402 talált cikk a finanszírozás kifejezésre

Kérdés: Néhány intézményünk az elmúlt évben nem kapta meg a részére megállapított költségvetési támogatás teljes összegét. A ki nem utalt támogatások (2005. évi beszámoló 29. űrlap 16. sora) az intézmények 2005. évi költségvetési pénzmaradványát befolyásolják. Az alulfinanszírozás összegét – melyet a pénzmaradvány részeként képviselő-testület is elfogadott – a főkönyvben a T 4214 – Előző év(ek) költségvetési tartalékának elszámolási számláján könyvelték a K 4211 – Költségvetési tartalék elszámolási számlával szemben. Ez az előző évi alulfinanszírozás részünkre az idén kiutalásra került, amit a T 341 – K 4622 és a kapcsolódó tételekkel együtt könyvelték. Ez az elszámolási mód mindaddig egyértelmű volt, amíg a féléves beszámoló során nem értelmeztük újra és újra a PM tervezési útmutatóját és a SALDO Önkormányzati költségvetési szervek számviteli politikája és számlarendje 2006. évi kiadványában leírtakat. A SALDO kiadványban egyértelmű az elszámolás; a klasszikus alulfinanszírozás és annak főkönyvi rendezése. Nem egyértelmű, sőt zavaró a PM útmutatójában a 09. űrlap 25. sorához fűzött következő magyarázata: ".... Az 1251 szektorban az önkormányzati költségvetési szerv felügyeleti szervével kapcsolatos elszámolások (előző évben megállapított támogatások részbeni folyósításából eredő pótlás) bevételének teljesítési adata szerepelhet..." Ezt a PM-es értelmezést "támogatja a MÁK területi igazgatósága is. Mi viszont nem tudjuk, melyik a helyes eljárás, az előző évi egyéb kiegészítés, vagy a pénzmaradvány-átvétel. Ez utóbbi szerintünk azért nem "helytálló", mert a fenntartó nem maradványt, nem a pénzmaradványát adja át. Legyenek szívesek véleményükről tájékoztatni.

Kérdés: Az Ötv. 92/A § (2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok esetében a teljesített kiadások összegének megállapításakor a finanszírozási célú kiadásokat (pl. rövid lejáratú értékpapír-vásárlás) a bevételekkel módosított vagy bruttó összegben kell figyelembe venni?

Kérdés: Az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség 2006. január 1-jével megszűnt. Problémaként merül fel ugyanakkor, hogy hogyan kell arányosítani az olyan saját vállalkozásban megvalósított beruházások esetében, amikor a támogatás felhasználására 2005-ben kerül sor, de az aktiválásra csak 2006-ban. Kell-e arányosítani az olyan támogatott beszerzések után, melyek esetében 2005-ben előlegfizetés már történt, de a teljes összeg megfizetésére 2006-ban kerül sor?

Kérdés: A költségvetési levelek 62. szám 1380-as kérdését és válaszát elolvasva sem lett sokkal világosabb az áfaarányosításból fakadó problémánk, így saját intézményünk példájával fordulnék önökhöz: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, amelynek négy részben önálló intézménye van. Az egyikük, a bölcsődék tárgyi adómentes tevékenységet (gyermekfelügyelet) és adóköteles étkeztetést végez. A bölcsődéknek saját konyhájuk van (egy főz, a többi melegít). Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek díjat fizet. A bölcsődei dolgozók is itt esznek. A működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk. Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. Az áfa arányosítása során mit kell pontosan az arányosításba bevonni, és mi kerül az Áfa-tv. 3. számú mellékletében szereplő képletbe? A támogatásból mi és hogyan szerepel a számlálóban, nevezőben?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 56. számának 1280-as kérdését és annak válaszát elolvastam, melyet úgy értelmeztem, hogy 2006-tól az önkormányzat által az intézmény részére megállapított támogatás miatti arányos adómegosztási kötelezettség megszűnik. Az APEH-nál is érdeklődtem a fenti módosításról, és az a véleményük, hogy ez az intézményfinanszírozás nem tartozik ebbe a változásba. Tehát függetlenül attól, hogy adóköteles tevékenységet is folytatok, a beszerzéseket, igénybe vett szolgáltatásokat el tudom különíteni, ennek ellenére továbbra is az arányos, adómegosztási szabály vonatkozik intézményünkre. (Intézményünk uszodát, műjégpályát és sportcsarnokot üzemeltet. A tevékenységekre önkormányzattól támogatást kapunk. Az uszodában és a jégpályán csak adóköteles tevékenységet folytatunk.)

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működő kutatóközpontban az intézményfinanszírozás mellett a bevételek nagy részét pályázati úton elnyert támogatási bevételek jelentik. Az alaptevékenységünk adóköteles tevékenység. Helyesen értelmezzük-e az Áfa-tv. hatályos rendelkezéseit, ha a támogatási szerződések alapján kapott állami támogatásokból finanszírozott beszerzések után az áfa összegét visszaigényeljük?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, adómentes és adóköteles tevékenységet egyaránt folytatunk. Az adóköteles tevékenységet tételesen el tudjuk különíteni. Az államháztartási támogatást intézményfinanszírozásként kapjuk. Kérdésünk, hogy 2006. január 1-jétől kell-e arányosítanunk, s ha igen, hogyan kell az arányosítást elvégezni?

Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.

Kérdés: Szakmai képzést is nyújtó gimnáziumként jogosultak vagyunk a szakképzési hozzájárulás elfogadására. A támogató cégekkel "Fejlesztési támogatási szerződést" kötünk. Iskolánk tetőterében szeretnénk kialakítani a szakmai képzésre alkalmas oktatóhelyiségeket. Az építési munkák a következő évekre is áthúzódnának. Felhasználható-e a szakképzési hozzájárulás a fenti munkák finanszírozására, és melyik törvény biztosítja a jogszabályi hátteret? Pontosan melyik törvényben található meg, hogy a szakképzési hozzájárulás mire használható fel?