137 talált cikk a járulékfizetési kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Véleményük szerint milyen főkönyvi számra számolandó el az arckép nélküli helyi utazási bérlet vásárlása, illetve van-e valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Egy önkormányzat laptopokat kíván beszerezni. A vásárlást követően át kívánja adni (használatra vagy üzemeltetésre) ingyen a képviselők részére mint munkaeszközöket. Megtakarítást jelentene az irodaszer-beszerzések vonatkozásában, mivel az előterjesztéseket CD-n bocsátanák a képviselők részére. Mivel az önkormányzattal a képviselők munkaviszonyban nem állnak, kapcsolódik-e az átadáshoz valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk önkormányzati rendelet és pályázati kiírás alapján tanulmányi ösztöndíjban szeretné részesíteni a városunkban lakó, tehetséges tanulókat, hallgatókat. A támogatás feltétele a tanulmányi eredmény. Ezen pályázat keretében támogatnánk továbbá az időszakosan (egy-egy szemeszterre, tipikusan Erasmus-ösztöndíjas) külföldi tanulmányokat folytató főiskolai, egyetemi hallgatókat is. Utóbbi esetben az önkormányzat az érintett hallgatókkal szerződést kötne. Álláspontunk szerint a fenti támogatások az Szja-tv. 3. § 72. g) pont alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. Kérem szíves állásfoglalásukat, vajon a pályázat keretében nyújtott támogatások – akár a pályázatot kiíró önkormányzat, akár a pályázó magánszemély számára – keletkeztetnek-e bármilyen járulékfizetési kötelezettséget, és ha igen, milyet?

Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?

Kérdés: Egyéni vállalkozónak 2008. március 31-én megszűnt a 36 órát meghaladó munkaviszonya. 2008. április 1-jétől passzív jogon táppénzen van. Mikor kell az APEH felé bejelenteni főfoglalkozású egyéni vállalkozóként, és mikortól kell a járulékait bevallani mint főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, legalább a minimálbér után?

Kérdés: Közművelődési intézmény nem saját dolgozó részére tiszteletjegyet ad rendezvényeire. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség áll fenn a kiadott tiszteletjegyek után?

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Kérdés: Román állampolgárságú, Romániában élő – Magyarországon adószámmal, taj-számmal nem rendelkező – előadóművésznek zsűrielnöki tevékenységért (egyszeri alkalom) megbízási díjat fizettünk ki. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek?

Kérdés: Önkormányzati képviselő tiszteletdíjából (130 000 Ft) kell-e vonni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben nincs legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, azonban egyéni vállalkozó? A Tbj-tv. 31. § (3) bekezdése alapján úgy gondolom, hogy mind a természetbeli, mind a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni kell a tiszteletdíjból, mivel az egyéni vállalkozó saját magával nem áll munkaviszonyban. Jól értelmezem-e?

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?