26 talált cikk a gazdálkodási jogkör kifejezésre

Kérdés: Ha egy pedagógiai szakszolgálat önállóan működő intézmény, de gazdaságilag nem önálló, szükséges-e gazdasági vezető alkalmazása az intézményben? A szakszolgálat gazdálkodással kapcsolatos feladatait a fenntartó látja el.

Kérdés: A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 78. és 72. paragrafusa alapján biztosan állítható-e, hogy utalványozási joga csak önállóan működő intézmény vezetőjének, vagy az általa megbízott és a szerv állományába tartozó alkalmazottnak van? Egy "GAMESZ" típusú intézményben jelentős szervezést igényel az utalványozás, ha az előbbi állítás igaz. Van-e lehetőség arra, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szervezet munkavállalója utalványozzon?

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?

Kérdés: Az önállóan működő költségvetési szervnek lehet-e saját adószáma, törzsszáma, ezáltal kell-e saját bevallást, illetve beszámolót készítenie?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk. A közhiteles törzskönyvi nyilvántartáshoz ki kellett töltenünk a T01-V01 változásbejelentési kérelmet, melynek 10. pontjában meg kellett határoznunk, hogy rendelkezünk-e gazdálkodó egységgel. Nem egyértelmű számunkra, hogy intézményünkben működik-e gazdálkodó egység. Szeretnénk tudni, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szerven belül mi tekinthető gazdálkodó egységnek?

Kérdés: Egy önálló gazdasági intézmény (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény), mely 85 alkalmazottal rendelkezik, hány fő gazdasági személyzettel rendelkezhet? Tanulólétszámunk 163 fő. A Pedagógiai Szakszolgálat a kerületben kb. 460 gyermek ellátásáról gondoskodik.

Kérdés: Egy megyei önkormányzatnál a főjegyző munkáltatói jogkört lát el törvényi előírás alapján. A főjegyző illetmény és egyéb juttatások esetében gyakorolja a kötelezettségvállalási, utalványozási jogkört. Rendelkeznie kell-e a jogkörök gyakorlásához a megyei önkormányzat elnökének felhatalmazásával?

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó gazdasági vezető státusza a Kjt. módosítása következtében vezető munkakörré alakul át, kinevezett vezetőnek számít. Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, fenntartó a kerületi önkormányzat. Az illetmény megállapítása szempontjából lényeges különbség áll fenn. Eddig a fizetési fokozat és a vezetői pótlék szerint állapítottuk meg, a módosítás értelmében a vezetői illetményalap és az 1,70 szorzó összességéből állna. Kérdés továbbá az, hogy ebben az esetben jár-e a vezetői pótlék?

Kérdés: Egy költségvetési szerv (önkormányzat polgármesteri hivatala) olyan gazdálkodó szervezetben vesz részt, amelyben többségi befolyással nem rendelkezik. A gazdasági társaság alapítása 2003. 06. 09. előtt történt. Van-e valamilyen teendője a költségvetési szervnek az Áht. 95. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel?

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: – alapítójuk a községi önkormányzat, – fenntartójuk a községi önkormányzat, – jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, – az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, – az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, – az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, – alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?