120 cikk rendezése:
101. cikk / 120 Eurós számla
Kérdés: Tekintettel arra, hogy a településünk az osztrák határ közelében fekszik, az ellenértéket gyakran euróban állapítják meg. Hogyan kell ilyenkor a számlát kibocsátani, melyik árfolyam az irányadó?
102. cikk / 120 Vizitdíjak, napidíjak könyvelése
Kérdés: A 2007. 02. 15-étől fizetendő vizitdíj, illetve napidíj befizetéséről a számlát, illetve nyugtát név szerint tételesen szükséges-e iktatni és könyvelni, vagy pedig a napi befizetéseket összesítve iktathatjuk és könyvelhetjük? Amennyiben vizitdíj-automatával történik a fizetés, mi az eljárási rend?
103. cikk / 120 Pénztárgép használata
Kérdés: Iskolánkban saját étkezdét működtetünk, kötelező-e az étkezdében a pénztárgép használata?
104. cikk / 120 Közoktatási tankönyvtámogatás elszámolása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 2005. 03. 16. számában az 1023-os kérdés foglalkozott a tankönyvek értékesítésével, az a könyvelésre nem tér ki. Az OM-tájékoztató szerint a tanulói támogatás átutalása a forgalmazó részére nem értékesítés, tehát nem jön létre közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó értékesítés. Kérdésünk, hogyan és milyen bizonylat alapján kell az iskolának könyvelnie a tankönyvforgalmazó részére átutalt támogatást? Államháztartáson kívülre átadott pénzeszközként a 38-as számlaosztályba, vagy az 58-as számlaosztályba, mint ellátottak juttatása? Az 58-as számlához fűzött magyarázat szerint ebbe a számlacsoportba a felsőoktatási jegyzettámogatás tartozik, a közoktatási tankönyvtámogatást nem nevesíti itt a számlatükör és a PM-tájékoztató sem.
105. cikk / 120 Pályázati díj elszámolása
Kérdés: Az önkormányzatok fejlesztési feladataik ellátásához, saját forrásaik központi kiegészítésére pályázatot nyújtanak be. A pályázat a jogszabályban meghatározott mértékű pályázati díj befizetésével érvényes. A befizetett díj könyveléséhez milyen bizonylat szükséges? Ki köteles azt kiállítani? A megvalósuló beruházásnak része-e a pályázati díj?
106. cikk / 120 Számlázás és nyugtaadás egyes szabályai
Kérdés: Művelődési ház színházjegyeket értékesít, és a tanfolyami befizetésekről nyugtát állít ki. Ha ezeket a bizonylatokat szigorú számadású nyomtatványként tartjuk nyilván, és a nyugták alaki követelményeinek megfelelnek, az áfaelszámolás szempontjából elfogadhatóak-e, vagy belső, illetve más számlát ki kell-e állítani?
107. cikk / 120 Részletfizetés áfája
Kérdés: Intézetünk 2005. március hónapban vásárolt egy röntgenkészüléket. A vételár 40%-át + 25% áfát 2005. évben kifizettük, a fennmaradó 60%-ot 60 hónapon keresztül egyenlő részletben kell megfizetnünk. A megállapodás szerint a részletfizetés is 25%-os áfát tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha 5 éven keresztül 25 százalékos áfatartalommal tartjuk nyilván, illetve utaljuk kötelezettségünket?
108. cikk / 120 A számviteli bizonylatok őrzési ideje
Kérdés: Az Szt. a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 8 évben állapítja meg. Ugyanakkor a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi MKM rendelet – ez tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények irattári tervét – a gazdasági ügyeken belül a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 5 évben határozza meg. Az oktatási intézménynek melyiket kell figyelembe venni?
109. cikk / 120 A falusi turizmus keretében szervezett szakmai utak elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk szakmai utat szervez – falusi turizmus témakörben –, melyen munkatársak, illetve 1-1 hozzátartozó is részt vesz. Utazásuk, étkezésük ingyenes. Adóköteles-e ezen rendezvény? Számviteli elszámolása, bizonylatolása hogyan történik?
110. cikk / 120 Közvetített szolgáltatásként nyújtott közhatalmi tevékenység
Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 4/a §-ának megfelelő közhatalmi tevékenységet végez. A tevékenység díját miniszteri rendeletek állapították meg. A díj ellenértékét a szolgáltatást igénybe vevő felé az Szt.-nek megfelelően számviteli bizonylattal dokumentáljuk. Lehetséges-e a díjat egy közvetítő felé "számlázni", aki egyéb tevékenysége keretében továbbszámlázza az igénybevevőnek? Nyilvánvaló, hogy ekkor már áfával kell továbbszámlázni, az viszont kérdéses, hogy egy ilyen jellegű díjat egyáltalán lehetséges-e az érintett személyen kívül más személynek, szervezetnek a nevén dokumentálni, attól – mint befizetőtől – bevételezni.
