Határozott időre történő foglalkoztatás a Kjt. alapján

Kérdés: Teljes munkaidős (heti 40 órás) főállás melletti részmunkaidős (50%) közalkalmazotti jogviszony keretében, közoktatási intézményben foglalkoztatható-e törvényesen a pedagógus csak szeptember 1-jétől június 15-ig?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. § (2) bekezdés alapján közalkalmazotti jogviszony– ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak helyettesítés céljából, vagymeghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthetőhatározott időre történő kinevezéssel. Ezen túlmenően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?
Részlet a válaszából: […] A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi ésbiztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet hatálya az 1.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében kiterjed minden olyan szervezettmunkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, a vezetői pótlékmértéke nem lehet kevesebb a pótlékalap 250%-ánál. A Kjt. az illetményt teljesmunkaidőre állapítja meg, részmunkaidős foglalkoztatás esetén a közalkalmazottarra időarányosan jogosult. A Kjt. nem zárja ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Szabadság, betegszabadság, pótszabadság

Kérdés: Heti 32 órás, négynapos foglalkoztatás esetén melyek a szabadság és a betegszabadság kiadásának szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...heti 32 órás foglalkoztatás mint részmunkaidősfoglalkoztatás esetén a munkavállaló napi munkaideje 32 óra/5 munkanap, azaz6,4 óra. A munkáltató saját hatáskörében eljárva dönt úgy, hogy a kötelezőmunkaidőt négy munkanap alatt dolgoztatja le munkavállalóival [Mt. 118...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...juttatására munkahely útjántörténő igényléssel kerülhet sor. Az igényjogosultság alapjául szolgálómunkaviszony számításához a részmunkaidőket össze kell adni.A közoktatásrólszóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében az, akit munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Közalkalmazott jubileumi jutalomra jogosító idejének kiszámítása

Kérdés: Közalkalmazott jubileumi jutalmának számításánál mely időszakok vehetők figyelembe az alábbiak közül: 1980. 11. 01.-1998. 07. 08. Kjt. hatálya alá tartozó szervnél eltöltött jogviszony, megszűnés: közös megegyezéssel 1998. 07. 09.-2002. 01. 11. főállású anya 2002. 01. 11.-2002. 10. 07. munkanélküli 2002. 11. 01.-2003. 08. 31. alkalmazott egy vállalkozónál (munkaviszony) 2003. 09. 01-től jelenleg is közalkalmazott (részmunkaidős, napi 4 órában) A főállású anyaság időtartama, a munkanélküli-ellátás időtartama, valamint a vállalkozónál eltöltött idő a közalkalmazott besorolásánál, illetve a végkielégítéshez beszámítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...képesítéssel rendelkezett. Aközalkalmazotti jogviszony időtartama szintén beszámítható (függetlenül attól,hogy teljes vagy részmunkaidős a jogviszony). A jubileumi jutalomra jogosítóközalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Részmunkaidős dolgozók szabadságának kiadása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 109-es számában a 2302-es kérdés foglalkozik a részmunkaidős dolgozók szabadságával, a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetében. Intézményünknél csak részfoglalkozású dolgozó van, aki a hét nem minden napján végez munkát. Kérem, hogy egy konkrét példára válaszolva tegyék világossá, hogy hány nap szabadságot kell kiírni a dolgozónak, ha az 5 munkanapból csak a hétfői és csütörtöki napon dolgozik, és a hétfői napra kér szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...törvényi szabályozást. Ahogyan azt ott is említettük, aszabadság számítására vonatkozóan az Mt. egyenlőtlen munkaidő-beosztás, illetverészmunkaidő esetén alkalmazandó szabálya (Mt. 135. §) nehezen alkalmazható agyakorlatban, és nem állítható fel olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Részmunkaidős köztisztviselő ruházati költségtérítése

Kérdés: Köztisztviselőnek heti 35 órás munkaviszonyban csökkentett összegű ruhapénz jár, vagy teljes összegű?
Részlet a válaszából: […] ...ha a közszolgálati jogviszonyhat hónapot meghaladóan szünetel, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közbenkeletkezik, illetve szűnik meg. Részmunkaidős foglalkoztatás esetére maga atörvény nem ír elő arányosítási kötelezettséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Nyugdíjas 2009. évi foglalkoztatásával kapcsolatosan az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: köztisztviselőként III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjast foglalkoztatunk 6 órás részmunkaidőben. Havi jövedelme bruttó 75 000 Ft. A 62. életévét még nem töltötte be. Milyen szabályok vonatkoznak a fenti adatok ismeretében az ő rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatására? A munkavállaló 2008. január 1. előtt ment rokkantsági nyugdíjba.
Részlet a válaszából: […] A 2008. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantságinyugdíjak esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXItörvény (a továbbiakban: Tny.) 36/D. § (1) bekezdését, mely a rokkantnyugdíjmelletti keresetkorlát mértékét tartalmazza, 2009....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Gyermek gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság letelte utáni foglalkoztatás

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk szülési szabadságra, majd a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságra ment. Most (a gyermek másfél éves) bejelentette, hogy vissza kíván jönni dolgozni, azonban időközben szervezeti változások történtek, és most csak napi 4 órában tudnánk alkalmazni. Megtehetjük-e ezt? Köteles-e ezt elfogadni, és ha nem fogadja el, megszüntethetjük-e a jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságról visszatérve ugyanolyan munkakörbe kell visszavenni, tehátnem köteles elfogadni, hogy teljes munkaidős jogviszony helyett részmunkaidőbevegyék vissza. A teljes munkaidős jogviszonyra szóló közalkalmazotti kinevezéscsak közös megegyezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.
1
5
6
7
9