Támogatások rendszere

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
Részlet a válaszából: […] A civil szervezetekre vonatkozóan a legfontosabb, a 2012. évben hatályos jogszabályi előírások az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (továbbiakban: civil törvény)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Tagdíj

Kérdés: Az új Áht. 41. §-a (1) és (2) bekezdésének értelmezéséhez kérem állásfoglalásukat. A fenti paragrafusokban jelzett tiltás vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a költségvetési szerv vagy valamely alkalmazottja szakmai tevékenysége, ismerete bővítése érdekében tagdíjat fizet? Legtöbb esetben a tagdíj fejében ingyenes oktatást, kiadványokat kapunk. Amennyiben a tagsági viszony az intézmény dolgozója nevére szól, a munkáltató megtérítheti-e részére a díjat? Ilyen tagdíjfizetések pl.: Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, HUNGARNET Egyesület, Magyar Kertészeti Tudományos Társaság, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, Magyar Kémikusok Egyesülete stb., illetve vannak külföldi egyesületi tagságok is.
Részlet a válaszából: […]  Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. 41. §-ának (1)bekezdése tiltja, hogy a költségvetési szerv jogi személyhez, jogiszemélyiséggel rendelkező más szervezethez csatlakozzon, ennek megfelelően afelsorolt szervezetekhez, egyesületekhez való csatlakozás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Közművelődési feladatot ellátátó vállalkozás

Kérdés: Az önkormányzat egy magánszemély vállalkozóval megállapodást kötött a közművelődési feladatok ellátására 2007-ben, amelyhez minden évben költségvetéséből támogatást nyújtott, amivel a vállalkozónak el kellett számolni. 2011. január 1-jétől a magánszemély vállalkozó kft.-t alapított. A 2011. évi támogatásról úgy számolt el, hogy eredményt, nyereséget mutatott ki. Egyéni vállalkozóként és gazdasági társaságként is a közművelődésifeladat-ellátás mellett más tevékenységből is volt bevétele. Az önkormányzatnak csak az önkormányzattól kapott összeggel kell elszámolnia. A költségvetésből kapott támogatás után kimutathat nyereséget?
Részlet a válaszából: […]  Közszolgáltatási szerződésben kell rögzíteni azokat aközfeladatokat, amelyeknek ellátását a vállalkozó vagy vállalkozás végzi, ésamelyek ellátásához az önkormányzat támogatást nyújt. A támogatásfelhasználásának feltételeit, az elszámolás szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Hőszolgáltatás áfája

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) az önkormányzat területén lévő számos vállalkozás telephelyén hőszolgáltatási szerződést kötött. A szolgáltatás lényege abban áll, hogy a vállalkozások telephelyén elhelyezett fűtőberendezéseket megújuló energiával (fa- és nádpellettel) üzemelteti, így az elfogyasztott hőmennyiség alapján a vállalkozások díjat fizetnek a gazdasági társaságnak. Kérdésként merül fel, hogy a hőszolgáltatási tevékenység milyen adókulcs alá tartozik, tehát a gazdasági társaság az általa kiállított számlában szerepeltethet-e kedvezményes adókulcsot?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 82. §-a a rendelkezik az adó mértékéről:(1) Az adó mértéke az adó alapjának 25 százaléka.(2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek,szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.(3) A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Hőszolgáltatás áfája

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) az önkormányzat területén lévő számos vállalkozás telephelyén hőszolgáltatási szerződést kötött. A szolgáltatás lényege abban áll, hogy a vállalkozások telephelyén elhelyezett fűtőberendezéseket megújuló energiával (fa- és nádpellettel) üzemelteti, így az elfogyasztott hőmennyiség alapján a vállalkozások díjat fizetnek a gazdasági társaságnak. A hőszolgáltatási tevékenység milyen adókulcs alá tartozik, tehát a gazdasági társaság az általa kiállított számlában szerepeltethet-e kedvezményes adókulcsot?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 82. §-a rendelkezik az adó mértékéről:(1) Az adó mértéke az adó alapjának 25 százaléka.(2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek,szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.(3) A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Étkezési térítési díjak

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkezők részére más önkormányzat által működtetett konyháról vásárolja meg az ebédet. Az igénybe vevők normatív támogatással csökkentett intézményi térítési díjat fizetnek. Egyes jogosult rászoruló személyek részére további kedvezményt biztosítunk, illetve vannak, akik teljesen térítésmentesen kapják az ebédet. Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a beszerzés, a díjbevétel, illetve a támogatás (normatív és önkormányzat által nyújtott) főkönyvi elszámolásához?
Részlet a válaszából: […] A mindenkori, tárgyévi költségvetés tervezését megelőzőenkerül sor az étkezési térítési díjak megállapítására, amelyeket helyirendeletben fogadnak el. A rendeletben szabályozott étkezési térítési díjat akonyha nyersanyagköltsége, norma- és rezsiköltség áfával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Szakértők megbízási díjának könyvelése

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
Részlet a válaszából: […] Továbbszámlázott szolgáltatást a dologi kiadások közöttkönyvelünk, ahol megkülönböztetünk államháztartáson belülre és államháztartásonkívülre történő továbbszámlázott szolgáltatást. Azok a kiadások kerülnektovábbszámlázott (közvetített) szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Polgármester költségelszámolása

Kérdés: 2010-től a polgármester tételes költségelszámolást választhat. A számla a polgármester vagy önkormányzat nevére kell, hogy szóljon? Milyen számlák fogadhatók el? Az üzemanyagszámla mellé kell-e útnyilvántartást csatolni? Az elszámolt költséget havonta kell maximálni, vagy ha az egyik hónapban kevesebb költséget számol el, akkor a következő hónapban többet számolhat el? Az otthoni internetszámlája elfogadható-e költségként?
Részlet a válaszából: […] A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 18.§-ában kerül meghatározásra, hogy a polgármester hogyan, milyen feltételekkelválaszthatja a költségelszámolást, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Étkezési térítési díj

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?
Részlet a válaszából: […] A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény(továbbiakban: Közokt. tv.) 10. § (1) bekezdése szerint "A gyermeknek, atanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézménybenbiztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Vízszolgáltató vízdíjkülönbözet- bizonylatolása

Kérdés: Önkormányzat – meg nem alakult – társasházban lévő lakásának vízdíjkülönbözet-elszámolásával összefüggésben merült fel, hogy a vízszolgáltató mikor jár el jogszerűen számlázási rendjét illetően?
Részlet a válaszából: […] A vízdíjkülönbözet-elszámolással összefüggésben a közművesivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 17. § (3)bekezdése szerint az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából abekötési vízmérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.
1
3
4
5