1268 talált cikk a szja kifejezésre

Kérdés: Tanulmányi szerződés megszegése miatt az egyik munkatársunkat tanulmányi költség visszafizetésére kell köteleznünk. A munkából kieső időre, gyakorlati képzési időre, ill. a tanulmányi szabadságok miatt kiesett időre kifizetett illetményt is vissza kell fizetnie, mivel ezekre az időszakokra is megkapta az illetményét. Ezek a kieső idők részben a 2005. évet (ami után az adó- és járulékfizetés, valamint adóbevallás már megtörtént), részben a 2006. évet érintik. Bruttó vagy nettó összegben, azaz szja-val, nyugdíjjárulékkal, munkavállalói járulékkal csökkentve kell-e megállapítani a kieső napokra kifizetett illetményt?

Kérdés: Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Gépkocsit hivatali célú használatra nemrégiben kaptunk, de a pontos elszámolásban még bizonytalanok vagyunk. Eddig jelentkező gondjaink a következők: 1. Ritkán külföldi útjaink is előfordulnak, de az ott vásárolt üzemanyagról a nálunk használatos bizonylattól eltérő dokumentumot állítanak ki. Hogyan kell forintban szabályosan elszámolni a külföldön vásárolt üzemanyagot? 2. Belföldi forgalomban üzemanyag-megtakarítás esetében milyen módon kell vagy lehet juttatásban részesíteni a gépkocsivezetőt, annak milyen szja-vonzata van, illetve üzemanyag-túllépés esetén mi a teendő? Van-e ún. túllépési határ, amitől már szankciót kell alkalmazni? Fentieken kívül esetenként rendezvényeinken külföldi állampolgárságú előadók is közreműködnek, amiért előadói díjat kapnak. Ezenfelül utazási költségtérítésben részesíthetők-e? Ha a válasz igen, akkor milyen formában? Információnk szerint az ottani szolgáltatók számlát intézményünk részére nem állítanak ki. Az előadók csak az adott országra vonatkozó jeggyel tudnának elszámolni, de azt visszautazás miatt nem is tudják leadni. A külföldi fizetőeszközben vásárolt jegyet hogyan lehet szabályszerűen forintban kifizetni?

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)

Kérdés: 1. Költségvetési szervként tevékenykedünk, uszodabérletet vettünk dolgozóink részére, terheli-e valamilyen adó-, járulékkötelezettség szervezetünket a bérlet vonatkozásában? 2. Vidékről járó munkavállalónk részére éves autópálya-matricát kifizethetünk-e, illetve milyen kötelezettség terheli szervezetünket az ilyen jellegű kifizetés esetében?

Kérdés: Önkormányzatunk külföldi tanulmányutat szervez az általános iskola néhány diákja és tanára számára. Az út költségeit (repülőjegy, szállás, étkezés, belépőjegyek stb.) az önkormányzat fizeti, az önkormányzat nevére szóló számla alapján. Kérdésünk, hogy ezeket a személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell kezelni?

Kérdés: Főiskolánk a TEMPUS Közalapítványnál több pályázatot nyert el. Egy részéből az oktatók utaznak külföldre. Ilyen esetben az oktatók ösztöndíja adómentes? A pénzt a Közalapítvány a főiskolára utalja. Nyári Egyetem szervezése során külföldi oktatók és hallgatók kapnak szállást, útiköltséget és étkezési hozzájárulást. A szállás és az utazás általában számla vagy jegy alapján kerül kifizetésre, az étkezés készpénzben. Ezek adómentesen kifizethetőek, mi szükséges a kifizetéshez?

Kérdés: Reprezentáció értéke utáni 44% adóból nem kell megfizetni azt az összeget, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 1%-ának, de legfeljebb 25 millió forintnak a 44%-a. Költségvetési szervek esetén mely bevételek tartoznak ide? Tárgyévben az előző évi bevétel szolgál-e alapul? Az adófizetési kötelezettségnek mikor, milyen időközönként kell eleget tenni? Tárgyévben az előző év alapján számolt reprezentáció értéke utáni adót kell megfizetni?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozói közül többen a 9000 forint összegű meleg étel fogyasztására biztosított étkezési hozzájárulást veszik igénybe. Az ételfogyasztásról készpénzfizetési számlát hoz a dolgozó a vendéglátóegységtől (az ország bármely területéről, ahol épp igénybe vette a szolgáltatást), mely az önkormányzat nevére szól, és tartalmazza a dolgozó nevét, valamint az ételfogyasztás összegét. Éves szinten a számlák összege nem haladja meg a 12x9000 forintos adómentes értékhatárt. Számla ellenében a dolgozónak házipénztárból kerül kifizetésre a számlán szereplő összeg. Helyesen járunk-e el, a fentiek alapján? Belső ellenőrünk szerint kizárólag utalvány formájában veheti igénybe a dolgozó a 9000 forint összegű melegétkeztetésre biztosított hozzájárulást, és csak olyan vendéglátóegységben étkezhet, amellyel az önkormányzatnak szerződése van. A vendéglátóegység részére történhet kifizetés a leadott utalványok alapján. Szerinte az általunk gyakorolt módszer adóköteles bevételnek minősül.

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, az üzemanyagköltség elszámolásánál az igazolás nélkül elszámolható mértékről szóló [60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet] kormányrendelet szerinti alapnorma, futott km és az APEH által közzétett árral vagy a számla szerinti mennyiség és APEH-ár szorzatával helyes-e az elszámolás?

Kérdés: Az étkezési hozzájárulás után a 3% munkaadói hozzájárulást el kell-e számolni? És az APEH 0608 bevallásban személyhez kapcsolódóan be kell-e vallani?