Kötelezettségvállalások

Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó elő­írásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások körébe tartoznak,– folyamatos teljesítésű szolgáltatások állományba vételénél a kiinduló dokumentum általában határozatlan időre szóló ún. keretszerződés, melyekre a fizikai, szakmai teljesítés a költségvetési évben folyamatosan történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Városüzemeltetési és város- gondnoksági feladatok ellátására nyújtott önkormányzati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...eszközökről és a finanszírozásról az önkormányzat köteles gondoskodni.A közszolgáltatási szerződésnek a 2012/21/EU bizottsági határozat 4. cikke értelmében a következőket kell tartalmaznia:1. A közszolgáltatási kötelezettségek tartalma és időtartama a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Színpadi előadás önkormányzati támogatásból

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást biztosít határozatával egy színpadi előadás megtartására. A megítélt támogatás összegét lakossági hozzájárulásokból kívánja fedezni. Amennyiben a lakosok támogatják a kezdeményezést, és fejenként 100 Ft-tal hozzájárulnak a kezdeményezéshez, akkor a beszedett összeget hogyan kell könyvelni? Ez a beszedett összeg adóköteles bevétel lesz? Milyen bizonylatot kell a befizetőnek adni az átvételkor?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha sem az önkormányzat, sem a magánszemélyek nem kapnak ellenszolgáltatást az átadott pénzösszegért, akkor az olyan támogatás, ami nem minősül gazdasági tevékenységnek, ebből következően nem tartozik az áfa hatálya alá. Áfaadóügyi bizonylatot, számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Postánál eltöltött jogviszony figyelembevétele jubileumi jutalomra jogosító időhöz

Kérdés: 1973. 09. 06.-1974. 06. 30. között a Posta Központi Hírlap Irodánál előfizető ügykezelő voltam, ez szerepel is a munkakönyvemben. Úgy tudom, közalkalmazott voltam, s ezt a tényt nem tudom bebizonyítani, mivel 1992 óta nem tartoznak a postai dolgozók a közalkalmazottak közé. Volt MÁV vasúti igazolványom, de sajnos ez már nincs meg ennyi év után, s nem biztos, hogy ez elég bizonyíték lenne. A postai dolgozók közalkalma­zot­tak­nak számíthatók-e valóban 1973-ban és 1974-ben? Vajon hol található régi nyilvántartás? Abban az időben nem írtak munkaszerződéseket, csak nyilvántartásba vettek, s beírták a munkakönyvbe a munkavégzés időpontjának kezdetét és a végét. Nagyon fontos lenne ez a 9 hónap 25 nap számomra a jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításához.
Részlet a válaszából: […] ...évi LIII. törvényben, illetőleg a végrehajtást szabályzó 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a 363.603/1993. sz. határozatával 1993. december 31-ével egyszemélyes, állami tulajdonú részvénytársasággá alakította át. A Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Nonprofit kft. részére nyújtott önkormányzati támogatás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Ügyfelem egy önkormányzati tulajdonban lévő egyszemélyes nonprofit kft., amelyet az önkormányzat településgazdálkodási feladatok ellátására hozott létre. Az alapító önkormányzat a cég alapító okiratában meghatározta a kft. feladatait, melyek a következők: település közterületeinek tisztán tartása, közterületi fák, zöldnövényzet, valamint parkok kezelése, gondozása. Az önkormányzat a kft. képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetése alapján a képviselő-testület határozatában meghatározott támogatást nyújt a kft. alapfeladatainak ellátására. A támogatás egy része működési támogatás, amelyet a kft. az alapító okiratában meghatározott zöldterület-karbantartási feladatokra kap. Másrészt az önkormányzat fejlesztési támogatást biztosít a zöldterület-karbantartási feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök (fűnyírók, tehergépkocsik) pótlására. Az önkormányzat a fejlesztési támogatás költségvetésben meghatározott célnak megfelelő felhasználását ellenőrzi. A kft. a beszerzett eszközök áfáját nem helyezi levonásba. A fenti feladatokon túl a kft. eseti megrendelések alapján karbantartási feladatokat, illetve a helyi újság szerkesztésével kapcsolatos feladatokat is ellát, amelyek azonban nem tartoznak a kft. alapító okirat szerinti alapfeladatai közé, és ezek vonatkozásában az önkormányzat támogatást nem nyújt. Az alapfeladatokon túl elvégzett tevékenységek általános forgalmi adóval növelten kerülnek bizonylatolásra az önkormányzatnak. Az előzőeken túl a kft. lakossági megrendelésre fűnyírási, egyéb zöldterület-karbantartási feladatokat is elvégez, amelyeket szintén áfával növelten számláz a szolgáltatást igénybe vevők részére. A fentiekkel kapcsolatban kérdésem, hogy az önkormányzat által a nonprofit kft. részére folyósított működési és fejlesztési támogatás az Áfa-tv. 65. §-a alapján adóalapot képez-e, és köteles-e az önkormányzat azután áfa fizetésére?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 65. §-a szerint "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.
Kapcsolódó címkék:    

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?
Részlet a válaszából: […] ...a KET szabályait kell alkalmazni, ezért közhatalminak tekintendő.10. A közterület-foglalási díj annak ellenére, hogy a gyakorlatban határozatot hoznak róla, nem közhatalmi tevékenység, hanem bérbeadásként viselkedik áfaadójogilag.Áfaadójogilag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.
Kapcsolódó címke:

Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] A fennálló 102 ezer Ft-os víz- és csatornadíj-tartozást nem feltétlenül lehetett volna a halálozás okán behajthatatlan követelésnek minősíteni. Tehát nem feltétlenül alapozza meg a behajthatatlanság tényét a kötelezett halála. Halálozás esetén a hagyaték mint egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Közüzemi számla könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).
Részlet a válaszából: […] ...más fizetési kötelezettség az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből – ideértve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerűen eredő elismert tartozás, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati uniós projekt elszámolása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani az alábbi gazdasági események helyes számviteli elszámolásához:
1. Önkormányzat uniós projekt keretében 10 millió Ft támogatási előleget kapott 2013-ban. 2014-ben az előlegből 8 millió Ft elszámolásra, 2 millió Ft visszafizetésre került. Hogyan könyvelünk 2014-ben a költségvetési és a pénzügyi számvitelben?
2. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére veszteség fedezetére pótbefizetést teljesít. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?
3. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére pénzeszközt ad át tőketartalék növelése céljából. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...a tagok által ténylegesen rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli hozzájárulásokat – a társasági szerződés módosítása, a taggyűlési határozat szerinti értéken – az átvett eszközök növekedéseként kell a jegyzett, de még be nem fizetett tőkeszámlával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

2013. szeptember 1-je előtt, határozott időre kinevezett pedagógus besorolása Pedagógus I. fokozatba

Kérdés: 2013. március 1-jén pályakezdő pedagógust neveztünk ki határozott időre. Gyakornoki időt nem kötöttünk ki részére az akkori előírások alapján. Hogyan kell most eljárnunk, mikor kell Pedagógus I. fokozatba sorolni a pedagógust?
Részlet a válaszából: […] ...1-jén vagy azt követően létesített jogviszony esetében a gyakornoki besorolás és a gyakornoki idő szempontjából nincs különbség a határozatlan és a határozott időre kinevezett pedagógusok között. Később az idézett átmeneti szabály kiegészítésre került azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
26
27
28
54