689 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?

Kérdés: Köthető-e megbízási, illetve szolgáltatási szerződés a költségvetési szerv saját dolgozójával a munkaköri leírása szerint munkakörébe nem tartozó, alapfeladatként nem meghatározott feladat ellátására?

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül-e a 3/2002. EszCsM rendelettel módosított 50/1999. EüM rendelet alapján természetben juttatott éles látást biztosító szemüveg? Megállapodás alapján egy kft. végezte el a vizsgálatot, és készítette el a szükséges szemüvegeket a dolgozóknak. A munka ellenértékét az intézményünk nevére és címére szóló számla alapján egyenlítettük ki.

Kérdés: Milyen esetekben marad tárgyi adómentes az oktatás 2003. július 1-jétől? Az óraadó tanárok továbbra is tárgyi mentesen folytathatják-e tevékenységüket?

Kérdés: Az 50/1999. EüM rendelet alapján a dolgozónak juttatott szemüveg (lencse és keret) védőeszköznek vagy munkaeszköznek minősül-e? Járulékvonzata van-e, jelentési kötelezettség van-e a TÁH felé? A juttatás összege behatárolható-e, kollektív szerződésben kell-e szabályozni, vagy helyi rendeletben?

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor a felmentési időre járó átlagkeresetet a felmentési idő lejártakor érvényes garantált illetményből számítják-e ki, vagy a felmentési idő kezdetekor érvényes illetményből? Ez az összeg 2002. évben, az 50 százalékos béremelés miatt jelentősen eltér például, ha 2002. augusztus 1-jétől szűnt meg a munkaviszony, illetőleg kezdődött a felmentés, amely 2003. április 30-án ért véget. Jár-e a különbözet a nyolc hónapra (kb. bruttó 400 000 Ft a különbözet)?

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzés minimális követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet és az azt módosító 3/2002. ESzCsM rendelet vonatkozik-e az informatikát oktató tanárokra? A kolléga heti nyolc órában oktatja az informatikát. Tudomásom szerint napi négy órában kell képernyős munkahelyen munkát végezni ahhoz, hogy a rendelet vonatkozzon a közalkalmazottra is.

Kérdés: Intézményünkben a takarítónők – közalkalmazottként – délután 14.00-22.00-ig tartó munkarendben dolgoznak. Kell-e részükre délutáni pótlékot fizetni, s ha igen, mennyi a pótlék mértéke?

Kérdés: Dolgozóink részére kávéautomatát üzemeltetünk. A kávéhoz, teához vásárolt cukor reprezentációs költségnek minősül-e, vagy a védőitalok között lehet elszámolni?