536 talált cikk a határozat kifejezésre

Kérdés: 2013. augusztus 15-től határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pályakezdő pedagógus hogyan sorolható Pedagógus I. kategóriába? 2015. augusztus 1-jétől határozatlan idejűvé változott a kinevezése, ugyanazon intézményben. Határozott idejű foglalkoztatása során megszerezte a kétéves szakmai gyakorlatot. Minősítés nélkül, a gyakornok kérésére sorolható-e 2015. szeptember 1-jétől Pedagógus I.-be?

Kérdés: A helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában dolgozó ügykezelő fő munkaköre szerint jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el a képviselő-testület ülésein, bizottsági üléseken, illetve elkészíti a jegyzőkönyveket, határozatkivonatokat. Részben a feladatai közé tartozik az anyakönyvvezetői feladatok ellátása is. Végzettsége gimnáziumi érettségi, gyors- és gépíró szakiskola, számítógép-kezelő (használó) OKJ 33 4641 01 szakképesítés, valamint anyakönyvi szakvizsga. Besorolható-e II. besorolási osztályba az előbb említett munkakörrel és végzettséggel rendelkező köztisztviselő?

Kérdés: Rendőrség által kiszabott közigazgatási bírság hogyan hajtható be egy kft.-től? Mi a teendő, ha egy magánszeméllyel szemben végzéssel elrendelt letiltásnak egy kft. mint munkáltató nem tesz eleget? Hogyan érvényesíthető a kft.-vel szemben a készfizető kezesi felelősség, ugyanis a közigazgatási bírsággal sújtott személynek évek óta fennáll a munkaviszonya a kft.-nél? A kft. ellen milyen eljárás kezdeményezhető ebben az esetben?

Kérdés: Óvodai dajka (határozatlan időre kinevezett közalkalmazott) és egyben nevelőszülő fizetés nélküli szabadságot kért – a gyermek hároméves koráig – a nála kihelyezett 8 hónapos nevelt gyermek után, akinek ő volt a gyámja is. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a gyámi tisztsége és a részére folyósított gyermekgondozási, illetve gyermeknevelési segély megszüntetésre került, de a munkavállaló erről nem tájékoztatta a munkáltatót. A gyámi tisztség megszüntetését követően a közalkalmazott jogosult-e a fizetés nélküli szabadságra? A fizetés nélküli szabadság ideje hamarosan lejár, időközben újabb 16 hónapos gyermek került kihelyezésre, akinek szintén a gyámja a nevelőszülő. Erről a közalkalmazott ismételten nem tájékoztatta a munkáltatót. Mi a munkáltató további teendője? Kérelem esetén köteles-e a második gyermek 3 éves koráig ismételten fizetés nélküli szabadságot biztosítani? Amennyiben a munkáltató erre nem köteles, megszüntethető-e a munkaviszonya, és milyen indokkal?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatnak van-e lehetősége arra, hogy támogassa az iskolásokat, például tanév elején füzetcsomaggal vagy ösztöndíjjal? Kell-e ezt szabályoznia határozattal, ha igen, akkor hogyan? Hogyan változik a szabályozás akkor, ha csak a nemzetiségi tanulókat kívánja támogatni? Ha pedig pénzbeni a támogatás, akkor a támogatottnak keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Ezeket a tételeket hogyan kell könyvelni és dokumentálni?

Kérdés: Önkormányzati közgyűlés vagy bizottság határozatban döntött egy beruházás megvalósításáról. A közbeszerzés még nem indult el, szerződést az önkormányzat nem kötött. A közgyűlési vagy a bizottsági határozatot ebben az esetben kötelezettségvállalásként kell-e az önkormányzatnak a számvitelben rögzítenie? A szerződés megkötését követően a közgyűlési vagy bizottsági határozatot törölnünk kell-e, hogy a szerződést kötelezettségvállalásként a számvitelben rögzítsük?

Kérdés: Szíveskedjenek segítséget nyújtani az alábbi gazdasági esemény pénzügyi és költségvetési számvitel szerinti könyvelésében. Önkormányzati közfoglalkoztatás keretében előállított élelmiszer-nyersanyagot az önkormányzat szociális rászorultság alapján kiosztja a rászorultak között. A rászorultság megállapítása települési támogatás jogcímén, a helyi szociális rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. A döntésről határozat készül, amely tartalmazza, hogy milyen mennyiségben és értékben részesül a rászorult természetbeni támogatásra. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt? Kérem, szíveskedjenek arra is kitérni, hogy meg kell-e jeleníteni a "K48 Egyéb nem intézményi ellátások" rovaton mint természetben nyújtott települési támogatást? Ha igen, mi a "bevételi oldal" párja? (Előirányzat-könyvelés szempontjából is, mivel ez lenne a fedezete a K48 rovatra könyvelt saját előállítású termény települési támogatás jogcímen történő kiosztásának.) Ha nem kell a kiadási, illetve bevételi rovaton könyvelni, akkor hogyan tudom azt bemutatni, hogy az önkormányzat milyen összegű települési támogatást nyújtott az adott időszakban? (A MÁK-hoz havonta küldendő PMINFO 01-es űrlap 105-ös sorában sem fog megjelenni mint települési támogatás.)

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.

Kérdés: Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?

Kérdés: Költségvetési szerv munkatársának gyorshajtása miatt közigazgatási bírságot róttak ki a költségvetési szervre mint a gépjármű üzemben tartójára. A költségvetési szerv számlát helyettesítő (adómentes) okmányt állított ki az érintett kormánytisztviselőnek. Helyes-e a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának alkalmazása? Amennyiben nem, akkor a kormánytisztviselővel szembeni követelés előírása milyen dokumentum alapján történhet? Kormánytisztviselő kérésére – az erre vonatkozó károkozás és vétkességet elismerő nyilatkozat megtételén túli, hozzájáruló nyilatkozattal – történhet-e a követelésérvényesítés az illetményből való levonás útján? Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a dolgozó miatt a munkáltatóra kirótt közigazgatási bírság áthárítását a vétkes dolgozóra?