68 cikk rendezése:
51. cikk / 68 Mennyiségben nyilvántartott kis értékű tárgyi eszközök leltározási feladatai
Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz mennyiségi nyilvántartás részét képező, személyre szólóan kiadott eszközök leltározása alkalmával az adott helyiségben megírt leltárívre fel kell-e írni ezeket a berendezési tárgyakkal együtt, vagy külön kell leltározni, és a berendezésektől elkülönítetten kell felvenni a leltárívre?
52. cikk / 68 Részletfizetéssel vásárolt mobiltelefonok törlesztőrészletének és a szolgáltatási díjak elkülönítése
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, mobiltelefonokat vásároltunk, melyek egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti. A szerződésben foglalt megállapodás szerint részkiegyenlítéssel fizetjük ki a hátralékot. A telefondíjakat tartalmazó számlákban beépítve kell-e a hátralékot kiegyenlíteni? A hátralék összegeinek kiegyenlítését telefondíjként vagy kis értékű tárgyi eszközként kell-e könyvelni?
53. cikk / 68 Postaköltség bizonylatolása
Kérdés: Önkormányzatunknál többször előfordul, hogy a szállítócégek a számlájukban a postaköltséget nem tüntetik fel (pl. könyv, kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén). Elfogadható-e bizonylatnak a postai utánvétes kísérőlevél, amin fel van tüntetve a postai díj, vagy minden esetben kérni kell a postaköltség számlázását? A posta nem ad számlát, hiszen nem ő az értékesítő.
54. cikk / 68 Arányosítás
Kérdés: Kis értékű tárgyi eszközt selejteztünk és értékesítettünk a dolgozóinknak, ill. más magánszemélyeknek. Kötelesek vagyunk-e az értékesítésről áfás számlát kiállítani? Áfabevallásnál a bevételt figyelembe kell-e venni, ha nem rendszeres értékesítésről van szó? A levonható áfát arányosítás alkalmazásával vonjuk le.
55. cikk / 68 Bérelt ingatlanon végzett beruházás és felújítás elszámolása, valamint első beszerzésű készletek állományba vétele
Kérdés: 1. Költségvetési intézmény által bérelt ingatlan építési, beruházási, felújítási munkáit – amennyiben azokat a bérlő fizeti – hogyan lehet a nyilvántartásban megjelentetni, tekintettel arra, hogy az intézmény vagyonkezelőként nem jegyezhető? 2. Új hivatal létesítésekor első beruházásként beszerzett eszközt az 1-es számlacsoportban kell-e nyilvántartásba venni, ha annak az értéke 50 000 forint alatti, de a beruházásra kapott pénzügyi keret nem tartalmaz dologi előirányzatot? Hogy történik a könyvelés?
56. cikk / 68 Kis értékű eszközök analitikus nyilvántartása
Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz nyilvántartási kartonját kötelező-e lezárni év végén? (Pl.: 2003. december 31. bevétel 20, kiadás 10, készlet 10.)
57. cikk / 68 Kis értékű tárgyi eszközök mennyiségi nyilvántartása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 16. szám 417-es kérdésére adott válaszhoz kapcsoltan a költségvetési szerv megállapíthat-e egy alsó értékhatárt, ahol sem mennyiségben, sem értékben nem tartja nyilván az eszközöket, természetesen az azonnali felhasználás tényét igazoltatja az átvevővel?
58. cikk / 68 Szoftverlicenc állományba vétele
Kérdés: A szoftverlicencek vásárlása esetén mi a helyes minősítés, ha: – szellemi terméknek minősíti az intézmény, és nyilvántartásában az előírásoknak megfelelően egyedileg vagy csoportosan rögzíti, – vagyoni értékű jognak minősíti azzal, hogy 6 évig szolgálja az intézmény tevékenységét. (Ebben az esetben már a szellemi terméknek minősítettek kb. 1/10-e kerül a nyilvántartásba, mert a többit az 5-ös számlaosztályban használati díjként számoljuk el.)
59. cikk / 68 Játszótéri berendezések könyvelése
Kérdés: Az önkormányzat intézménye játszótéri berendezéseket vásárolt több esetben gyermekjátszóterekre, költségvetési előirányzat alapján. Az intézmény végzi a városgazdálkodási feladatokat. A játszótéri berendezések értéke darabonként is jóval meghaladja a kis értékű tárgyi eszköz értékhatárát, így az 1-es számlaosztályba kerülnek bevételkor. Az elhasználódási idejük viszont nagyon rövid. Számvitelileg az elszámolást hogyan kell elvégezni, figyelembe véve a berendezések sajátosságait?
60. cikk / 68 0-ra leírt számítógéphez utólag tartozékbeszerzés aktiválása
Kérdés: 0-ra leírt eszközünket (számítógép) folyamatosan használjuk, de a további használathoz szükségessé vált hangszóró, valamint hangkártya beszerzése, amelyet ráaktiváltunk a tárgyi eszközre. A 0-ra leírt eszközünket ezért visszavezettük az eredeti állományi számlára. Az eszköz bruttó értéke most már a vásárolt hangszóró és hangkártya értékével növelt érték lett. Mely érték után kell elszámolni az értékcsökkenést? A teljes bruttó érték után, vagy csak a ráaktivált érték után?
