753 talált cikk a közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: Kérés: 33893302 OKJ azonosító számú, "szociális gondozó és ápoló" képesítéssel rendelkező dolgozó Pszichiátriai Betegek Szociális Otthonában melyik fizetési kategóriába sorolható? "B"-be vagy "C"-be? Ugyanezen dolgozó, ha érettségivel rendelkezik, "C" vagy "D" kategóriába sorolható? Egyházi Idősek Otthonában dolgozónak kötelező-e a Kjt-s besorolás, ha igen, akkor ugyanazon szempontok figyelembevételével kell-e a besorolást végezni, mint a közalkalmazotti területen dolgozók esetében? Jubileumi jutalom vonatkozik-e rájuk?

Kérdés: Ismereteink szerint költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység csak köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban vagy magánszeméllyel kötött megbízási szerződéssel látható el. A Pénzügyminisztérium által kiadott útmutató szerint: "Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik belső ellenőrzési egységgel, a költségvetési szerv vezetőjének ki kell jelölnie a szerv belső ellenőrzési tevékenységének külső erőforrások bevonásával történő megszerzéséért felelős belső ellenőrzési vezetőt." Köthetünk-e szerződést nem magánszeméllyel, hanem egy bt.-vel is? Ez esetben a dologi kiadás, és nem a személyi juttatás előirányzatot terhelné a kifizetés.

Kérdés: Pedagógusok esetében mennyi a GYED vagy a GYES első évére járó fizetett szabadság? Figyelembe kell-e venni az egyébként őket megillető 25 nap pótszabadságot is, tehát 46 nappal kell-e számolni?

Kérdés: I. Általános iskolai kollégiumban gyermekfelügyelő munkakörben dolgozó közalkalmazottak önerőből főiskolai végzettséget szereztek, a munkakörük a jövőben nem változik. Jelenleg egyikük E kategóriába van besorolva, ő óvodapedagógusi, míg a másik jelenleg D kategóriába van sorolva, és tanári diplomát szerzett. Át kell-e sorolni a dolgozókat az új, magasabb iskolai végzettségüknek megfelelően? II. Tanár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott saját erejéből magasabb fizetési kategóriára jogosító többletvégzettséget szerez (pl. egyetem vagy szakvizsga), de munkaköre, ellátott feladata változatlan. Megtagadhatja-e a fenntartó a többletbérköltség finanszírozását?

Kérdés: A közalkalmazott 1981. január 1-je óta dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban. A 25 éves jubileumijutalom-jogosultság (kifizetés) időpontja 2005. december 31-e vagy 2006. január 2-a?

Kérdés: 2004. 09. 17-től rokkantnyugdíjasként tovább foglalkoztat a korábbi munkáltatóm, napi 6 órában, közalkalmazotti jogviszonyban. A nyugdíj megállapításakor 23 év 285 nap szolgálati időt vettek figyelembe. Mikor esedékes a 25 éves jubileumi jutalom? Jelenlegi munkahelyem 1996. 07. 01-től foglalkoztat, előtte is közalkalmazott voltam, de voltam munkanélküli is, jövedelempótló támogatásban is részesültem, valamint 5 hónapig gyári munkás voltam.

Kérdés: Intézetünk takarítónői beosztásban szeretne foglalkoztatni egy leendő alkalmazottat, aki bolti eladói végzettséggel rendelkezik. A fizetési fokozata megállapításánál figyelembe vehető-e a helyi ÁFÉSZ-nél, majd egy vállalkozónál eladóként való foglalkoztatása?

Kérdés: Alapfokú oktatási intézményben előrehozott nyugdíjas, valamint rokkantnyugdíjas esetében is közös megegyezéssel szűnt meg a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. Mindkét esetben rendelkeztek 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal, ezért a jogviszony megszüntetésekor kifizetésre került a 40 éves jubileumi jutalom. Utána határozott idejű kinevezéssel továbbfoglalkoztatásra kerültek az intézménynél. Jogosan került-e sor a jubileumi jutalom kifizetésére ezen esetekben?

Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozik egy részmunkaidős köztisztviselő heti 30 órában úgy, hogy hétfőtől csütörtökig dolgozik, napi 7 és fél órát. Amikor két hét szabadságra megy, 4 vagy 5 nap szabadságot vesz ki? Csak szóbeli megállapodás alapján dolgozik 4 napot az 5 munkanap helyett. Más-e a helyzet, ha ez szerződésben van lefektetve?