3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Egyházi gimnázium gazdasági vezetője vagyok. Egy pályázati összeg elszámolásával kapcsolatban tenném fel az alábbi kérdésemet: Az Oktatási Minisztériumtól környezetvédelmi pályázaton nyertünk támogatást. Pályázati célként eszközök beszerzését és egy nyári környezetvédelmi tábor megszervezését jelöltük meg. Most az elszámolásnál az eszközszámlákkal nincs gondom, a tábori számlák útiköltségről, kenubérlésről és bolti élelmiszerről szólnak. Ezek is megfelelő névre, szabályosan kiállított számlák. Gazdasági vezető kollégák szerint ugyan az étkezést kifizethetem a táborban a diákoknak, de ez természetbeni juttatásnak minősül, és adót kell fizetnem utána. Szerintem meg az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.22. pont (b) bekezdés alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül a táborozásban nyújtott ellátás a diákok részére, s nem kell fizetnem.

Kérdés: Milyen jogi és formai lehetőségei vannak a munkáltatónak, ha munkavállalója tanulmányi költségeit diákhitel felvételével fedezte, és hallgatói jogviszonyának megszűnése után a diákhitel törlesztésére szeretne "utólagos" munkáltatói támogatást adni járulék- és tb-mentesen?

Kérdés: Költségvetési kutatóintézet vagyunk, adóköteles tevékenységet folytatunk. Támogatottságunk aránya 40%, a működéshez szükséges további 60% bevétel adóköteles tevékenységből származik. Tárgyieszköz-beszerzésre pályázatot nyertünk 50 millió forint összegben, amelyhez 5 milliós (10%) saját forrást adóköteles tevékenységből kell biztosítanunk. Hogyan történik az áfaelszámolás az APEH felé, ha a támogató felé úgy nyilatkozunk, hogy: a) áfalevonási jogunk nincs, b) áfalevonási jogunk van, c) áfalevonási jogunk saját forrás arányában van? A 45 M Ft eszközbeszerzési támogatás kiutalását az arányosítás áfatartalma hogyan módosítja?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 47. számában, az 1116. sz. kérdésre adott válaszukban hivatkoznak a Ktv. 49/B § (3) bek.-re, mely szerint a közigazgatási szerv vezetője a 4000, ill. 8000 Ft-os étkezési természetbeni juttatást a kétszeresére felemelheti. Kérdésem, hogy a kétszeresére felemelt juttatás is adómentesen adható-e, vagy a felemelt rész után járulékfizetési kötelezettség áll fent?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkába járáshoz, útiköltség-térítéshez (kiküldetés, iskolalátogatás) igénybe vett IC-pótjegy kifizethető-e?

Kérdés: Egy városi kórház 2005. január 1-jéig bruttó finanszírozási rendszerben működött. Abruttó és a nettó finanszírozás közötti különbözetet az önkormányzat fizette meg a kórház helyett 2004-ben, így belső tartozásállomány keletkezett. A képviselő-testület az összeg megfizetésére fizetési halasztást engedélyezett, melynek alapján az összeg visszafizetésére 2006-tól kerül sor a kórház által az önkormányzat részére. A különbözet könyvelése az aktív és passzív pénzügyi elszámolások közé történt az érintett feleknél. Az elszámolási különbözet, belső tartozásállomány összege meghaladja a 100 millió forintot. Kell-e pályázatot kiírni az önkormányzati biztosi feladatok ellátására?

Kérdés: I. Általános iskolai kollégiumban gyermekfelügyelő munkakörben dolgozó közalkalmazottak önerőből főiskolai végzettséget szereztek, a munkakörük a jövőben nem változik. Jelenleg egyikük E kategóriába van besorolva, ő óvodapedagógusi, míg a másik jelenleg D kategóriába van sorolva, és tanári diplomát szerzett. Át kell-e sorolni a dolgozókat az új, magasabb iskolai végzettségüknek megfelelően? II. Tanár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott saját erejéből magasabb fizetési kategóriára jogosító többletvégzettséget szerez (pl. egyetem vagy szakvizsga), de munkaköre, ellátott feladata változatlan. Megtagadhatja-e a fenntartó a többletbérköltség finanszírozását?

Kérdés: Dolgozóinknak nőnapra adómentesen adható kis értékű ajándékot vásároltunk. Melyik főkönyvi számon kell ezt kimutatni? A hazai érdek-képviseleti szervek (VSZOSZ) részére fizetett éves tagdíj összegét hova kell könyvelni?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban olvastam az áfaarányosítás szabályairól. Sajnos számomra még mindig nem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Önálló költségvetési intézményünk étkeztetést végez. 2005. évtől az önkormányzat megbontotta az intézményi finanszírozás előirányzatát: – étkezési támogatásra – céltól független támogatásra Szeretném megtudni, hogy ebben az esetben alkalmazhatom-e a 38. § (1) bekezdés b) pontja szerint az elkülönített tevékenységi arányosítást. Ezenkívül szeretném megtudni, hogy amennyiben az elkülönített tevékenységi arányosítást végeztem, akkor jól vezettem-e le az elkülönített arányosítást? Példa: Étkezési (adóköteles) bevétel:100 Ft Áfa:15 Ft Bérleti díjak (adómentes):20 Ft Adóköteles tevékenység havi finanszírozása (Étkezés) finanszírozása:400 Ft (csak előirányzatból pántlikás): Céltól független támogatás:400 Ft Étkezés (elkülöníthető) beszerzés áfája:60 Ft Arányosításban (nem elkülöníthető beszerzés) levonható áfa:40 Ft Elkülöníthető adóköteles bevétel (étkezés) = 100 Adóköteles bevétel+Adóköteles tevékenység havi finanszírozása 100 + 200 Étkezés elkülöníthető áfája: 60 Ft x 0,333 = 19 980 Ft Nem elkülöníthető beszerzés áfa-visszaigénylésének arányosítása: Adóköteles bevétel = 100 = 40 x 0,192 = 7680 Ft Adómentes bevétel+Adóköteles bevétel+Céltól független támogatás 20+100+400 A ténylegesen visszaigényelhető áfa összege: 19 980 + 7680 = 27 660 Ft Szeretném tudni, hogy jól számolom-e a visszaigényelhető általános forgalmi adót?

Kérdés: Kérjük segítségüket az Áfa-tv. 38. § értelmezéséhez. 2004. január hónaptól az arányosítást alkalmazzuk az előzetesen felszámított adó megosztására. Éves áfabefizetésünk 4994 ezer forint volt + 2005. január 20-ai befizetés 517 ezer forint, összesen 5511 ezer forintot fizettünk. Iskolánk számára ez nagyon megterhelő, mivel az önkormányzati támogatásban erre nincs fedezet. Az intézet önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, fenntartója az önkormányzat. Tanműhelyünkben alaptevékenységet kiegészítő tevékenység folyik, melynek során külső megrendelőknek különféle termékeket gyártunk. Erre a bevételre szükségünk is van, hiszen az önkormányzat előír számunkra "egyéb saját bevétel"-t. Ez 2005. évben 19 millió forint. Erre az előírt "egyéb saját bevétel"-re támogatást nem ad, és nincs is állami forrás igénybe véve, mivel a vállalkozási árban a vevő minden felmerülő költséget megtérít. Felmerül a kérdés, ha tételesen, bizonyítható módon el tudjuk különíteni az erre a munkára beszerzett anyagokat, akkor levonható-e teljes mértékben az előzetesen felszámított áfa? A támogatás utalása nincs megbontva külön feladatra, de ezekhez a külső megrendelésekhez támogatást nem is veszünk igénybe. A vállalt munkával csak a felmerülő anyag előzetesen felszámított áfáját szeretnénk visszaigényelni, minden más számlát továbbra is helyén kezelünk (tárgyi mentes, arányosítás). Kérnénk egyértelmű válaszukat, mert helyesen szeretnénk eljárni. Nagy gond ez számunkra. Ha a külső megrendelés nagyon anyagigényes az anyag áfatartalma miatt, az arányosítás százaléka a göngyölítés miatt éves szinten 6%, max. 8%-ig engedi a levonást. Az önkormányzat a támogatást nem bontja meg, nincs "pántlikázva" sem a saját konyha üzemeltetéséhez, sem az egyéb feladatokra. Költségvetésünkben így szerepel: Bevétel: x összeg Ebből: támogatás x támogatás értékű saját bevétel (étkezéstérítés) Egyéb saját bevétel x összeg (jelen esetben 19 millió forint) Hátrányos számunkra, mert az adóköteles bevételt megtéríti a vevő, és ott tartunk, hogy azért termelünk, hogy az előzetesen felszámított áfa adóból levonható 6-8%-át egészítjük ki és fizetjük be az állami költségvetésnek. Hangsúlyozom, a külső munkára fordított anyag áfatartalmát szeretnénk csak visszaigényelni. Lehetséges-e, vagy arányosítani kell továbbra is?