2259 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?

Kérdés: A kórházi dolgozóink üdültetésére – kollektív szerződésben rögzítetten – több megoldás létezik: a) kórház saját tulajdonú, belföldi üdülőjében,b) szakszervezet saját tulajdonú, belföldi üdülőjében, c) kórház által bérelt belföldi üdülőben,d) szakszervezet által bérelt belföldi üdülőben,e) kórház által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától),f) szakszervezet által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától).A fenti üdülési lehetőségeket kórházi üdültetés esetében valamennyi munkavállaló, ill. szakszervezeti üdültetés esetében valamennyi szakszervezeti tag egyenlő feltételekkel igényelheti.A 2003. évben amennyiben az igénybevevő által befizetett üdülési díj nem érte el a tervezett önköltséget, a munkáltató, ill. a szakszervezet mint természetbeni juttatás után adózott. 2004-ben változott az Szja-tv. idevonatkozó része. Az 1. sz. melléklet 8.33. pontja nem tér ki a bérelt belföldi, ill. külföldi üdülőkben történő üdültetésre, így kérdésünk, hogya) a munkáltató által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a dolgozó által meg nem fizetett önköltség után, illetveb) a szakszervezet által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a szakszervezeti tag által meg nem fizetett önköltség után kit terhel adókötelezettség?

Kérdés: 2004-ben az energiaszolgáltatási számlák a tényleges fogyasztáson és az alapdíjon kívül energiaadót is tartalmaznak. A szolgáltató által ezen a jogcímen áthárított adónem is a megfelelő szolgáltatás díját növeli, és összegét is ugyanazon a főkönyvi számlán kell-e szerepeltetni, vagy ettől külön az Adók, díjak, egyéb befizetések sorra könyvelendő?

Kérdés: A mérlegképes könyvelő OKJ 54343603, valamint a személyügyi gazdálkodó OKJ 54344201 képzések, amelyek emelt szintű képzésnek minősülnek, milyen besorolásra jogosítanak E vagy D szakképzési százalékkal kiegészítve? A továbbképzést szervező intézet tájékoztatása szerint az 54-es OKJ-szám alatt felsőfokú képesítés szerezhető, ugyanakkor a kiállított "bizonyítványon" ez a szó nem szerepel. További kérdés, hogy az OKJ mikortól változott a tekintetben, hogy az 54-es OKJ már nem minősül felsőfokú emelt szintű képesítésnek, és van-e visszaható hatálya az eddig megszerzett képesítés esetében?

Kérdés: Továbbszámlázható-e a munkahelyi telefonon történt magánbeszélgetés a dolgozó részére?

Kérdés: Költségvetési intézmény, a közalkalmazott dolgozója számára intézményi gépjárművel történő szállítás (pl.: költöztetés) költségének elszámolásánál alkalmazhatja-e a 60/1992. Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott alapnorma-átalányt?

Kérdés: A köztisztviselő 2004 májusában szeretné megigényelni a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat, a munkaviszonya megtartása mellett. Nő, 57 éves lesz, és megvan a 38 év munkaviszonya is. Nem szűnik meg a jogviszonya, de szeretné, ha az 5 havi jubileumi jutalom a nyugdíjalapjába beszámítana. Mire számíthat, mert ha nyugdíjasként lesz neki kifizetve, nem biztos, hogy újraszámolják a nyugdíját?

Kérdés: Az intézmény saját dolgozójának lakást bérel az iskola. A számlát az iskola nevére állítja ki a kft. Ez havi 60 000 Ft, ami a rezsit is tartalmazza. A dolgozó az iskolának 10 000 Ft-ot fizet havonta a lakás használatáért. A dolgozónak ez természetbeni juttatásnak számít-e, adóalapját növeli-e? Ha nem, akkor az iskolának van-e fizetési kötelezettsége (szja, tb)?

Kérdés: Helyesen jár-e el intézményünk, ha a munkába járás költségeinek megtérítésekor egyes dolgozóknak – hivatkozva a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére – a buszbérlet árát 80 százalékban téríti meg, bérlet leadása nélkül úgy, hogy a munkavállaló saját gépkocsiját veszi igénybe, mivel a munkáltató munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagyon hosszú várakozási idővel tudna igénybe venni? Hivatkoznék a Költségvetési Levelek 22. számában az 577. kérdésre, amelyben erről a lehetőségről, ha jól értelmezem, Önök is említést tesznek. Költségvetési intézményként a TÁH számfejtési körébe tartozunk, és 45621 (munkába járás költsége fogsz. tér. bérlet nélkül) kódon ezt minden hónapban fel is adjuk a TÁH-nak.

Kérdés: A közalkalmazott mikor és kinek köteles jelenteni keresőképtelenségét? Milyen következményekkel jár, ha a közalkalmazott keresőképtelenségét nem jelenti a munkáltatójának?