Adómentes bölcsődei, óvodai ellátás, szolgáltatás – számlakiállítás, családi napközik megszűnése

Kérdés: Gazdasági ellátó szervezetként több intézmény gazdasági feladatait látjuk el. Iskolai/óvodai/bölcsődei étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatos a kérdésünk. Kiállítható-e az erről szóló számla egy cég nevére az igénybe vevő gyermek helyett? Erről a témáról már Önök írtak a Költségvetési Levelek 201. számában a 3784. szám alatt, de időközben több szülő jelezte felénk, hogy a munkáltatójuk cafeteriaelemként adná ezt a juttatást, de emiatt a számlát ne a gyermek nevére, hanem a szülő munkáltatójának nevére kérjék. Mivel a válasz 2014. évi, nem 2017-re vonatkozik, emiatt nem fogadják el az abban foglaltakat.
Részlet a válaszából: […] ...bevétel nem pénzbeli formájára vonatkozik. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az elengedett, átvállalt tartozás, a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés. Ezért adómentes juttatásnak tekinthető az, ha a juttató (munkáltató) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi kiküldetés napidíjának forintban történő juttatása

Kérdés: Valutapénztárral nem rendelkező költségvetési szerv vagyunk. Külföldi kiküldetés esetén a dolgozók költségeik fedezésére forintban előleget kapnak. Kérdésem, hogy a valutaváltás-ról hozott bizonylat alapján elszámolható-e a valutaváltás költsége, illetve az átváltással járó árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...azt a költségét megtéríteni, amely a jogviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A külföldi kiküldetéssel kapcsolatban tehát a magánszemély a költségei fedezetére költségtérítésre jogosult. Ez a térítés bizonyos esetekben nem visel adókötelezettséget,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Költségvetési szervek cégautóadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Keletkezik-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége a költségvetési szervnek azon személygépjármű után, amit csak hivatali célra használnak, illetve magáncélú használat esetén megtéríttetik annak költségét?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik – többek között?-?az Szja-tv. szerinti személygépkocsi (kivétel a környezetkímélő gépkocsit) után, amely nem magánszemély tulajdonában áll. Ugyanakkor egyes esetekben – jellemzően valamely közérdek alapján – a törvény mégis mentesít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanértékesítésre vonatkozó adómérték meghatározása

Kérdés: Egy belföldi magánszemély 2015. szeptember 3. napján kötött adásvételi szerződéssel lakóingatlant (lakás, lomtároló és gépkocsibeálló) vásárolt egy új építésű lakóparkban. Az adásvételi szerződés értelmében a vételár megosztásra került egyrészt a lakás és a lomtároló, másrészt pedig a gépkocsibeálló tekintetében. A?lakás és lomtároló vételára áfával növelt ellenértékben (azaz bruttó árban, amely az áfát is tartalmazza) került meghatározásra. A vételár három részletben került megfizetésre, amelyből kettő részletet még 2015-ben, az utolsó vételárrészletet pedig 2016-ban fizettek ki. A birtokbaadásra 2016 tavaszán került sor. Figyelemmel arra, hogy a kérdéses ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó kritériumoknak (Áfa-tv. 3. számú melléklet 50-51. pont), az utolsó vételárrészletet már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terhelte. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Hány százalékos áfatartalma van a 2015-ben megkötött adásvételi szerződésben meghatározott vételárnak, ha nem került megbontásra nettó + áfa összegre?
2. A 2016-ban megfizetett vételárnak hány százalék az áfatartalma?
3. Az adómérték változása eredményez-e adóalap-növekedést az eladónál? Amennyiben igen, akkor az áfa csökkenése miatt realizálódó adóalap-növekedés (nyereség) az áfa megfizetésére kötelezett vevőt vagy az áfát a költségvetéshez továbbutaló eladót illeti meg?
4. Amennyiben az eladót visszafizetési kötelezettség terheli, akkor hogyan lehet megállapítani a visszafizetendő összeg mértékét, és milyen jogcímen követelhető az összeg?
Részlet a válaszából: […] 1-2. Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Vendég előadók utazási költségeinek megtérítése

Kérdés: Az intézmény által rendezett szakmai rendezvényre, megbeszélésre vidékről, illetve külföldről előadók érkeznek. Utazási költségüket milyen formában lehet részükre megtéríteni (nem saját dolgozók)? Milyen ERA-kódra tudjuk elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás hivatali, üzleti utazásnak minősül. A szakmai rendezvényre érkező előadók utazási költsége tehát hivatali, üzleti utazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.
Kapcsolódó címke:

Ruhapénzzel történő elszámolás

Kérdés: Idén kapott ruhapénz elszámolásánál elfogadható-e jövő évi ruhaszámla? (A tervezett utasításban úgy szerepelne, hogy az utasítás hatálybalépésétől 2017. január 31-ig kiállított számla fogadható el.)
Részlet a válaszából: […] ...bér esetén). Ekkor a ruházati termék beszerzéséről hozott számla csak a felhasználási cél igazolását szolgálja, ezért elegendő a magánszemély nevére szóló számla. Minderre tekintettel itt az elszámolás csak technikai jellegű, a cél szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
Kapcsolódó címke:

Építmény bontása

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az épületet megvásárolják, akkor a következő szabályok érvényesek. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
Kapcsolódó címke:

Viszonteladókra vonatkozó szabályok alkalmazása zálogtárgy értékesítése esetén

Kérdés: Hitelintézetünk a hitelezési tevékenysége keretében saját jogon zálogfiókokat is üzemeltet. A?zálogfiókokban benn maradó, magánszemély ügyfelek által ki nem váltott arany zálogtárgyak értékesítése során az Áfa-tv. XVI. fejezetének 2. alfejezetében foglalt, a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok szerint kell eljárni, és áfát nem kell felszámítani, vagy az Áfa-tv. első részében foglalt általános rendelkezéseket kell alkalmazni, és utóbbi esetben a zálogtárgyat 27 százalékos általános forgalmi adó felszámításával kell értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 214. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a viszonteladó tevékenységére a törvény rendelkezéseit a XVI. fejezet 2. alfejezetében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azaz amennyiben a különbözeti adózásra vonatkozó feltételek fennállnak, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati monitoring- rendszerben történő adat- szolgáltatásra vonatkozó szabályok

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (30) bekezdése a támogatási adatok kincstári monitoringrendszerben való közzétételének kötelezettségét 2016. március 1-jétől az államháztartás önkormányzati alrendszerére is kiterjesztette. Kérem teljes körű tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy mely jogcímek (rovatok), mely támogatotti kör (jogi személy, szervezet, magánszemély) és milyen összeghatár az, amelyre vonatkozóan az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatnia?
Részlet a válaszából: […] A 2015. évi CXCI. törvény módosította az Áht.-t, melynek 56/B-56/D. §-ai tartalmazzák a kincstári monitoringrendszerre vonatkozó hatályos szabályokat. A módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmaz az önkormányzatok adatszolgáltatására vonatkozóan az Áht....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalók szakmai konferencián történő részvételével összefüggő szállás- és étkezési költségek adózása és számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünk munkatársai szakmai konferencián fognak részt venni. A konferencia többnapos lesz, és intézményünk fizeti a munkatársak szállás- és étkezési költségeit, a konferencia helyszínéül szolgáló szálloda intézményünk nevére kiállított számlája alapján. Az lenne a kérdésem, hogy a felmerült költségeket milyen rovaton kell elszámolnunk, hogyan kell könyvelnünk az Áhsz. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti utazáshoz kapcsolódó szállásköltség nem számít jövedelemnek az Szja-tv. alapján, azután tehát sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek nem keletkezik közteherfizetési kötelezettsége. A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
49
50
51
113