1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Folyamatosan működő idősek otthona vagyunk, ahol a dolgozók a beosztásuk szerint a hét minden napján dolgozhatnak. Amennyiben a munkaszüneti nap ( pl. 2006. jan. 1.) vasárnapra esik, jár-e pluszdíjazás a dolgozónak?

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? – Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? – Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? – A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)

Kérdés: Közművelődési megállapodás jogosultja a közművelődési megállapodásban felhatalmazható-e arra, hogy az önkormányzat nevében meghatározott szakfeladaton kötelezettséget vállaljon?

Kérdés: Egy önkormányzat lakossági hulladék elszállításával kapcsolatban olyan megállapodást kötött a vállalkozással, hogy alacsonyabb díjat számít fel szolgáltatásaiért a lakosságnak, ha az önkormányzat vállalja a lakossági díjak beszedését. A vállalkozás az önkormányzatnak leszámlázza a lakossági díjak teljes összegét egy összegben, és mellette kiküldi a vállalkozás nevével mint szállító, és az egyes lakosok nevére mint vevő, az egyedi számlákat, melyek alapján az önkormányzat beszedi a lakosságtól a díjakat. Azonban vannak, akik nem fizetnek, akiktől nem lehet beszedni a pénzt. Az önkormányzatnak, mivel ez nem költségvetési bevétel és kiadás, hogyan kell könyvelnie a vállalkozásnak kifizetett teljes összeget, illetve a lakosoktól beszedett bevételt, és mi a teendő a hátralékosokkal?

Kérdés: Kutatóintézetnél az elnyert pályázatok terhére történnek az alkalmazások. 2004. december 1-jétől 2005. szeptember 30-áig határozott idejű jogviszonyban, majd 2005. október-november hónapban megbízási szerződéssel, majd 2005. december 1-jétől 2006. szeptember 15-éig határozott idejű kinevezéssel. 2005. januárban az egyhavi különjuttatás kifizetésre került, s kérdés, hogy 2006. január hónapban részükre jár-e a 13. havi illetmény?

Kérdés: Intézményünk az Mt. hatálya alá tartozik. Megtehetjük-e, hogy pl. ápolót, mentálhigiénés asszisztenst, takarítót határozott időre foglalkoztatunk? Egy-egy szerződést 6 hónapra kötnénk, melyet szükség esetén többször meghosszabbítunk, de az 5 évet nem meghaladóan. Helyes az eljárásunk? Nyugdíjas munkavállaló esetében is alkalmazható ez az eljárás?

Kérdés: Költségvetési intézményünk 2006. 02. 01-jétől valószínűleg Többcélú Kistérségi Társulássá alakul át. Mikor kell az átalakulást közölni a dolgozókkal? Elfogadjam-e a mérlegképes könyvelői végzettségemnek megfelelő munkakört? Ha nem leszek vezető, csökkenhet-e az illetményem? Jogosult vagyok-e a Kjt. szerinti felmentési időre és végkielégítésre?

Kérdés: Intézetünk 2005. március hónapban vásárolt egy röntgenkészüléket. A vételár 40%-át + 25% áfát 2005. évben kifizettük, a fennmaradó 60%-ot 60 hónapon keresztül egyenlő részletben kell megfizetnünk. A megállapodás szerint a részletfizetés is 25%-os áfát tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha 5 éven keresztül 25 százalékos áfatartalommal tartjuk nyilván, illetve utaljuk kötelezettségünket?

Kérdés: Szakmai képzést is nyújtó gimnáziumként jogosultak vagyunk a szakképzési hozzájárulás elfogadására. A támogató cégekkel "Fejlesztési támogatási szerződést" kötünk. Iskolánk tetőterében szeretnénk kialakítani a szakmai képzésre alkalmas oktatóhelyiségeket. Az építési munkák a következő évekre is áthúzódnának. Felhasználható-e a szakképzési hozzájárulás a fenti munkák finanszírozására, és melyik törvény biztosítja a jogszabályi hátteret? Pontosan melyik törvényben található meg, hogy a szakképzési hozzájárulás mire használható fel?

Kérdés: Az önkormányzati vagyongazdálkodás szempontjait figyelembe véve, és a számviteli törvény 23. § (2) bekezdésére tekintettel, kérem, definiálják a következő fogalmakat: kezelésbe vett, használatba vett, üzemeltetésre átadott vagyontárgyak.