760 talált cikk a közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: I. Általános iskolai kollégiumban gyermekfelügyelő munkakörben dolgozó közalkalmazottak önerőből főiskolai végzettséget szereztek, a munkakörük a jövőben nem változik. Jelenleg egyikük E kategóriába van besorolva, ő óvodapedagógusi, míg a másik jelenleg D kategóriába van sorolva, és tanári diplomát szerzett. Át kell-e sorolni a dolgozókat az új, magasabb iskolai végzettségüknek megfelelően? II. Tanár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott saját erejéből magasabb fizetési kategóriára jogosító többletvégzettséget szerez (pl. egyetem vagy szakvizsga), de munkaköre, ellátott feladata változatlan. Megtagadhatja-e a fenntartó a többletbérköltség finanszírozását?

Kérdés: A közalkalmazott 1981. január 1-je óta dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban. A 25 éves jubileumijutalom-jogosultság (kifizetés) időpontja 2005. december 31-e vagy 2006. január 2-a?

Kérdés: 2004. 09. 17-től rokkantnyugdíjasként tovább foglalkoztat a korábbi munkáltatóm, napi 6 órában, közalkalmazotti jogviszonyban. A nyugdíj megállapításakor 23 év 285 nap szolgálati időt vettek figyelembe. Mikor esedékes a 25 éves jubileumi jutalom? Jelenlegi munkahelyem 1996. 07. 01-től foglalkoztat, előtte is közalkalmazott voltam, de voltam munkanélküli is, jövedelempótló támogatásban is részesültem, valamint 5 hónapig gyári munkás voltam.

Kérdés: Intézetünk takarítónői beosztásban szeretne foglalkoztatni egy leendő alkalmazottat, aki bolti eladói végzettséggel rendelkezik. A fizetési fokozata megállapításánál figyelembe vehető-e a helyi ÁFÉSZ-nél, majd egy vállalkozónál eladóként való foglalkoztatása?

Kérdés: Alapfokú oktatási intézményben előrehozott nyugdíjas, valamint rokkantnyugdíjas esetében is közös megegyezéssel szűnt meg a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. Mindkét esetben rendelkeztek 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal, ezért a jogviszony megszüntetésekor kifizetésre került a 40 éves jubileumi jutalom. Utána határozott idejű kinevezéssel továbbfoglalkoztatásra kerültek az intézménynél. Jogosan került-e sor a jubileumi jutalom kifizetésére ezen esetekben?

Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozik egy részmunkaidős köztisztviselő heti 30 órában úgy, hogy hétfőtől csütörtökig dolgozik, napi 7 és fél órát. Amikor két hét szabadságra megy, 4 vagy 5 nap szabadságot vesz ki? Csak szóbeli megállapodás alapján dolgozik 4 napot az 5 munkanap helyett. Más-e a helyzet, ha ez szerződésben van lefektetve?

Kérdés: 1952-ben született, 35 éves munkaviszonynyal rendelkező, önkormányzati költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazott 2006-ban részt vehet-e a prémiumévek programban, vagy csak a létszámleépítés által érintett közalkalmazottak részére lehetőség a program? A heti 12 óra időtartamú munkát a jelenlegi munkáltatónál kell ledolgozni, vagy igények alapján bárhová vezényelhető az adott intézményen kívül?

Kérdés: A közalkalmazott a fizetési fokozat megállapításához 28 év munkaviszonyt igazol, de ebből 21 évet Romániában foglalkoztatták, és 7 évet dolgozott Magyarországon. 1992-ben a törvényi előírásoknak megfelelően dolgozónként a munkakönyv alapján bíráltuk el a jogviszonyokat. Jár-e jubileumi jutalom annak a dolgozónak, aki munkaviszonyának egy részét külföldön dolgozta le?

Kérdés: Az iskola gazdasági igazgatója szerint a pedagógust a nyári szabadság időtartama alatt nem illetik meg a szakpótlékok, egészen a tanítás kezdetéig, hivatkozással arra, hogy "az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítést munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítsa." Ebből pedig az következne, hogy a szakpótlék csak a szorosan vett munkaidőben jár, a nyári szabadság idejére nem. Kérem állásfoglalásukat a Kjt. 66. § (2) bekezdés a)-b) pontjának értelmezésére, mert álláspontom szerint a szakpótlék a garantált bérhez tartozik, s az az előző év munkája alapján augusztus végéig jár.