154 talált cikk a számviteli bizonylat kifejezésre

Kérdés: 1. Önkormányzatunk közterületen illemhelyet épített, amelyet folyamatosan üzemeltet. A mosdókba a belépést a pénzbedobós zárak biztosítják. Az érmék pontos összegű bedobása után nyílik az ajtó, de nyugtát a beléptetőrendszer nem tud adni. Továbbra is működhet az illemhely a meglévő feltételekkel?
2. Önkormányzatunk területén nincs járóbeteg-szakellátás, ezért az önkormányzat foglalkoztat egy egészségügyi végzettséggel rendelkező asszisztenst, aki térítés ellenében vért vesz a betegektől. A térítés átvételéről papíralapú nyugtatömbben állít ki nyugtát az asszisztens, majd havonta elszámol az önkormányzattal, és az önkormányzat bankszámlájára befizeti az átvett pénzt. Az áfabevallásban az ebből származó bevételt a tárgyi adómentes soron valljuk be. E tevékenységre is vonatkozik az e-nyugta-adási kötelezettség?

Kérdés: Egy, az önkormányzatunk tulajdonában lévő ingatlan egy viharos időjárás alkalmával összedőlt. A tervezést és kivitelezést is külső vállalkozók végezték. A vizsgálat során mind tervezési, mind kivitelezési hibát megállapítottak. Az önkormányzat újjá szeretné építeni az épületrészt. Ehhez a tervező és a kivitelező vállalva a felelősségét, kártérítés fejében elkészíti a terveket, a kivitelező pedig vállalja az újjáépítést. Továbbá az önkormányzat is biztosít hozzá valamennyi forrást. Hogyan és mi alapján fogja az önkormányzat a beruházás értékét nyilvántartásba venni, ha tényleges pénzmozgás nem lesz? Kell-e számlázni, vagy elegendő egy együttműködési megállapodás a felek között? Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a fenti vagyonnövekményt?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet készít elő, melyben útépítés céljából előzetes szándéknyilatkozat alapján érdekeltségi hozzájárulást szeretne beszedni a lakosságtól, amely részben fedezné a költségeinket. A befizetett érdekeltségi hozzájárulásról áfás számlát kell-e kiállítani, vagy határozatot kell hozni áfakörön kívüli ügyletként?

Kérdés: Önkormányzatunknak egy kft. támogatást szeretne nyújtani az alapfeladatai ellátására, elszámolási kötelezettség nélkül. Támogatói szerződés készül, melyet a képviselő-testület fogad el. Az adományozó a támogatás összegéről számla kiállítását kéri önkormányzatunktól. A számlán mekkora mértékű áfát kell szerepeltetni?

Kérdés: Alapítványunk tárgyi eszközöket szeretne egy óvoda részére átadni. Két opcióval kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. Térítésmentes átadás esetén az alapítványnak kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő egy átadás-átvételi nyilatkozat? Ha igen, a számlán milyen összeget (alap, áfa) kell feltüntetni? Ebben az esetben jól gondoljuk, hogy keletkezik áfafizetési kötelezettség, amit döntés alapján vagy az alapítvány fizeti meg, vagy áthárítja az óvoda részére?
2. Használatba adás esetén az eszközök maradnak az alapítvány tulajdonában, csak ingyenes használatra adja az óvoda részére? Itt kell-e bármilyen számviteli bizonylatot kiállítani, vagy elegendő egy megállapodás? Ebben az esetben van bármilyen adózási kötelezettsége bármelyik félnek?

Kérdés: Önkormányzatunk termékeket vásárolt egy webáruháztól, a teljes vételárat a cég pro forma számlája alapján elutalta előre. A cég kiállította a pénzügyi teljesítés dátumával a tételes vevői számláját, melyet ő végszámlának tekint. A Ptk. szerinti teljesítés még nem történt meg, ugyanis a termékeket majd csak egy hónap múlva fogja szállítólevél kíséretében átadni a futárszolgálatnak, amint őhozzá is beérkezik valamennyi termék. Kérésünkre sem fog/tud nullás végszámlát kiállítani a tényleges birtokbaadás dátumával, szerintük a szállítólevél bizonyítja az átadást. Véleményünk szerint a pénzügyi tranzakciót igazoló számla adóügyileg előlegszámla, még ha a nevéből nem is ez derül ki, ugyanis a tényleges teljesítést megelőzően íródott jóvá a cég számláján. Több cég jár el hasonlóképpen, s nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk meggyőzni őket, hogy még egy bizonylatot állítsanak ki 0 forintról. Mikor járunk el szabályosan? Ha később, a birtokba adáskor a kapott szállítólevélre kivezetjük az adott előleget, és lekönyveljük tényleges teljesítésként a kiadást, vagy már a pénzügyi tranzakciót igazoló számla alapján történjen ez meg?

Kérdés:

A képviselő-testület a kulturális és sportrendezvények esetén nevezési díjat szeretne szedni. Az önkormányzat jogosult-e a nevezési díj beszedésére? Ha igen, ennek milyen áfavonzata van?

Kérdés: Az önkormányzati intézmény megszűnését követően, az önkormányzat által alapított kft. közfeladatként átvette a lakás és nem lakás helyiséggazdálkodási feladatokat. A feladat ellátására közszolgáltatási szerződés alapján, számla kibocsátásával és áfa felszámításával kerül sor.
Az intézmény által elkezdett önkormányzati tulajdonban lévő irodaházon felújítást a kft. tovább folytatta. A közszolgáltatási szerződés tartalmazza, hogy az önkormányzati ingatlanon végzett felújítás az önkormányzat tulajdona.
Az önkormányzat vagyonátadási jegyzőkönyv alapján az ingatlanon végzett felújítás térítésmentes átadását kéri. A felújítás során már tudomásunk volt arról, hogy az ingatlanon végzett felújítást ingyenes át kell adni majd az önkormányzat részére, ezért a bejövő szállítói számlák áfatartalma nem került levonásra. Ingatlan értékesítésére a kft. nem választott áfakötelezettséget. Az átadáskor a felújításról elegendő számviteli bizonylat a vagyonátadási jegyzőkönyv? Szükséges számla kiállítása? Amennyiben igen, kérem a pontos meghatározást, hogy mi szerepeljen a számlán az áfatörvénynek megfelelően.

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója lakóingatlant ad bérbe hosszú távon. Eddig havonta papíralapú számlatömbben állított ki bizonylatot a bérleti díjról is, és külön bizonylatot a közüzemi költségekről a bérlő felé. Szabályos-e az, hogy a számviteli bizonylat kiállításához számlatömböt használ a magánszemély? Továbbá a közös költségről és a közüzemi költségek továbbhárításánál előírás-e a számla, vagy ebben az esetben is elegendő a számviteli bizonylat?

Kérdés: Önkormányzati rendelet alapján, ha az ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet-, egészség-, súlyos baleset- vagy vagyonveszélyes állapot, valamint elhalt, kiszáradt fa esetében a fa kipusztulása a használónak nem felróható okból következett be, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg. Amennyiben a fapótlási kötelezettség fizikailag nem teljesíthető, úgy a vissza nem pótolt fák pénzbeli megváltását kell előírni. Az önkormányzat saját területen vágott ki fát, így az önkormányzati rendelet alapján kötelezetté vált bírság megfizetésére, a pótlandó fák pénzbeli megváltására. Mi a jelen gazdasági esemény könyvelésének menete? A gyakorlatban az „önmagunknak” fizetendő bírság megfizetése az önkormányzat két fizetési számlája közötti átvezetéssel történik (a fő fizetési számláról a bírságbevételi számlára). Könyvelésileg is elégséges átvezetésre tenni a gazdasági eseményt, vagy szükséges kiadási rovaton bírságfizetésen, bevételi rovaton bírságbevételen szerepeltetni?