975 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállalónk az alábbi módon kéri a munkába járásának térítését. „A” településről napi munkába járást kér elszámolni, „B” településre pedig a hétvégi hazautazást. Lakcímkártya szerint „A” településen van az állandó lakóhelye, „B” település pedig az ideiglenes tartózkodási helye. Nyilatkozata szerint a valóságban ez fordítva van, csak egyéb ok miatt történt így a bejelentés. A munkáltató nem zárkózik el a költségtérítéstől, a kérdésünk az, hogy ily módon adómentesen kifizethető-e a munkába járás és a hazautazás is?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy külföldi banknál tartós befektetési (értékpapír-) számlával rendelkezik. A számla 2023-as gyűjtő-évű. A számláján devizakészpénz és devizában kibocsátott értékpapírok, jellemzően kötvények vannak. A számláját várhatóan a hároméves periódus lejárta előtt fel kívánja törni. A lekötési hozamot kamatjellegű vagy árfolyamjellegű számítással kell megállapítani? Azaz a hozamot devizában kell kiszámolni, és a feltörés napján érvényes devizaárfolyammal számítani át forintra, vagy a hozamot a feltörés napján érvényes deviza-árfolyammal kiszámított forintérték és a számla feltöltésekor érvényes devizaárfolyammal kiszámított forintérték különbözete adja?

Kérdés: Költségvetési intézményünk a Hévízi Rehabilitációs Intézetben biztosít kéthetes gyógykezelést néhány dolgozója részére, akik csak orvosi javaslattal vehetik igénybe a szolgáltatást. A szolgáltatás díját intézményünk fizeti. Ezen díj számviteli elszámolásában kérnék segítséget, milyen rovaton kerüljön elszámolásra, és amennyiben ez személyi juttatást érint, fennáll-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Polgármesteri hivatal mint munkáltató tanulmányi szerződést kötött a köztisztviselőjével. A képzés iskolarendszerű képzés, a köztisztviselő hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel.
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?

Kérdés: Cégünk diákokkal kötött megbízási szerződést nyári munkára. A szerződést augusztus 1-jétől augusztus 31-ig, egy hónap időtartamra kötöttük. A megbízási díj óradíjban van meghatározva a szerződésben. A tényleges munkavégzés jelenléti ív alapján augusztus 3–16. között történt. Ebben az esetben melyik dátumot kell figyelembe vennünk számfejtéskor? Ha a szerződés szerinti dátumot vesszük figyelembe, akkor a munkavállalónak nem lesz társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége, azonban, ha a jelenléti ív alapján számfejtünk, abban az esetben biztosítottá válik. Melyik a helyes?

Kérdés: Óvoda esetében a szülő a Gyvt. 21/B. §-a (1) bekezdésének ad) pontja szerint nyilatkozik, hogy az egy főre jutó jövedelme nem éri el a meghatározott összeget. A nyilatkozaton kívül az egy főre jutó jövedelem igazolásaként kérhető-e bármilyen további jövedelemigazolás, vagy a nyilatkozatban foglaltakat igazolás nélkül el kell fogadni?

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?

Kérdés:

Önkormányzatunk alkalmazottja, aki egy védjegy jogosultja, megállapodást kötött egy kft.-vel a védjegy használatáról. A védjegy használója a használat fejében havi ötszázezer forint használati díjat fizet a magánszemélynek minden hónapban, határozatlan ideig. A kft.-nek kell-e szociális hozzájárulási adót levonnia a használati díjból, ha igen, akkor mi az alapja, és mekkora a mértéke? Továbbá keletkezik-e személyijövedelemadó-levonási kötelezettség?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának három gyermeke van. A háromgyermekes anyákra vonatkozó személyijövedelemadó-mentesség vonatkozik-e rá, ha a gyermekek már felnőttek, és életvitelszerűen nem élnek együtt?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója a lányának ajándékozott 3 építési telket 2025-ben. Az új tulajdonos szeretne egy telket értékesíteni. Mivel egyenes ági rokonok között történt az ajándékozás, ezért illeték kiszabása nem történt. Az építési telek eladása esetén mi minősül megszerzésre fordított összegnek?