1268 talált cikk a szja kifejezésre

Kérdés: A Gyermekjóléti Központ munkaruha címén évi 10 000 Ft-ot térít meg az egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A munkaruhát a munkavállaló vásárolja meg, amelyről az intézmény nevére kiállított számlát kér, és amely alapján történik a költségtérítés kifizetése. Abban az esetben, ha a számla végösszege magasabb, mint 10 000 Ft, hogyan történik a könyvelése? Miként kell kezelni a számla áfatartalmát? Probléma-e, hogy a számla magasabb összegről szól, mint a munkavállalónak kifizetett rész?

Kérdés: Önkormányzatunk jutalomként ajándékcsomagot vesz, illetve ajándékoz a jól tanuló gyerekeknek. Milyen rovaton könyveljük le ezeket az ajándékcsomagokat?

Kérdés: Az önkormányzatunk falugondnoki buszként üzemelteti az Opel Vivaro-B típusú gépjárművet. Fogyasztási normája nincs megadva a vonatkozó kormányrendeletben. Milyen üzemanyagnormát kell használnunk az üzemanyag-felhasználás elszámolásához?

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?

Kérdés: Önkormányzatunk helyi szociális rendelete alapján települési támogatásként minden újszülöttnek babacsomagot ad, valamint ünnepekhez kapcsolódó települési támogatásként az iskolás, óvodás gyermekeknek 3000 Ft értékű ajándékcsomagot, és a 70 éven felülieknek Erzsébet-utalványt ad szociális helyzet vizsgálata nélkül. Kell-e adót, járulékot fizetnünk ezek után a juttatások után, vagy szükséges-e a jövedelmi helyzet vizsgálata az adómentességhez?

Kérdés: A költségvetési törvény cafeteriára vonatkozó részét [59. § (4) bekezdés] decemberben módosították, és a bekezdésbe bekerült a "törvény eltérő rendelkezése hiányában" kifejezés. Önkormányzati hivatal lévén mint eltérő törvényi rendelkezés a Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése véleményünk szerint eltérő összegben határozza meg a cafeteriaként adható juttatás összegét, mely az Szja-tv.-re hivatkozva bruttó 550 000 Ft összegben maximalizálja a juttatást (100 000 Ft készpénz cafeteria, 225 000 Ft SZÉP kártya szálláshely alszámla, 150 000 Ft SZÉP kártya vendéglátás alszámla, 75 000 Ft SZÉP kártya szabadidő alszámla). Szabályosan jár-e el az önkormányzati hivatal, ha a 2017. évi cafeteria összegét bruttó 268 440 Ft/fő összegben határozza meg (tekintettel a Kttv. eltérő rendelkezésére)?

Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?

Kérdés: A munkáltatóm szeretné az idei évtől a fiam óvodai ellátását adómentes cafeteriaelemként számomra biztosítani, de idáig sajnos ellentmondásokba ütköztem az igénybevételével kapcsolatban. Az Szja-tv. szerint adómentesen adható ez az elem, ha viszek róla számlát a munkáltató nevére kiállítva. Idáig a fiam volt vevőként feltüntetve, ezután pedig a munkáltatóm lenne. Az óvoda, illetve a Magyar Államkincstár nem hivatalos állásfoglalása szerint, ha adómentesen venném igénybe az eddigi szolgáltatást/étkezést, ez esetben nem járna a normatív támogatás a gyerekem étkezésére, tehát drágábban étkezhetne. Ez valóban így van? Az adómentes óvodai és bölcsődei szolgáltatás és ellátás (ideértve az étkezést is) adómentesen támogatható a munkáltató által. Tekintettel arra, hogy az Szja-tv. a természetben adott juttatások között említi ezeket, az adómentesség érvényesüléséhez a munkáltató nevére szóló számla szükséges.

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk gyermeke 9 éves, általános iskolás. A dolgozó azt kérte, hogy a jogszabályi változások alapján a továbbiakban nem a bérlethez történő hozzájárulást kívánja igénybe venni a munkába járáshoz (közigazgatási határon kívülről jár be), hanem a gépkocsival történő bejárásához járuljunk hozzá. Kötelesek vagyunk-e ezen kérésének eleget tenni, és milyen összeget kell, illetve lehet részére fizetni?

Kérdés: Gazdasági ellátó szervezetként több intézmény gazdasági feladatait látjuk el. Iskolai/óvodai/bölcsődei étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatos a kérdésünk. Kiállítható-e az erről szóló számla egy cég nevére az igénybe vevő gyermek helyett? Erről a témáról már Önök írtak a Költségvetési Levelek 201. számában a 3784. szám alatt, de időközben több szülő jelezte felénk, hogy a munkáltatójuk cafeteriaelemként adná ezt a juttatást, de emiatt a számlát ne a gyermek nevére, hanem a szülő munkáltatójának nevére kérjék. Mivel a válasz 2014. évi, nem 2017-re vonatkozik, emiatt nem fogadják el az abban foglaltakat.