70 talált cikk a kis értékű tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: Amennyiben a bónuszpontokat a telefontársaság jóváírja, és egy nagy értékű mobiltelefon vételekor nem kell fizetni (a számla végösszege 0 Ft), értékkel kell-e állományba venni, tekintettel arra, hogy növekedett a vagyonunk, illetve ha a fenti okból a tényleges árnál kevesebbet kell a telefonért fizetni (vagy a csökkentett, kifizetett összegben kell bevételezni)? Belefér-e az eset az ajándék vagy a térítésmentes átvétel körébe? Az eszköz megszerzése érdekében felmerült kiadást a számla végösszegének megfelelően egy összegben (alap+áfa bontásba), vagy az eredeti vételárat kiadásként (alap+áfa bontásban), a kedvezményt bevételként kiadásként (alap+áfa bontásban) kell-e lekönyvelni?

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv, rendelkezik raktárral. Hogyan értelmezzük azt, hogy a költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű eszközöket a mérlegben beruházásként kell kimutatni (pl. textil)? A vásárláskor ezek értékét a dologi kiadások között elszámoltuk, hogyan vezessük át a mérlegbe (38-as, 5-ös űrlap összefüggése)?

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz mennyiségi nyilvántartás részét képező, személyre szólóan kiadott eszközök leltározása alkalmával az adott helyiségben megírt leltárívre fel kell-e írni ezeket a berendezési tárgyakkal együtt, vagy külön kell leltározni, és a berendezésektől elkülönítetten kell felvenni a leltárívre?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, mobiltelefonokat vásároltunk, melyek egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti. A szerződésben foglalt megállapodás szerint részkiegyenlítéssel fizetjük ki a hátralékot. A telefondíjakat tartalmazó számlákban beépítve kell-e a hátralékot kiegyenlíteni? A hátralék összegeinek kiegyenlítését telefondíjként vagy kis értékű tárgyi eszközként kell-e könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunknál többször előfordul, hogy a szállítócégek a számlájukban a postaköltséget nem tüntetik fel (pl. könyv, kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén). Elfogadható-e bizonylatnak a postai utánvétes kísérőlevél, amin fel van tüntetve a postai díj, vagy minden esetben kérni kell a postaköltség számlázását? A posta nem ad számlát, hiszen nem ő az értékesítő.

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszközt selejteztünk és értékesítettünk a dolgozóinknak, ill. más magánszemélyeknek. Kötelesek vagyunk-e az értékesítésről áfás számlát kiállítani? Áfabevallásnál a bevételt figyelembe kell-e venni, ha nem rendszeres értékesítésről van szó? A levonható áfát arányosítás alkalmazásával vonjuk le.

Kérdés: 1. Költségvetési intézmény által bérelt ingatlan építési, beruházási, felújítási munkáit – amennyiben azokat a bérlő fizeti – hogyan lehet a nyilvántartásban megjelentetni, tekintettel arra, hogy az intézmény vagyonkezelőként nem jegyezhető? 2. Új hivatal létesítésekor első beruházásként beszerzett eszközt az 1-es számlacsoportban kell-e nyilvántartásba venni, ha annak az értéke 50 000 forint alatti, de a beruházásra kapott pénzügyi keret nem tartalmaz dologi előirányzatot? Hogy történik a könyvelés?

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz nyilvántartási kartonját kötelező-e lezárni év végén? (Pl.: 2003. december 31. bevétel 20, kiadás 10, készlet 10.)

Kérdés: A Költségvetési Levelek 16. szám 417-es kérdésére adott válaszhoz kapcsoltan a költségvetési szerv megállapíthat-e egy alsó értékhatárt, ahol sem mennyiségben, sem értékben nem tartja nyilván az eszközöket, természetesen az azonnali felhasználás tényét igazoltatja az átvevővel?

Kérdés: A szoftverlicencek vásárlása esetén mi a helyes minősítés, ha: – szellemi terméknek minősíti az intézmény, és nyilvántartásában az előírásoknak megfelelően egyedileg vagy csoportosan rögzíti, – vagyoni értékű jognak minősíti azzal, hogy 6 évig szolgálja az intézmény tevékenységét. (Ebben az esetben már a szellemi terméknek minősítettek kb. 1/10-e kerül a nyilvántartásba, mert a többit az 5-ös számlaosztályban használati díjként számoljuk el.)