159 talált cikk a visszaigénylés kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett adóalany, aki magyar áfaregisztrációval nem rendelkezik. Az egyik értékesítési konstrukcióban egy magyarországi székhelyű, termékkereskedelemmel foglalkozó kft. ("A" társaság) termékeket ad el ügyfelünknek, azaz az Európai Unió másik tagállamában letelepedett adóalanynak ("B" társaság). "B" társaság a megvásárolt terméket továbbértékesíti egy harmadik államban letelepedett gazdasági társaság részére ("C" társaság). "C" társaság Magyarországon nem adóalany. Az értékesített termékek "A" társaság belföldi telephelyéről közvetlenül "C" társaság részére kerültek elszállításra harmadik országba szárazföldi fuvareszközzel. A termékek Közösség területéről történő kivitele érdekében a vámeljárást minden esetben "B" társaság kezdeményezte, így a kiviteli vámokmányokon exportőrként is ez a társaság szerepelt. A fuvarozást a legtöbb esetben "A" társaság, néhány esetben pedig "C" társaság szervezte. "B" társaságnak azonban csak utólag, több évvel később jutott tudomására, hogy voltak olyan ügyletek is, amelyek esetében "C" társaság járt el fuvarozóként. Az említett termékértékesítéseket illetően minden esetben teljeskörűen fennálltak az Áfa-tv. 98. §-ában foglalt jogszabályi feltételek, miszerint a termékek a Közösség területét a teljesítés napját követő 90 napon belül elhagyták, és ennek tényét a termékeket a Közösség területéről kiléptető hatóság is igazolta. Az értékesített termékek átalakítás nélkül, változatlan formában kerültek értékesítésre a társaságok között, azokat rendeltetésszerűen egyik társaság sem használta, egyéb módon nem hasznosította.
1.1. Alkalmazott eljárás
"A" társaság minden esetben áfa felszámítása nélkül állított ki számlákat "B" társaság részére az ismertetett ügyletek kapcsán az Áfa-tv. 26-27. §-ai és 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. "B" társaság ezt követően a harmadik ország előírásai szerinti hozzáadottérték-adóval megnövelten bocsátott ki számlát "C" társaság részére, függetlenül attól, hogy a vámokmányok szerinti exportőr "B" társaság volt.
1.2. Az alkalmazandó eljárás
Álláspontunk szerint az 1.1. pontban ismertetett eljárás azokban az esetekben megfelelő, amikor a fuvarozást az "A" társaság szervezi. Abban a néhány esetben azonban, amikor "C" társaság szervezte a termékek fuvarozását, az 1.1. pontban ismertetett eljárástól eltérően "A" társaságnak az Áfa-tv. előírásai értelmében magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania a számlát "B" társaság részére, amelyet követően "B" társaságnak kellett volna áfa felszámítása nélkül számlát kiállítania "C" társaság részére az Áfa-tv. 98. §-ának megfelelően.
A fenti ügylettel kapcsolatos kérdések:
1. Helyesen jártak-e el a társaságok az 1.1. pontban ismertetettek szerint azokban az esetekben, amikor a fuvarozást "A" társaság szervezte?
2. Helyes-e a feltételezésünk, miszerint az 1.2. pontban ismertetettek szerint kellett volna eljárni a társaságoknak akkor, amikor a fuvarozást a "C" társaság szervezte?
3. Amennyiben a 2. kérdésünk kapcsán feltételeink helytállóak, és a számlákat "A" társaságnak a magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania "B" társaság részére, akkor:
a) Az áfa visszaigénylése érdekében utólag regisztrálhat-e áfa szempontjából "B" társaság visszamenőlegesen, 3-4 évvel korábbi dátummal?
b) Ha igen, a hiteles, "A" társaság által korrigált számlák birtokában a magyar áfaregisztrációt követő 15. napig benyújthatja-e áfabevallásait több évre visszamenőleg "B" társaság, az áfa visszaigénylése érdekében?

Kérdés: Amennyiben a munkáltató a foglalkoztatottjai részére utazási költségtérítés címén a munkáltató nevére szóló számla ellenében a bérlet 100%-át téríti meg, akkor van-e lehetősége, és ha van, milyen esetekben a bérlet megvásárlását tanúsító számlán szereplő áfa összegének visszaigénylésére?

Kérdés: A TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 projekt-azonosító számú szociális alapszolgáltatások fejlesztése projektberuházás áfa-visszaigénylésével kapcsolatosan városunk önkormányzata "Szociális alapszolgáltatások fejlesztése" elnevezésű TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 azonosító számú projekt megvalósítására nyújtott be pályázatot 2016-ban. A?projekt összköltsége nettó 41 094 331 Ft. A támogatási szerződés 2017. 06. 02-án került aláírásra a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság és az önkormányzat között. A pályázatot az önkormányzat nyújtotta be, és a kedvezményezett is ő. Azonban 2017. január 1-jétől jogszabályváltozás miatt a konyhát már nem lehet önkormányzati szakfeladatként működtetni, ezért döntöttünk az önálló intézmény alapításáról. A 2017. Költségvetési tv. 2. mellékletének III. 5. pontja alapján "A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz.
A támogatás igénylésének feltétele, hogy
– az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, vagy
– társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy
– gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést."
Fentieknek a pályázat keretében megvalósított beruházás áfájának visszaigénylése miatt van jelentősége. A jogszabályváltozás, az önálló intézmény alapítása a beruházást megvalósító önkormányzatokat hátrányosan érintette. Tekintettel arra, hogy az étkeztetést már nem közvetlenül az önkormányzat biztosítja önkormányzati szakfeladatként (így abból önkormányzatunknak bevétele nem keletkezik), hanem az önkormányzat intézménye, a városi önkormányzati konyha és étterem, ezért az önkormányzat a beruházás áfáját nem tudja visszaigényelni, amely igen jelentős terhet ró az önkormányzatra, hiszen 11?095?469 Ft-ról van szó. Amennyiben a jogszabály nem kötelezte volna az önkormányzatokat arra, hogy a konyhát önálló intézményként működtesse 2017. január 1-jétől, akkor a beruházás áfáját most vissza tudnánk igényelni. A problémánk megoldásához kérjük a segítségüket, megoldási javaslatukat.

Kérdés: Önkormányzatunk ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését kezdte meg. Kell-e szerepeltetni a NAV-nál a törzsadat-lekérdezésben a tevékenységek között a 3700, 3600, illetve a 4221 TEÁOR-számot? Ha igen, feltétel-e, hogy a beruházás költségeit a 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése Cofogon számoljuk el? Továbbá mi a feltétele a fenti beruházás utáni áfa-visszaigénylésnek? Önkormányzatunk áfa-fizetési kötelezettség tekintetében korábban már választotta a bérbeadás és értékesítés tevékenységre az adókötelessé tételt.

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) 2009-ben építési telek vásárlására vonatkozó előszerződést kötött egy kft.-vel (a továbbiakban: kft.). A kft. nem rendelkezik speciális áfastátusszal (nem alanyi adómentes adóalany). Az előszerződés alapján a társaság előleget fizetett a kft. részére. Az előlegről a kft. az akkor hatályos adómértéknek megfelelő 25 százalékos általános forgalmi adót tartalmazó számlát állított ki, az általános forgalmi adót a kft. bevallotta és megfizette, azt a társaság előzetesen levonható adóként levonásba helyezte (a levonási jog és a levonási jog gyakorlásának feltételei is teljesültek). Az adásvételi szerződés azonban – a felektől független okok miatt – sosem került megkötésre. Ezért 2016-ban a felek közös megegyezéssel megszüntették a szerződést. A 2009-ben fizetett előleget a kft. a társaság részére vissza kívánja fizetni. A 2009-es adóév a kft.-nél és a társaságnál is – az elévülési szabályok értelmében – elévült időszaknak számít. A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. Szükséges-e a kft.-nél és a társaságnál a korábban bevallott és befizetett, illetve levont előzetesen felszámított adót helyesbíteni, tekintve, hogy az előleggel kapcsolatos adómegállapítás elévült időszakot érint?
2. Amennyiben igen, milyen módon, milyen dokumentumok alapján és milyen időszakra vonatkozóan kell az egyik, illetve a másik félnek megtennie?

Kérdés: Az ASP gazdálkodási szakrendszerében hogyan kellene könyvelni a fordított adózást? A?követelés, a számla felvitele és a bizonylatolás le van írva pontosan, mely követhető is, és annak kontírozása is, de a fordítottáfa-befizetés banki teljesítésének könyvelésére nem találtam semmilyen útmutatót.

Kérdés: Városunk szociális és gyermekjóléti társulása egyik intézménye által szociális étkeztetést nyújt. Az intézmény nem bentlakásos, a szolgáltatást igénybe vevők az ételt elviszik, vagy házhoz szállítással kapják meg. Az intézmény nem főz, az ételt településenként más-más vendéglátóhelyekről vásárolt élelmezésként biztosítja, ezért településenként eltérő 1-1 adag ebéd ára. A térítési díjakat városunk önkormányzatának rendelete szabályozza a társult településekre vonatkozóan. Az ellátást igénybe vevők jövedelmi helyzete, szociális rászorultsága alapján több térítésidíj-kategória van minden településen. Ingyenes étkezést nem nyújtanak senki részére. Az intézmény az ellátottak által befizetett térítési díjak bevételei áfáját befizeti, a vásárolt élelmezés kiadásának áfáját visszaigényli. Szeretnénk állásfoglalást kérni arra vonatkozóan, hogy helyes-e ez a gyakorlat, illetve hogyan kell helyesen eljárni a szociális étkeztetés áfájának visszaigénylése során.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?

Kérdés: Önkormányzati hivatal devizában kiállított számlát fogadott be és egyenlített ki. A számlában alkalmazott és áthárított áfa mértéke 21%. Milyen nettó és általánosforgalmiadó-összegben, és milyen forintárfolyamon kell nyilvántartásba venni a számlát a hivatal könyveiben? Az alkalmazott könyvelési rendszerben nincs mód a 21%-os adókulcs kiválasztására. Változtat-e a gazdasági esemény nyilvántartásba vételén az, ha a hivatal az általános forgalmi adót levonásba helyezi, illetve ha nem helyezi azt levonásba?

Kérdés: Az áfabevallást követően a fizetendő általános forgalmi adót és az előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adót bruttó módon, azaz külön költségvetési kiadásként és költségvetési bevételként kell könyvelni, vagy nettó módon csak a tényleges pénzforgalommal járó bevételt vagy kiadást kell a költségvetési és a pénzügyi számvitelben kimutatni? Az Áhsz. 15. mellékletében található egységes rovatrend K352. Fizetendő általános forgalmi adó rovat meghatározása szerint: "Ezen a rovaton kell elszámolni a termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása után az egyenes vagy fordított adózás szabályai szerint – a levonható általános forgalmi adót is figyelembe véve – megállapított áfafizetési kötelezettséget." A B407. Általános forgalmi adó visszatérítése meghatározása szerint: "Ezen a rovaton kell elszámolni az adóhatóságtól visszaigényelt általános forgalmi adót." Álláspontunk szerint a bruttó elszámolás elvét szem előtt tartva az áfabevallás 36. sorában lévő fizetendő áfát a K352. Fizetendő általános forgalmi adó rovatra, a 76. sorban lévő levonható általános forgalmi adót a B407. Általános forgalmi adó visszatérítése rovaton kell kimutatni, mivel kizárólag a bevallás végső egyenlegének könyvelésével sérülne a bruttó elszámolás számviteli alapelv. Ezt a gyakorlatot igazolja a Magyar Államkincstár által kiadott 2015. évi éves beszámoló ellenőrzéshez kapcsolódó módszertani útmutató is: "Ha a 200. sor 8. oszlopában (B406. Kiszámlázott áfa teljesítése) szerepel adat, a 01. űrlap 50. sor 10. oszlopában (K352. Fizetendő áfa teljesítése) is adatot kell szerepeltetni, kivéve ha a teljes összeg visszaigénylésre kerül, továbbá ha számla kiállítására első alkalommal decemberben kerül sor, mert annak áfatartalmát a következő időszakban esedékes befizetni. Ilyen esetben külön indoklást szükséges kérni." Más álláspont szerint azonban csak az áfabevallás végső egyenlegét kell a költségvetési és pénzügyi számvitelben kimutatni. Amennyiben mégis ez a nettó módon történő könyvelési gyakorlat a helyes, adott esetben a fordított adózás szerinti áfa nem is kerülne könyvelésre, ha annak összegét a levonásba helyezett áfa meghaladja? Ezt mindenképpen problémának tartjuk.