Gyermek gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság letelte utáni foglalkoztatás

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk szülési szabadságra, majd a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságra ment. Most (a gyermek másfél éves) bejelentette, hogy vissza kíván jönni dolgozni, azonban időközben szervezeti változások történtek, és most csak napi 4 órában tudnánk alkalmazni. Megtehetjük-e ezt? Köteles-e ezt elfogadni, és ha nem fogadja el, megszüntethetjük-e a jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.)– közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó – 90. § (1) bekezdésd)-e) pontjai szerint a közalkalmazott felmentési tilalom alatt áll, tehát -még ha időközben szervezeti változások történtek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Fizetett szabadság időtartamára jutó GYES

Kérdés: Intézményünk dolgozója második gyermekét 2005. 07. 25-én szülte. A szülési szabadság lejártát követően a GYED-et, majd a GYES-t is igénybe vette. Visszamenőleges szabadságát 2007. 07. 26-tól, a GYED lejártát követően vette igénybe. A fizetett szabadság ideje alatt részére a GYES összegét nem folyósítottuk. (Iskolánk akkor még a családtámogatásokat is kezelte.) Ténylegesen járt volna-e nevezett munkavállaló részére a GYES havi összege a fizetett szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 2006. január 1-jétől élő 21. §-a értelmében agyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet korlátozásnélkül folytathat a gyermek egyéves kora után. Az intézményük dolgozója tehát aGYED lejártát követően, a gyermek kétéves kora után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Jubileumi jutalomhoz beszámítható időtartamok

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyom 1996. szeptembertől tart a jelenlegi munkahelyemen. Kérem segítségüket a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához! Mely jogviszonyok időtartama számít bele a jubileumi jutalomra jogosító időbe?
Részlet a válaszából: […] Közalkalmazotti jogviszony esetében a jubileumi jutalomrajogosultság megállapítása szempontjából közalkalmazotti jogviszonyban töltöttidőnek számítanak a következő időtartamok:– a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban,közalkalmazotti jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Szolgálati jogviszony

Kérdés: Egyik nyugdíjasként foglalkoztatott dolgozónkkal vitába keveredtünk a 40 éves jubileumi jutalom jogosságát illetően. Nevezett dolgozónk a BM Polgári Védelemnél dolgozott nyugdíjazásáig. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) alapján az ott elismert szolgálati jogviszonya: 1967. január 1.-1998. október 31. közötti időszak. Ebből az időszakból azonban csak 1971. augusztus 20.-1998. október 31. számított hivatásos állományúnak, mivel 1967. január 1. és 1971. augusztus 19. között a katonai főiskola hallgatója volt. A fent említett törvény alapján, a kapott igazolás szerint 1997. január 1-jén a Polgári Védelemnél megkapta a 30 éves jubileumi jutalmát, mivel e törvény alapján a teljes szolgálati ideje (főiskolás évei is) beszámított a jubileumi jutalom idejébe. Nevezett 2000. április 1-jétől a mai napig is folyamatosan közalkalmazotti jogviszonyban van. Az ő álláspontja szerint – mivel a Polgári Védelemnél az összes elismert jogviszonyát figyelembe veszi (a főiskolás évekkel együtt) – megvan a 40 éves jubileumi jutalomhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonya, és kéri annak kifizetését. Arra hivatkozik, hogy ott is beszámították a 30 éves jubileumi jutalom számításánál a teljes szolgálati idejét. Kérdésünk: jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom? Be kell-e számítanunk a főiskolás éveit a Kjt. szerinti jubileumi jutalomhoz?
Részlet a válaszából: […] Közalkalmazotti jogviszony esetében a jubileumi jutalomszámítása során figyelembe vehető időtartamok a következők:– a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban,közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő (ideértve az 1992. július 1-jén márfennállt és olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

2005. évi tizenharmadik havi juttatás

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49. §-ának szabályai 2005 januárjában valóban úgyszóltak, hogy az alapján a hivatkozott esetben nem kellett az érintett részéretizenharmadik havi illetményt fizetni. Később azonban az Alkotmánybíróság32/2005. (IX. 15.) AB határozatában – hatálybalépésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

"Főállású anyaság" és fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Köteles-e a munkáltató ún. "főállású anyaság" esetén a közalkalmazott részére fizetés nélküli szabadságot biztosítani?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 23. §-a szerint gyermeknevelési támogatásra jogosultaz a szülő, nevelőszülő, gyám, aki saját háztartásában három vagy több kiskorútnevel, a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévénekbetöltéséig. A köznapi szóhasználatban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultság – ha a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon volt

Kérdés: Egyik pedagógusunk munkaviszonya 1999-től folyamatos. 2005. 01. 01.-2005. 02. 06-ig fizetés nélküli szabadságon volt. 2006 januárjában érvényes szabályozás szerint részére nem járt 13. havi vagy 0. havi illetmény, még arányos rész sem. Változott-e ez a szabályozás? Van-e lehetőség visszamenőleg az "elmaradt" juttatás kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 68. §-ának 2005 januárjában hatályos szabályaivalóban úgy rendelkeztek, hogy a közalkalmazott akkor jogosult egyhavikülönjuttatásra, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll,kivéve – többek között – ha 30 napnál hosszabb fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Köztisztviselői jubileumi jutalom – beszámítanak-e a főiskolai, nappali tagozatos évek?

Kérdés: 1981-től 1984-ig a megyei tanács ösztöndíjasaként az Államigazgatási Főiskola nappali tagozatos hallgatója voltam. 1984. 08. 15. napjától a mai napig folyamatosan köztisztviselőként dolgozom. A jubileumi jutalom idejének számításainál a főiskolai ösztöndíjas 3 év beszámítható-e? Ha igen, mivel igazolható az ösztöndíjas időszak?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalommal kapcsolatos szabályokat a Ktv. 49/E.§-a tartalmazza, mely a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása tekintetébena Ktv. 72. § (1)–(2) bekezdésére utal, azzal, hogy a munkavégzésre irányulóegyéb jogviszonyban, illetőleg az 1992. július 1-je után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Szabadság a gyermek gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság idejére

Kérdés: Dolgozónk gyermeke születése miatt szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon volt. Jár-e erre az időszakra részére szabadság, és ha igen, hogyan kell azt kiadni, amikor visszajön dolgozni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdése alapján a munkavállalót mindenmunkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap-és pótszabadságból áll. A hivatkozott paragrafus (2) bekezdése rögzíti, hogy ajogviszony szünetelésének időtartamára mely esetekben jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartamának meghatározása

Kérdés: Helyettesítés (GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) céljából létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartama meghatározható-e naptárilag, amelyet ismételt határozott idejű kinevezéssel hosszabbítunk meg, amíg a helyettesítés indokolt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. § (1) bekezdés alapján a közalkalmazottijogviszony főszabályként határozatlan időre jön létre. A hivatkozott paragrafus(2) bekezdése szerint közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nemrendelkezik – helyettesítés céljából vagy meghatározott munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.
1
9
10
11
15