Külföldi munkavégzés adó- és járulékkötelezettségének szabályai

Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?
Részlet a válaszából: […] Svájci munkavállalás esetén az adófizetési kötelezettségszempontjából a Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a kettősadóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, az1981. évi április hó 9. napján aláírt egyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége

Kérdés: Egyéni vállalkozónak 2008. március 31-én megszűnt a 36 órát meghaladó munkaviszonya. 2008. április 1-jétől passzív jogon táppénzen van. Mikor kell az APEH felé bejelenteni főfoglalkozású egyéni vállalkozóként, és mikortól kell a járulékait bevallani mint főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, legalább a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] A 36 órás munkaviszony megszűnését követő naptól az egyénivállalkozó főfoglalkozású vállalkozónak minősül, jogviszonyának megváltozásárólbejelentési kötelezettsége 2008. április 1-jén keletkezik. Járulékbevallási és–fizetési kötelezettsége azonban csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Tiszteletjegy adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Közművelődési intézmény nem saját dolgozó részére tiszteletjegyet ad rendezvényeire. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség áll fenn a kiadott tiszteletjegyek után?
Részlet a válaszából: […] A rendezvény jellegétől függően adómentes is lehet ajuttatás. Ha az intézményben például előadói estet szerveznek, vagy színházitársulat lép fel, akkor az erre szóló tiszteletjegy juttatása művelődésiintézményi szolgáltatásként adómentes. Ilyen jogcímen adómentes a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv. 7. § (1) bek. szerint: "A jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:kc) ...kd) ...ke) ..."A Tbj. 4. § k) pontja alapján a járulékalapot képezőjövedelem:"Az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Külföldi egyszeri megbízási díjának adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Román állampolgárságú, Romániában élő – Magyarországon adószámmal, taj-számmal nem rendelkező – előadóművésznek zsűrielnöki tevékenységért (egyszeri alkalom) megbízási díjat fizettünk ki. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Köztársaság és Románia között a kettős adóztatáselkerülésére létrejött, Magyarországon az 1996. évi XCIX. törvénnyelkihirdetett egyezmény 15. cikke alapján a Romániában belföldi illetőséggelrendelkező magánszemély részére – a kérdésben megjelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Egyéni vállalkozó önkormányzati képviselő tiszteletdíja után fizetendő járulékok

Kérdés: Önkormányzati képviselő tiszteletdíjából (130 000 Ft) kell-e vonni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben nincs legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, azonban egyéni vállalkozó? A Tbj-tv. 31. § (3) bekezdése alapján úgy gondolom, hogy mind a természetbeli, mind a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni kell a tiszteletdíjból, mivel az egyéni vállalkozó saját magával nem áll munkaviszonyban. Jól értelmezem-e?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. § (1) bekezdése főszabályként azt mondja ki,hogy a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállásaesetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni atársadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Szóróajándékok szétosztása esetén keletkező közteher-fizetési kötelezettség

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.14. pontja alapján – a2008-tól hatályos szabályok szerint – adómentes a kifizető általa) üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széleskörében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének -ha az nem vetélkedő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Utólag számfejtett munkabér bevallása

Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak – főállásban –, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást – természetesen – így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért – tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban – nyilvánvalóan – ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki világosan, hogy az egyházi személymilyen jogviszonyban áll az oktatási intézménnyel. Ennek a járulékfizetésszempontjából lenne jelentősége. A Tbj-tv. 26. §-ának (3) bekezdése nemvonatkozik arra az esetre, ha az egyházi személy az egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Önkormányzati képviselő tiszteletdíjának személyijövedelemadó-vonzata

Kérdés: Önkormányzatunknál azon települési képviselő, aki a képviselői tiszteletdíjat nem veszi igénybe, annak éves összege felett községi célok megvalósításának támogatására minden év október 31. napjáig írásban rendelkezik. Ebben az esetben adófizetési kötelezettség keletkezik-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdés b) pontja szerint a helyiönkormányzati képviselői tevékenység nem önálló tevékenységnek minősül. Nemönálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet amagánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Külterületi ingatlan belterületté nyilvánítása

Kérdés: Önkormányzatunk egy cég megkeresésére földhivatali eljárást kezdeményezett, melyben egy külterületi ingatlant belterületbe kívánt vonni. Az ingatlan jelenleg szántóként van nyilvántartva, melyből kifolyólag belterületbe csak úgy vonható, hogy a megállapított földvédelmi járulék összegét az önkormányzat megfizeti. A magáncég, melynek tulajdona az ingatlan, magára vállalta, hogy ezen összeget az önkormányzatnak kifizeti, hiszen az ő érdekében áll, hogy az ingatlan belterületbe kerüljön. Amennyiben a cég megtéríti a járulékot, akkor részünkről számla kiállítása kötelező-e?
Részlet a válaszából: […] A termőföld védelméről szóló törvény 22. §-a szerint, ha atermőföld – mint pl. szántó – más célú hasznosításra kerül, akkor egyszeriföldvédelmi járulékot kell fizetni. A járulék megfizetésére – kivéve atermőföld belterületbe vonásának esetét – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
1
9
10
11
14