177 talált cikk a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk (fővárosi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmény) dolgozói részére az alábbi munkába járással, helyi közlekedéssel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti:
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?

Kérdés: GYET-ben részesülő, heti 30 órában foglalkoztatott munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne napi 4 órás részmunkaidőben dolgozni. Legkisebb gyermeke 3,5 éves. Kötelesek vagyunk módosítani a munkaszerződését?

Kérdés: A következők kapcsán kérném tanácsukat:
– a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
– tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?

Kérdés: Az érintett 2011. június 21-én sikeres államvizsgát tett (óvodapedagógus). A diploma azonban a nyelvvizsga hiánya miatt nem került kiadásra. Arra a sikeres nyelvvizsgát követően, 2014. július 2-án került sor. Az érintettet 2011. 08. 15.-2012. 05. 31-ig óvodapedagógusként foglalkoztatták, majd 2012. 06. 01-től (jelenleg is) pedagógiai asszisztensként E2-be sorolva. 2014. 09. 01-től óvodapedagógus munkakörben kerülne továbbalkalmazásra heti 20 órában vagy heti 40 órában. Hogyan kellene besorolni (gyakornok, pedagógus I.; melyik fokozatában eltöltött évek alapján), milyen kitételeket kellene a szerződésében kikötni? Alapítványi óvodában foglalkoztatják jelenleg, de átkerülhet egyházi fenntartásúba vagy önkormányzatiba.

Kérdés: Önkormányzati szférában, polgármesteri hivatalnál gazdálkodással összefüggő feladatokat (pl. könyvelés, pénztár kezelése) végezhet-e megbízási szerződéssel külső vállalkozó? Illetőleg olyat is tapasztaltunk, miszerint közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyre bízták a pénztárak kezelését. Ez lehetséges? Vagy az ilyen jellegű feladatokat kizárólag köztisztviselő végezheti?
Az Ávr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. Kérdés, hogy a könyvelés, pénztárkezelés besorolható-e a "szerv működtetésével" kapcsolatos feladatok közé?

Kérdés: Egy zrt.-nél alkalmazásban lévő dolgozó hétvégén 2 napra takarítást vállal egy másik cégnél. Egyszerűsített munkaszerződést kötnek. A magánszemély személyijövedelemadó-bevallásában kell-e szerepeltetni a kapott összeget, ha igen, melyik soron?

Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából meg kell határozni a megváltozott munkaképességű személyek számát. Feltétel a munkaképesség-csökkenésen túl, hogy munkaszerződés szerinti napi munkaideje el kell, hogy érje a 4 órát. Beszámítható-e az a személy, aki szociális foglalkoztatás keretében munkarehabilitációs díjban részesül, melynek kifizetése "megállapodás" alapján történik? Vagy ezen foglalkoztatási forma kívül esik a "munkaszerződés"-sel foglalkoztatottak kategóriáján, ezért rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából ezen személyeket a számításból ki kell hagyni?

Kérdés: Intézményünk székhelye Budapesten található, telephelye az egyik megyében. Dolgozóink kinevezésében munkavégzési helyként a megye területe, illetve a budapesti székhely van megjelölve. A dolgozó állandó lakóhelye Budapesten van, tartózkodási helye a megyében. Amennyiben a dolgozó felutazik a megyében található telephelyről a budapesti lakóhelyére, majd onnan másnap a székhelyre, ezek az utak minek minősülnek? Ha az egyes (megyében található) munkavégzési helyek, illetve a telephely és a székhely között történik az utazás, az kiküldetésnek minősül?

Kérdés: Egy kutatóintézet a nyár folyamán többnapos vidéki kutatómunkát szervezett, ahova az intézeti munkatársakon kívül önkéntes diákokat is toborzott. Az intézeti munkatársaknak belföldi kiküldetés keretében a szállás-, illetve útiköltség térítésre került, napidíjat nem kaptak. Az önkéntesek a munkájukért díjazásban nem részesültek, viszont az étkeztetésüket, hideg élelmiszer vásárlását, az intézet fizette. Az élelmiszer-vásárlás a kiküldetésben lévő dolgozók étkeztetését is fedezte. Hogyan kell minősíteni a két esetet, mi a helyes főkönyvi elszámolás, és mi ezeknek az adóvonzata?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?