2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott egyik dolgozója vitatja a jubileumi jutalomra való jogosultságának megállapítását. Kollégánk 1984. 01. 02. és 1992. 09. 11. között a Faipari Kutató Intézetnél dolgozott. A cég információink szerint 1990. 04. 24. és 1995. 06. 15. időszakban korlátolt felelősségű társaságként működött. Közalkalmazotti igazolás erről az időszakról nem áll rendelkezésünkre, így a munkakönyvi bejegyzés alapján kell elbírálni a jogosultságot. Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást nyújtani részünkre, hogy a fenti jogviszony beszámít-e a jubileumi jutalom szempontjából jogszerző időnek számító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartamába.

Kérdés: Költségvetési intézmény (általános művelődési központ) rendezvényekre a lakosság részére utakat szervez, az utazási költséget költségvetéséből fizeti. Milyen juttatásnak kell minősíteni a lakosság egy részének ingyenesen biztosított buszköltséget, mi az adóvonzata, és milyen rovatra kell könyvelni?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság ügyfelei számára különböző lízingkonstrukciók keretében nyújt finanszírozást, többek között gépek, gyártósorok vonatkozásában. Egyes ügyletei keretében a társaság az ügyfél (megrendelő) által kiválasztott gépeket a Közösség területéről, másik tagállamból szerzi be. A gépek több darabban, több kamionban kerülnek leszállításra a megrendelő telephelyére. A leszállítást követően a szállító a gépeket összeszereli, beüzemeli és teszteli (vagy ezeket a munkákat alvállalkozójával végezteti el). A sikeres tesztidőszakot követően a szállító a gépeket átadja a társaság részére, amelyről átadás-átvételi jegyzőkönyv készül. A fizetési ütemezés az alábbiak szerint alakul. A szállító részszámlát állít ki a megrendelést, a gyártást, illetve az üzembe helyezést követően. Az egyes részszámlák sorban az ügylet ellenértékének 20 százalékáról, 60 százalékáról, valamint 20 százalékáról kerülnek kiállításra. A megosztás alapján az ellenérték 20 százaléka a megrendeléskor, 60 százaléka a megrendelt gép legyártásakor, a fennmaradó 20 százaléka pedig a gépek leszállítása, összeszerelése, beüzemelése és sikeres tesztelése után fizetendő a társaság részéről. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a részszámlákon feltüntetett egyes összegek nem állnak feltétlenül arányban a kibocsátásukig elvégzett részfeladatok ellenértékével. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésünk, hogy az alábbi álláspontok összhangban állnak-e az Áfa-tv. rendelkezéseivel?
I. A társaság az ismertetett ügyletek vonatkozásában az Áfa-tv. 21. §-a szerinti, Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg.
II. A közösségi termékbeszerzési ügyletek Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja az az időpont, amikor a szállító a társaság számára a beüzemelt gépeket a sikeres tesztidőszakot követően átadja (a felek között ekkor átadás-átvételi jegyzőkönyv készül).

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?

Kérdés: Hogyan adózik a ruházati költségtérítés 2019-től? Van lehetőség egyes meghatározott juttatásra vonatkozó adózás mellett adni?

Kérdés: Az egyetemen futó klinikai vizsgálatok kapcsán a vizsgálatokba bevont betegek számára a klinikai vizsgálatot finanszírozó cégek (gyógyszergyártók) legtöbb esetben fizetnek úgynevezett útiköltség-térítést. Ezen költségtérítés bizonyos esetekben az adott gyógyszergyártókon vagy harmadik feleken keresztül kerül kifizetésre a betegeknek, azonban ennek kifizetését a gyógyszergyártók egyre inkább az egyetemen, mint a vizsgálatot lebonyolító intézményen keresztül várják el, azaz az egyetem számára utalnák ezen általuk megállapított átalánydíjazást, és az egyetem feladata lenne ennek kifizetése a betegek számára. Útmutatást szeretnénk kérni arra vonatkozóan, hogy a hatályos jogszabályok, valamint a GDPR előírásait szem előtt tartva, ezen díjazás a betegek számára történő kifizetéséhez milyen bizonylatok szükségesek.

Kérdés: A gépkocsit munkaidőben veszik igénybe a kollégák a feladat ellátásához. Szervezeti egységünkben többen egy településről járnak munkába a költségvetési szerv székhelyére. 5 munkába járó alkalmazott esetén lényegesen gazdaságosabb lenne a "hivatali" (bérelt) gépkocsi igénybevétele, mint valamennyi dolgozó munkába járással kapcsolatos költségtérítésének megfizetése. Hogyan tudjuk szabályosan elszámolni a hivatali gépkocsi igénybevételét munkába járáshoz? Milyen adó- és egyéb fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a munkáltatót a fenti lehetőség biztosítása kapcsán?

Kérdés: A polgármester hivatali gépjárművet használ. Jogosult-e a költségtérítés felvételére a Mötv. 71. §-ában meghatározott mértékben, vagy a költségtérítése csökkenthető?

Kérdés: Önkormányzati intézmény házipénztárának belső ellenőrzése kapcsán az alábbi kérdésünk merült fel. Házipénztárból történő előleg kiadását kell-e érvényesíteni? (Az Áht. és Ávr. kapcsolódó rendelkezései számunkra nem adtak egyértelmű választ.)

Kérdés: Egy litván székhelyű társaság, amely elsősorban bútorkészítéshez használatos faipari elemek, padlólapok és egyéb belsőépítészeti eszközök és dekorációs termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, a vállalatcsoport kínai székhelyű vállalkozásától terméket kíván beszerezni, mely terméket azután egy magyar adóalany részére értékesít tovább. A termékek fizikai szállítása ugyanakkor, melyet a kapcsolódó fuvarokmányok is megerősítenek, közvetlenül a kínai eladótól a magyar vevő részére történik. A szállítást a kínai eladó szervezi, az alkalmazott paritás a kínai eladó és a társaság között "DAP EU Határ", míg a társaság és a végső magyar vevő viszonylatában "DAP vevő telephelye". A termékek Litvániában lépnek az Unió területére, ott történik meg az importálásuk, szabadforgalomba helyezésük. A nemzetközi szállítmányozási szabályok és a fuvarozási megállapodás értelmében a kínai eladótól a magyar vevőhöz történő szállítás megszakítás nélküli. Az ismertetett láncügylettel kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az egyes értékesítések teljesítési helyét kizárólag az általános láncügyletszabályok alapján kell-e meghatározni, vagy amennyiben az áru az Európai Unió területén kívülről indul, és a tranzakciók során importálásra is sor kerül, akkor az általános szabályoktól eltérő teljesítési hely rendelkezések alkalmazandóak.
A vázolt tényállással kapcsolatban kérdésem, helyesen gondolom-e, hogy
– amennyiben az áru a fuvarozás megkezdésekor, vagyis a láncügylet kiinduló pontjában a Közösség területén kívül van, akkor a láncügylet egyes értékesítési tranzakcióinak teljesítési helyét nemcsak az általános láncügyletszabályok, vagyis az Áfa-tv. 26-27. §-aiban foglalt rendelkezéseknek a figyelembevételével kell megállapítani, hanem az Áfa-tv. 28. §-a is alkalmazandó;
– amennyiben tehát az áruk feladási helye harmadik ország, a fuvarozást az első eladó rendeli meg (szervezi), és az importálásra Litvániában kerül sor egy láncügylet során, az Áfa-tv. 28. §-a értelmében a társaság (importáló közbenső litván vevő) értékesítésének teljesítési helye nem belföld, hanem az import tagállama, vagyis Litvánia. A hivatkozott szabályok összhangban vannak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) vonatkozó rendelkezéseivel;
– következésképpen és figyelembe véve, hogy a fuvarozást a kínai eladó szervezi, a társaságnak nem keletkezik áfaregisztrációs kötelezettsége belföldön a láncügylettel kapcsolatban, és ilyen módon nem kell belföldi, áfaköteles értékesítést végrehajtania a magyar vevő felé a vázolt ügylet kapcsán.