1194 cikk rendezése:
961. cikk / 1194 Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó étkezés
Kérdés: Az intézmény vezetője háromnapos szakmai konferencián volt külföldön. A külföldi utazást és szállást közvetlenül az intézmény rendelte meg és fizette ki a konferencia szervezőinek. Akonferencián részt vevő vezető részére csak napidíjat fizettünk ki. Kérdésünk, hogy emellett a külföldről hozott étkezési számlákat kifizethetjük-e neki adómentesen?
962. cikk / 1194 Munkáltató által átvállalt képzési költség
Kérdés: Az alkalmazásunkban álló gépkocsivezetőnek szüksége lenne B kategóriás jogosítványra. Ha ilyen jogosítvánnyal rendelkezne, akkor a munkakörét bővíthetnénk, és ezáltal az intézményünkre háruló újabb feladat ellátásához nem kellene új munkaerőt felvennünk, tehát végső soron létszámmegtakarítást érhetnénk el vele. Ha a jogosítvány megszerzésének költségét átvállalja az intézmény, az minősülhet-e adómentes képzési költségnek?
963. cikk / 1194 Tandíj utáni adókedvezmény
Kérdés: A közalkalmazottal a munkáltató tanulmányi szerződést kötött, melyben vállalta a munkáltató az egyetemi képzés költségeit, illetve meghatározta, hogy a diplomaszerzéstől számítottan meddig kell az intézménynél maradni a munkavállalóknak. A munkavállaló a megállapított időt nem töltötte le a munkahelyén, ezért költségtérítést kellett fizetnie a volt munkáltatónak (munkaidő-kedvezmény, szállás, tandíj, vizsgadíj stb.). Ilyen esetben, mivel a költségtérítés része a tandíj, vizsgadíj, pótlólag igénybe veheti-e az adókedvezményt a munkavállaló?
964. cikk / 1194 Üdülési csekkek adózása
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?
965. cikk / 1194 Az arányosítás lényegéről
Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
966. cikk / 1194 Kis értékű ajándék
Kérdés: Az Szja-tv. lehetőséget teremt évi háromszori alkalommal 5000 Ft erejéig adómentes ajándékozásra. Az ajándék szó mit takar? Adható-e élelmiszer, tisztítószer, egyéb kis értékű eszköz az öszszeghatáron belül?
967. cikk / 1194 Utazási költségtérítés elszámolása
Kérdés: Intézményünk a szlovák határ mellett működik. Egy szlovák állampolgár dolgozónk a határtól 15 km-re lakik, és naponta jár autóbusszal dolgozni a határállomás szlovák oldaláig. Onnan már gyalog jön be a munkahelyére. Mennyi utazási költségtérítést számolhatunk el részére, ha ebben a viszonylatban nincs autóbuszbérlet, a buszjegyek árát pedig szlovák koronában fizeti? Számolhatunk-e a magyar oldalon érvényes 15 km-es bérletjegy árából kiindulva? Mi a követendő jogszabály ebben az esetben?
968. cikk / 1194 Szociális segély adókötelezettsége
Kérdés: Köztisztviselői rendeletünk 15. § c) pontja alapján a köztisztviselő részére rendkívüli pénzbeli szociális segély adható. A képviselő-testület ennek fedezetét minden évben a költségvetési rendeletben biztosítja. Adómentesen adható-e ez a juttatás? Milyen módon kell a juttatást elszámolni a dolgozónak? Milyen nyilvántartás és dokumentáció szükséges ehhez?
969. cikk / 1194 Külföldi gyakorlati képzés adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünkhöz tartozó, részben önálló szakiskola gazdálkodási feladatait is ellátjuk. Aszakiskola alapítványi pályázaton külföldi szakmai gyakorlati foglalkoztatásra (a nyári gyakorlati idő letöltésére) támogatást nyert utazásra, biztosításra, megélhetési költségekre, a kedvezményezettek és a kísérők tekintetében is. A diákok adómentesen a minimálbér 10%-át kapják itthon a gyakorlati oktatás során végzett munkájukért, az étkeztetésért a nyersanyagnorma 50%-át kell előre fizetniük az iskola részére. Akollégiumi elhelyezés itthon ingyenes. A kísérők megkapják itthon az étkezési utalványt, vagy a természetbeni étkeztetést veszik igénybe a helyi konyhán. Helyes-e, ha a kísérő pedagógus a szállás, a biztosítás költségeiről számlát hoz az iskola nevére? Amennyiben az utazás saját gépkocsival történik, akkor az üzemanyagköltséget az APEH-normával vagy az üzemanyag számlája alapján +3 Ft/km öszszeggel számoljuk el. Ha a tömegközlekedést veszi igénybe, az intézmény nevére szóló számlát fizetjük ki részére. Az étkeztetése a külföldi napidíj elszámolásával megoldott. A külföldi gyakorlati munkavégzés esetén nem tudjuk, mi a helyes eljárás a diákok költségeinek elszámolhatóságát illetően. Ez esetben is felvetődik az utaztatás, a biztosítás, a helyi közlekedés, a szállás, az étkeztetés költsége. Mi számolható el a diákok részére adómentesen, és mely költségek minősülnek adóköteles kifizetésnek? A gyakorlati képzés helye Németország.
970. cikk / 1194 Közös tulajdonú ingatlan bérbeadása
Kérdés: Magánszemélyek osztatlan közös tulajdonában lévő ingatlan bérbeadása esetén mindkét tulajdonosnak kell-e kérnie 7-es adószámot, és a tulajdoni hányad arányában adhatják-e bérbe az ingatlant? Vagy csak az egyik tulajdonosnak kell adószámot váltania, fizetnie a forrásadót és az év végi adóbevallásban megosztott jövedelemként rendezni a keletkezett jövedelmet?
