Bérletidíj-bevételek elszámolása

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.
Részlet a válaszából: […] A bérleti- és lízingdíjbevételek között kell elszámolni a költségvetési szerv tulajdonában, kezelésében, ill. használatában lévő vagyontárgyak bérbeadásából származó bevételt. Ha a bérbeadó (költségvetési szerv) a helyiségek fűtéséről, világításáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Kis értékű tárgyi eszközök mennyiségi nyilvántartása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 16. szám 417-es kérdésére adott válaszhoz kapcsoltan a költségvetési szerv megállapíthat-e egy alsó értékhatárt, ahol sem mennyiségben, sem értékben nem tartja nyilván az eszközöket, természetesen az azonnali felhasználás tényét igazoltatja az átvevővel?
Részlet a válaszából: […] A jelenlegi számviteli előírások szerint a kis értékű tárgyi eszközöket mennyiségben kell a költségvetési szerv által kialakított eljárási rendben nyilvántartani. Ezen belül nincs lehetőség arra, hogy az éven belül elhasználódónak minősített eszközök esetében olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Hitel-kölcsön számviteli megközelítésben

Kérdés: A hitel és a kölcsön között a költségvetési szervek működése tekintetében számviteli szempontból van-e különbség, és ha van, akkor mi az?
Részlet a válaszából: […] A hitel, ill. a kölcsön között számviteli szempontból a különbség mindössze a 43. és a 45. főkönyvi számlacsoport számláinak, ill. alszámláinak megbontásánál van, valamint kölcsönt kizárólag államháztartáson belülről lehetséges felvenni.Jelenleg a gazdálkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Felértékelt ingatlanok nyilvántartása

Kérdés: Költségvetési szerv a 2002. évi kormányrendelet, valamint kormányhatározat értelmében felértékelte ingatlanjait. Hogyan kell könyvelni a különbözetet? Kötelező-e a felértékelésen történő nyilvántartás és a mérlegben történő kimutatás, szükséges-e az évenkénti értékelés és a különbözetek elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Feltételezhető, hogy a kérdező a módosított 147/1992. Korm. rendelet végrehajtásaként megállapított felértékelésre kéri a válaszokat. Az elszámolás más a korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanoknál, és más a forgalomképes ingatlanoknál.Korlátozottan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Oktatási célt szolgáló hangszerek értékcsökkenése

Kérdés: Oktatási célokat szolgáló hangszerek után kell-e értékcsökkenést számolni? Ha igen, hány százalékos a leírási kulcs, és az Szt. mely pontja vonatkozik rá?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerveknek a tárgyi eszközeik értékcsökkenését nem az Szt., hanem az Szt-vhr. 30. §-ának előírásai alapján kell megállapítaniuk és elszámolniuk.Az általános szabály szerint az oktatási célú hangszereknél az értékcsökkenési kulcs 14,5 százalék.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

0-ra leírt számítógéphez utólag tartozékbeszerzés aktiválása

Kérdés: 0-ra leírt eszközünket (számítógép) folyamatosan használjuk, de a további használathoz szükségessé vált hangszóró, valamint hangkártya beszerzése, amelyet ráaktiváltunk a tárgyi eszközre. A 0-ra leírt eszközünket ezért visszavezettük az eredeti állományi számlára. Az eszköz bruttó értéke most már a vásárolt hangszóró és hangkártya értékével növelt érték lett. Mely érték után kell elszámolni az értékcsökkenést? A teljes bruttó érték után, vagy csak a ráaktivált érték után?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. vonatkozó előírása szerint a tárgyi eszköz bekerülési értékében kizárólag azoknak a tartozékoknak az értékét lehet figyelembe venni, amelyeket az eszköz aktiválásig szereztek be. Az aktiválás után beszerzett tartozékokat egyedileg az elhasználódási idő (éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Eszközök egyedi értékelési módszerei

Kérdés: Az egyedi értékelés elvét hogyan kell a gyakorlatban végrehajtani, és milyen bizonylat fogadható el a nagy értékű tárgyi eszközök tekintetében? Intézetünknek kb. 3700 db ilyen eszköz van a tulajdonában, és ennek megközelítőleg az 50 százaléka 0-ra íródott. Sok esetben már a cég sem létezik, akitől annak idején a gépet, berendezést beszereztük, illetve ilyen vagy ehhez hasonló eszközt nem gyártanak.
Részlet a válaszából: […] Az egyedi értékelés a gyakorlatban is azt jelenti, amit a megnevezés kifejez, tehát minden egyes befektetett eszközt külön-külön kell nyilvántartani és az év végén értékelni. Az értékelés módjára a vonatkozó számviteli jogszabályok külön előírásokat nem tartalmaznak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Számítástechnikai hálózat nyilvántartása

Kérdés: A számítástechnikaihálózat -fejlesztést (beépített vezetékek, kábelek) intézetünk az épületek értékénél mint tartozékot vette nyilvántartásba. Több épülettel rendelkezünk, ezért épületenként megbontva történt a nyilvántartásba vétel. Amennyiben a számítástechnikaihálózat- fejlesztést a gépek között kell nyilvántartanunk, ezt visszamenőleges hatállyal kell-e rendezni? A számítástechnikai hálózat bővítése folyamatosan történik, egyes esetekben a bővítések költsége nem éri el a tárgyi eszközökre előírt 50 E forintos értékhatárt, ilyen esetekben a nyilvántartásba vétel hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] A számítástechnikai hálózat épületenként önálló technológiai egységet képez, ezért nem minősíthető épülettartozéknak, és értékét a gépek, berendezések, felszerelések között kell kimutatni a könyvvitelben. A hálózat élettartamát is figyelembe véve a 14,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Továbbtanuláshoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: Dolgozónk távolabbi városba jár főiskolára. Az utazással és szállással kapcsolatban felmerült költségeket belföldi kiküldetési költségként kell-e könyvelni? Tanulmányi szerződéssel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A képzés, továbbképzés helyére történő utazás abban az esetben tekinthető kiküldetésnek, ha a tanulmányokra a munkáltató kötelezte a dolgozóját, vagy ha a tanulmányokkal összefüggő költségek megtérítése nem adóköteles. A levelük szerint tanulmányi szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Személygépkocsi értékesítése

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, 2003-ban felügyeleti hozzájárulással ki tudta cserélni több mint 10 éves személyautóját. A régi gépjármű 0-ra amortizálódott, több mint százezer km-t futott, forgalmi értéke 200-300 E forint körül van. Az intézmény vezetősége a gépjármű értékesítését határozta el.1. Megteheti-e a központi költségvetési szerv, hogy a gépkocsit értékbecslés alapján saját dolgozójának adja el?2. Amennyiben a gépkocsit egyik munkatársunk akarja megvenni, az értékesítést saját hatáskörben megszervezhetjük-e, vagy azt csak autókereskedelmi cégen keresztül bonyolíthatjuk le?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsik értékesítésére sajátos szabályok nincsenek. A központi költségvetési szerv tárgyi eszközei – amelyek körébe a személygépkocsik is tartoznak – kincstári vagyonnak minősülnek. A kincstári vagyon értékesítésére az Áht. 108. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
132
133
134
147