198 cikk rendezése:
151. cikk / 198 Nyugdíjas felmentése
Kérdés: A dolgozónk 2006. augusztus 21-étől nyugdíjasnak minősül, 2006. 09. 01-jétől a 8 hónap felmentési idejéből 4 hónapra mentesül a munkavégzés alól. A munkavégzési kötelezettséggel járó 4 hónap alatt kiadjuk szabadságát, de várhatóan betegállományba is fog menni. A szabadság, a betegállomány, valamint a 4 hónap munka alól felmentett időre jár-e a dolgozónak az étkezési hozzájárulás? Felcserélhető-e a dolgozó kérésére a felmentési idő? (4 hónap munka alóli felmentés és ezt követően a 4 hónap ledolgozás?) Ha a dolgozó már előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, de még a felmentési idejét tölti, mennyi táppénzes napot vehet igénybe?
152. cikk / 198 Kiegészítő nyugdíj
Kérdés: Az iskolában foglalkoztatott nyugdíjas pedagógus egy önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagja. Az első vagy az utolsó befizetéstől számított 3 év után veheti fel adómentesen a befizetett tagdíjat, valamint a hozzá kapcsolódó adójóváírást?
153. cikk / 198 Önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: 2006. január 1-jétől az adómentesen adható béren kívüli juttatás 400 ezer forintos értékhatárába be kell-e számítani az önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, amelyet a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni?
154. cikk / 198 Központi költségvetési szervnél visszatérítendő lakásépítési, -vásárlási támogatás elszámolási szabályai
Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?
155. cikk / 198 Visszterhesen adott lakáskölcsön értékvesztésének főkönyvi számlái
Kérdés: A központi költségvetési szervnek melyik főkönyvön kell szabályosan elszámolni a dolgozóknak visszterhesen adott lakáskölcsön-állományra év végén elszámolt értékvesztés összegét? (Eddig hivatkozást csak a 288-as főkönyvre találtam, de szerintem a 19-ben kellene könyvelni.)
156. cikk / 198 Illetményelőleg elszámolása
Kérdés: Amikor anyagilag megszorulnak a köztisztviselőink, illetményelőleget kérnek. A Ktv. 49/H §-a erre visszafizetési kötelezettséggel lehetőséget ad. Kérdés, hogy a kifizetés pillanatában keletkezik-e szja-köteles bevétele a dolgozónak? Érdekességként említem, hogy APEH-állásfoglalásból már van kétféle válaszunk. Az egyik szerint bevételnek kell tekinteni, mert ilyenkor tulajdonképpen a bért előlegezi meg a munkáltató, a "törlesztés" hónapjaiban pedig a tényleges bérnél a törlesztéssel kevesebb bérhez jut, és ezekben a hónapokban ez a csökkentett összeg lesz az szja alapja. (Véleményem szerint erre a megoldásra a bérszámfejtő programok nem készültek fel, mert a törzsadatként kinevezési okirattal alátámasztott bért kellene felülírni.) A másik vélemény szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése miatt amit visszafizetési kötelezettséggel adunk, nem adóköteles bevétel. Mi a helyes eljárás?
157. cikk / 198 2006-tól korlátozottan adómentes juttatásokról
Kérdés: Igaz-e az, hogy az adómentes juttatások után is kell 2006. évben adót fizetni?
158. cikk / 198 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések utáni adókedvezmények szabályai 2006-tól megváltoztak
Kérdés: Alkalmazottaink szeretnének választ kapni arra a kérdésükre, hogy hátrányos-e számukra az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések utáni kedvezmények érvényesítésére vonatkozó új szabályozás.
159. cikk / 198 Szolgáltatás besorolása
Kérdés: Belföldi könyvtár megbízásából külföldi könyvtárban található kiadványok bizonyos oldalairól fénymásolatot kérünk. Tekinthetjük-e ezt a szolgáltatást könyvtári tevékenységnek és az ennek megfelelő áfakulcsot alkalmazhatjuk-e, vagy a külföldi által végzett tevékenység áfakulcsa alkalmazható?
160. cikk / 198 Önkéntes önsegélyező pénztárak
Kérdés: Az utóbbi időben egyre több önkéntes önsegélyező pénztártól keresik fel a dolgozókat tagsági viszony létesítése céljából. A dolgozók a befizetett összeg 87%-át a befizetést követően kb. 2 hét múlva visszakapják a számlájukra, az adójóváírás összegét a tárgyhónapban a bérelszámoláskor érvényesíthetik. Így a dolgozók 17%-kal több jövedelemhez juthatnak. Milyen formában határozható meg a visszafizetés jogcíme? Ki a felelős a jogcím megválasztásáért, a visszajuttatott összeg jogosultságáért, a dolgozó vagy az önkéntes önsegélyező pénztár?
