145 talált cikk a számviteli bizonylat kifejezésre

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk, önálló adószámmal. Felügyeleti szervünk 2013-ban felújításra, képviselő-testületi döntés alapján előirányzatot adott olyan épületekben végzendő beruházásra, felújításra, amelyek az önkormányzat nyilvántartásában és tulajdonában szerepelnek. A munkákat elvégeztettük. A számlát a saját nevünkre kértük, mivel az előirányzat nálunk szerepel. Év végén pl. ablakcserét szerettem volna visszaadni az önkormányzatnak mint elvégzett felújítás, mivel a felújítást rá kell aktiválni az épületre. Ezt visszautasították azzal az indokkal, hogy ez áfaköteles ügylet. Erről szeretném kérni tájékoztatásukat. A jövőben mi ennek az elfogadható megoldása, és csakugyan áfaköteles lesz ez az ügylet? Az intézmény áfalevonási joggal rendelkezik, de az áfa nem lett visszaigényelve többféle meggondolásból adódóan.

Kérdés: Önkormányzatunk közvetett támogatást nyújt azoknak a bérlőinek, akik az általuk bérelt önkormányzati tulajdonú helyiségeket felújítják. A felújításra kifizetett összeg a bérleti díjból kerül beszámításra. Ennek elszámolása nálunk a következőképpen történik:
Születik egy bizottsági határozat a közvetett támogatásról, amely alapján a bérleti díjról kiállított számla jóváírásra kerül. A könyvelésben sem a bérletidíj-bevétel, sem a felújítás kiadása nem kerül könyvelésre. Helyesen járunk el, amikor jóváíró számlát készítünk a bérleti díjról a felújításra fordított összeg erejéig, illetve nem könyveljük a közvetett támogatással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat? Kell-e az önkormányzat nevére szóló számlát kérnünk a bérlő általi felújításról? Az áfabevallást ez hogyan érinti?

Kérdés: Az egyetemek több jogcímen is kérnek a hallgatóktól térítési díjakat, pl. külön eljárási díj, indexmegnyitási díj, tantárgyfelvételi díj, idegen nyelven kiállított diploma. Kell-e ezekről számlát kiállítani, ha igen, milyen áfakulccsal?

Kérdés: Intézményünk hivatalos gépkocsival rendelkezik. A gépkocsivezető a napi ügyintézés során több helyen kénytelen megállni, és ahol szabályozva van, ott parkolóautomatából parkolójegyet kell vásárolnia. Ekkor parkolójegyet (nyugtát) kap, amelyen nem szerepel az intézmény neve, címe stb. Elszámolható-e ez, vagy csak utólag számla alapján történhet meg ennek kifizetése? A számla sajnos nem mindig fordul meg 1 hónapon belül, ilyenkor a parkolóautomatát üzemeltetőnél sok esetben elveszítjük a lehetőséget a számla kiállítására vonatkozóan.

Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nettó árbevételébe beleszámítanak-e a működésre kapott agrártámogatások, pl. az egységes területalapú támogatás?

Kérdés: Önkormányzati bérlakásainknál a szerződések alapján a nyílászárók cseréje, felújítása a bérlő kötelessége. Bizonyos feltételek megléte esetén a nyílászárócsere költségének a felét az önkormányzat biztosítja úgy, hogy a felújítás teljes költségét a számla alapján az önkormányzat kifizeti, a bérlő pedig az 50%-át (önrészt) befizeti az önkormányzat számlájára, vagy az önkormányzat kamatmentes kölcsönként megelőlegezi azt. Az önkormányzat a lakásbérbeadásra az áfamentességet választotta. A csere teljes költségét az önkormányzatnál kell felújításnak lekönyvelni? Mit kell kiállítani a bérlő befizetéséről? Ha számlát, akkor milyet? Ha nem kell, akkor a bérlő befizetése hozzájárulásnak minősül, és átvett pénzeszközként kell könyvelni? Ha az önkormányzat kamatmentes kölcsönként megelőlegezi az önrészt, akkor azt csak a kölcsön állományi számlára kell bekönyvelni, vagy van más teendő is?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló 187 lakás mindegyikét bérbe adja. A bérleti díjakról a számlázóprogramunk segítségével, havonta adómentesen készülnek a számlák. Az Áfa-tv. 165. §-ának (1) bekezdése alapján mentesülhetünk a számlakibocsátási kötelezettség alól. Megfelel számviteli bizonylatnak a bérlőkkel kötött lakásbérleti szerződés? Amennyiben mégis kötelező számlát kibocsátanunk, megtehetjük-e, hogy fél­évente vagy évente a teljes összegről utólag (vagy előre) állítunk ki egy számlát, melyen szerepeltetjük a részteljesítéseket? Ebben az esetben a csekkeket kitöltve az év/félév elején egyszerre küldenénk ki a bérlőknek.

Kérdés: A szállítónak jogos késedelmikamat-követelése van a költségvetési szerv felé. A kifizetést csak a szállító késedelmi kamatról kiállított számlája alapján lehet teljesíteni, vagy abban az esetben is, ha késedelmi kamatot közlő levelet/értesítőt küld?

Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, 2012. januártól szolgálati lakást adunk bérbe. A bérlő befizette a bérleti díjat. Az áfában szerepeltettük mint adómentes bérbeadást (havi bevallók vagyunk), de elfelejtettünk hozzá számlát kiállítani. Milyen bizonylatot lehet utólag hozzácsatolni?