megkezdenem a felsőfokú iskolai végzettség megszerzését? Ha a munkakör betöltésekor a képesítés megfelel a képesítési előírásnak, és közben változik a képesítési előírás, akkor a munkáltatónak kell-e kötelezni? Ha a munkáltató kötelez, köteles-e a képzési költség teljes költségét fizetni? Ha a munkakör betöltéséhez szükséges a felsőfokú iskolai végzettség és nem kötelez, jogszerűen jár-e el? Ha nem kötelez a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére, és nem iratkozom be, akkor elláthatom-e a munkakört, a munkáltató felmondhat-e?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (új Ámr.) 18. § (1) bekezdés szerint a gazdasági vezetőnekfőszabályként – a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számvitelivégzettséggel, vagy – a felsőoktatásban szerzett egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Köztisztviselői cafeteriajuttatás a felmentési idő alatt

Kérdés: 2010. évre az önkormányzat a köztisztviselőknek megállapította a cafeteriajuttatást az illetményalap ötszörösében (minimum, de kötelező). Előrehozott öregségi nyugdíjam miatt a felmentési idő fele 2010. június 28-án letelik, ez az utolsó munkában töltött nap. A megállapított 2010. évi cafeteriajuttatást (nyilatkozatom szerint) 2010. június 28-ig teljes egészében kimerítem, s a felmentési időm 2010. december 28-án telik le, időarányosan vissza kell-e fizetnem a juttatást?
Részlet a válaszából: […] Először is meg kell jegyezni, hogy a felmentési idő mindenszempontból jogszerző időnek számít, arra a cafeteria is jár, méghozzá a teljesfelmentési időre, tehát a mentesítés idejére is. A köztisztviselői cafeteriakapcsán a jogszabály kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Nyugdíj melletti munkavállalás, kereseti korlát

Kérdés: 2006. 01. 01-től előrehozott öregségi nyugdíjasként dolgozom gazdasági vezetői munkakörben, egy megyei fenntartású intézményben. A nyugdíj melletti munkavállalásra vonatkozó korlátozó szabályok rám csak 2010. 01. 01-től vonatkoznak. 2010. 01. 01-től a fizetésem 3 hónap alatt eléri a minimálbér 12-szeresét. Ha tovább szeretnék dolgozni, akkor április 1-jétől szüneteltetnem kell a nyugdíjamat, de meddig, hisz 2010. 11. 25-én betöltöm a 62. életévemet. Ekkor úgy tudom, hogy rám már nem vonatkozik az éves kereseti korlát. Ezek szerint 2010. 12. 01-től ismét igényelhetem a nyugdíjamat vagy majd csak 2011. 01. 01-től? Mi történik akkor, ha közben megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyomat, például júniusban? Ekkor jogosult vagyok-e a felmentési időre, illetve ily módon év közben kérhetem-e ismételten a nyugdíjam folyósítását?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) – 2010-től hatályos – 83/B. § (1) bekezdés kimondja, hogy"ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött,a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregséginyugdíjban,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Kérem szíves válaszukat, hogy az alábbi munkaviszonyokban dolgozó számára jár-e a 40 éves jubileumi jutalom? 1969. 07. 01.-1972. 01. 30. állami cég mv. megszűnt 1972. 02. 01.-1974. 10. 14. állami gazdaság áth. 1974. 10. 15.-1986. 01. 30. költségvetési üzem áth. 1986. 02. 01.-1992. 02. 28. építőipari vállalat áth. 1992. 03. 01.-1993. 06. 30. pénzintézet áth. 1993. 07. 01.-jelenleg önkormányzati gimnázium Nyugdíjba 2010. október 16-án, 60 éves korban kíván menni.
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalom szempontjából a Kjt. hatálybalépése(1992. július 1-je) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyidőtartama akkor vehető figyelembe, ha fennáll "az áthelyezések szakadatlanláncolata" (Mt. 209. §). Erre tekintettel 1972. 02. 01-től számítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Korengedményes nyugdíj megállapítása

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Egyik dolgozónk korengedményes nyugdíjba szeretne elmenni. Ebben az évben betölti a 57. évét, és 39 év 5 hónap szolgálati ideje lesz december 31-éig, így csak csökkentett összegű nyugdíjat kaphat. A 60/2009. (III. 27.) Korm. rend. szerint a jogviszony megszűnése áthúzódhat 2010. évre objektív okok miatt. Mit ért a jogalkotó objektív ok alatt felmentésen kívül? Ebben az esetben a jogviszony megszüntethető-e felmondással? Ha a jogviszony december 31-én szűnik meg, és január 1-jén már nyugdíjas, jár-e a kötelező nyugdíjemelés?
Részlet a válaszából: […] A 2009. március 27-én kihirdetésre került 60/2009. (III.27.) Korm. rendelet alapján a korengedményes nyugdíj 2009. december 31-e utánis megállapítható azon igénylők részére, akiknek a biztosítási jogviszonya2009. évben objektív okok miatt (pl. felmentési idejük nem jár le),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
1
10
11
12
20