784 talált állásfoglalás a járulék kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?

Kérdés: 2015. március 1-jétől megváltozott a közfoglalkoztatási programok finanszírozási rendszere. A MÁK által megküldött nettó finanszírozási adatlapon külön feltüntetett közfoglalkoztatás nettó különbözetét hogyan kell helyesen könyvelni ahhoz, hogy a működési célú támogatások rovaton is megjelenjen a bruttó támogatás összege?

Kérdés: Önkormányzatunk adókötelesen ad bérbe ingatlanokat (adószámunkban 2-es áfakód szerepel), és a bérbe adott ingatlanok egy részénél a nyílászárókat ki fogjuk cseréltetni. A gyártó a gyártás előtt felméri a helyszínen a legyártandó nyílás­zárók egyedi méreteit, a munkát gyártásba ekkor adja, majd a gyártás után elvégzi azok beépítését is. A fenti tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az alábbi esetekben a gyártó az önkormányzatunk – mint szolgáltatást igénybe vevő – által kiállított "fordított adós" nyilatkozat birtokában kibocsáthatja-e számláit a fordított adózás szabályai szerint (Áfa-tv. 142. §). A gyártó álláspontja szerint, mivel ő nem a készleten lévő nyílászárókat értékesíti, hanem az ingatlanok egyedi jellemzői alapján, a nyílászárók egyedi méretei alapján új nyílászárókat gyárt (teszi mindezt vállalkozói szerződés alapján), a fordított adózás szabályai szerint kell eljárnia. A nyílászárók típusától füg­gően az alábbi háromféle megoldásban történik a nyílászárók beszerelése:
1. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi saját munkavállalóival.
2. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi, azonban a beszerelés elvégzéséhez alvállalkozót von be.
3. A gyártó vállalkozói szerződést köt a nyílászárók legyártására, azonban a legyártott nyílászárókat nem a gyártó szereli be, hanem egy harmadik cég, akivel önkormányzatunk köt szerződést. Ebben az esetben a gyártó az egyedileg legyártott nyílászárókat számlázza, azok beszerelését nem ő végzi.

Kérdés: Intézményünk önkormányzati támogatásból erdélyi és kárpátaljai gyermekeket táboroztat, illetve fogad tanulmányi kirándulásra. A táborozás, tanulmányi kirándulás során felmerülő költségeket (étkezés, szállás, strandbelépő, múzeumi belépő, autóbusz igénybevétele) terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Méhcsaládot szeretne az önkormányzat közcélú pályázat keretében őstermelőtől vásárolni. Hogyan kell szabályosan eljárni az őstermelő által benyújtott számla esetében, illetve ha nem ad számlát, milyen esetben kell felvásárlási jegyet a költségvetési szervnek kiállítania? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket?

Kérdés: A polgármester jogviszonya különleges foglalkoztatási jogviszony, és adójogi szempontból az Szja-tv. 25. §-ának hatálya alá tartozik. A Mötv. 71. §-a alapján a polgármester költségtérítésre jogosult, azonban a hivatalnál is keletkeznek a feladatellátásához kapcsolódó kiadások, például a hivatali számítógép-használat, a hivatali utazás szállásköltsége, a hivatali gépjármű használata. A kérdés az, hogy a hivatal hogyan számolja el a polgármester általi hivatali gépjármű-használatot? Megoldás lehet-e az, ha a képviselő-testület megállapít a polgármester részére egy éves kilométerkeretet a hivatali gépjármű személyes használatára, és a polgármester havonta elszámolólapot állít ki a kilométeróra állásáról, a cégautóadó-fizetési kötelezettség megfizetése mellett? Az Szja-tv. 1. sz. melléklete szerint adómentes a személygépkocsi magáncélú használata. Általános szabály, hogy ami után szja-t nem kell fizetni, az után más járulékot sem. A cégautóadó megfizetése mellett a kilométerek nyilvántartásának vezetése az üzemanyag-felhasználás miatt szükséges.

Kérdés: Az önkormányzatok a közmunkaprogram keretében a közmunkában foglalkoztatottak részére terményt adnak. Milyen adó és járulék terheli ezt a juttatást?

Kérdés: Költségvetési intézményünk kiadványokat értékesít, amiket postán el is küld a megrendelőnek. A posta a számlát 27%-os áfával állítja ki. Mi a könyvet 5%-os áfával számlázzuk. Ilyen esetben mi a helyes számlázás a postaköltséggel kapcsolatban? Felveszi a tevékenység áfáját (ha a postaszámla nettójával számolok, akkor kevesebb lesz a bruttóm, vagy a postaszámla bruttójából számolom vissza a nettót, ami így több lesz, mint a postaszámlán), vagy 27%-os áfával kell kiszámlázni? Könyvelés szempontjából mi a helyes rovata a bevételi számlán szereplő postaköltségnek? B401, mint a kiadványértékesítésnek, vagy B403, közvetített szolgáltatás?

Kérdés: A költségvetési szervnél foglalkoztatottak részére fizethető bankszámla-hozzájárulásnak (2015-ben maximum havonta 1000 Ft/fő) a munkáltató és a munkavállaló részéről milyen adó-, illetve járulékvonzatai vannak? Az adott költségvetési szervnek (önkormányzat, intézmény) van-e lehetősége erre a célra külön normatívát igényelni? Amennyiben vannak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, rájuk is vonatkozhat ez a juttatás?