Programszervező részvétele a szervezett eseményen

Kérdés: Szociális intézményben idősek nappali ellátása működik. A kolléganő - akinek benne van a munkaköri leírásában, hogy szervezze a programokat az időseknek - szokott belépőjegyes szolgáltatásokat is szervezni. Az idősek maguk fizetik a belépődíjat. A kolléganőnek a belépőjegyét kifizethetjük? Ha igen, milyen jogcímen, formában? Továbbá szoktak a nappali ellátás keretén belül sütögetni a résztvevők. Az alapanyagot a szociális intézmény biztosítja. Ezek az anyagok miként kerülhetnek elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] magánszemélynél bevételt, ezért nem keletkeztet adó- és egyéb közteherfizetési kötelezettséget, sem a szociális intézmény, sem a magánszemély részére, ezért a dologi kiadások között elszámolható.A nappali ellátás keretében az időseket foglalkoztatni kell, erre az intézmény szakmai programot készít. A szakmai program keretében biztosított foglalkoztatásokhoz[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága

Kérdés: Egy társaság fő üzleti tevékenysége ajándéktárgyak összeszerelése és értékesítése. Az értékesítés magánszemély vásárlók és adóalanyok részére egyaránt történik. A társaság Magyarországon munkavállalókat foglalkoztat, gazdasági tevékenységét egy általa bérelt magyarországi raktárépületben és a hozzá tartozó irodahelyiségben folytatja. E tevékenység keretében a társaság elkészíti (legyártja) a későbbiekben értékesített termékeket. Az ajándéktárgyakat Kínából és Dél-Koreából importált alapanyagok felhasználásával a társaság alkalmazottai készítik el, szükség esetén raktározzák azokat. Az elkészült késztermékeket kiszállítják a megrendelőknek. A társaság nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban letelepedett adóalany és magánszemély vevők részére is folytat értékesítést. A kiszállítást a társaság által megbízott magyar adóalany vállalkozók végzik. A társaság a kapcsolódó adminisztrációs terhek könnyítése érdekében nem kíván külön áfaregisztrációkat létrehozni azon tagállamokban, amelyekben magánszemélyek felé végez értékesítést, így a közösségi távértékesítései kapcsán az ún. egyablakos rendszeren keresztül tervezi a vonatkozó adminisztratív és adókötelezettségeinek rendezését. A jövőben a társaság - informatikai és technikai megfontolásokból - a kanadai kapcsolt vállalkozásának honlapján működő e-kereskedelmi felületen ("webshop") keresztül tervezi termékeit értékesíteni. A kanadai kapcsolt vállalkozás a webshop működtetése érdekében egy külső (kanadai) szolgáltatóval kötött szerződést, amely alapján a szolgáltató biztosítja azt a szoftveres hátteret, amely segítségével a saját honlapon működő webshop egyszerűen létrehozható, a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapjába integrálható. A webshop tehát a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapján keresztül lesz elérhető, ugyanakkor a szolgáltató szoftvere biztosítani fogja (ún. "hosted service" keretében), hogy azon a vásárlók képesek legyenek a termékeket megrendelni és kifizetni. A termékek jellemzőit, így különösen azok árát illetően a társaság és a kanadai kapcsolt vállalkozás dönthet majd. A szolgáltatóval kötött szerződéses feltételek alapján a társaságok igény szerint egyéb kapcsolódó bővítményeket, funkciókat is vásárolhatnak a honlapjukon működő webshophoz (pl. ilyen - vásárlásösztönzési célból - a kuponnal való fizetés lehetővé tétele, kimutatások, marketingeszközök megrendelése). A szolgáltató díjszabása alapján a kanadai kapcsolt vállalkozás a webshop működtetésével kapcsolatban havi díjat, valamint az adott időszaki tranzakciók mértéke után arányos díjat köteles fizetni. A díjakat a kanadai társaság - a rá eső rész mértékéig - a társaságra fogja terhelni, így a webshop üzemeltetésének anyagi terheit közösen viselik. A szolgáltatóval kötött megállapodás szövegezése alapján a megrendelő (a kanadai kapcsolt vállalkozás) mint bolttulajdonos ("store owner") lesz definiálva.
A fentiekkel kapcsolatban, a vonatkozó uniós és magyar áfaszabályok értelmében platformnak minősülhet-e
a) a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapja a társaság vonatkozásában, illetve
b) a külső (kanadai) szolgáltató, mint a webshop technikai üzemeltetője, a kanadai kapcsolt vállalkozás vonatkozásában,
és a platformokra vonatkozó áfaszabályokat, elsődlegesen az Áfa-tv. 12/C. § (2) bekezdését kell-e esetükben alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] történő - értékesítését segíti elő, akkor úgy tekintendő, mintha az értékesítést elősegítő adóalany kapta volna meg, majd ő maga értékesítette volna a szóban forgó termékeket".Az Áfa-tv.-nek a Héa-irányelv 14a. cikke (2) bekezdésén alapuló 12/C. § (2) bekezdése rögzíti, hogy "ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által termék Közösség területén történő - a Közösségben nem letelepedett adóalany által nem adóalany részére történő - értékesítését segíti elő, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben".Az elektronikus felületre mint vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabályt azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor az elektronikus felület olyan termék-értékesítést segít elő, amelyet Közösségben nem letelepedett adóalany teljesít (nem adóalanyok részére).Figyelemmel arra, hogy a kérdésben szereplő esetben a termékértékesítést teljesítő társaság a Közösségben letelepedett adóalany, valamint a rendelkezésre álló további információkra, meglátásunk szerint az Áfa-tv. 12/C. §-ának (2) bekezdését nem kell és nem is lehet alkalmazni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Személyszállítási szolgáltatás

Kérdés: Osztrák szolgáltató állított ki számlát az önkormányzati hivatal (általános szabályok szerinti adózó adóalany) részére személyszállításról. Gyerekeket szállított a busz külföldi sportversenyre egy magyarországi városból, egy másik magyar várost megjelölve a számlán megállási helyként, egy horvát településre, majd a következő napon visszahozta a busz a csapatot, ugyanezen megállási hely érintésével az indulási helyre Magyarországra. A számláján az osztrák szolgáltató megbontotta a belföldi és a külföldi személyszállítást, a belföldinél nulla összeget szerepeltetve, mind a nettó, mind a 10%-os áfa összegénél. A külföldi szállításnál a nettó összeget szerepeltette, 0 forintos áfával. A hivatalnak keletkezik áfabevallási és -befizetési kötelezettsége ebben az esetben a személyszállítási szolgáltatás igénybevétele után?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatást nyújtónak a teljes utat meg kell bontania:- a szolgáltatás belföldi útszakaszra eső része az Áfa-tv. területi hatálya alá tartozik, és mentes az adó alól,- a szolgáltatás külföldi útszakaszra eső része az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, ezért ezzel kapcsolatban nem merül fel belföldön áfafizetési kötelezettség.Ha az utasokat az indulás helyére juttatják vissza, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy két személyszállítási szolgáltatás teljesül: egy odautaztatás és egy visszautaztatás.Ha a személyszállítást egy belföldi adóalany megrendelésére olyan külföldi adóalany végzi, aki belföldön nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Családi kedvezmény

Kérdés: A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után, 2023. január 1-jétől emelt összegben érvényesíthető családi kedvezmény. Jár-e az emelt összegű családi kedvezmény a gyermek 18. életéve betöltése után is, ha a gyermek után még a szülő kapja az emelt családi pótlékot (pl. nappali tagozatos tanuló még a gyermek), de nem rendelkeznek olyan határozattal, amely alátámasztja, hogy a 18. életévének betöltése előtt munkaképességének legalább 67%-át elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett?
Részlet a válaszából: […] tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.Az 5/2003. ESzCsM rendelet 1. mellékletében felsorolt betegségek alapozzák meg az emelt összegű családi kedvezményre a jogosultságot a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek esetében.A magasabb összegű családi pótlék folyósítását megalapozó betegség vagy fogyatékosság fennállásáról az ESzCsM rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást kell kiállítania az 1. § (2) bekezdése szerinti szakorvosnak, és azt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján továbbítja a Magyar Államkincstár központi szervének, illetve átadja annak egy példányát az ellátást igénylőnek.A Cst. 4. §-a f) pontjának fa) alpontja alapján a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékosnak minősülő 18 év alatti gyermek után a gyermek 18. életéve betöltéséig áll, illetőleg állhat fenn a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság. A gyermek 18. életéve betöltése után, az addig folyósított magasabb összegű családi pótlék további folyósítására kizárólag a Cst. 11. §-ának (2) bekezdésében foglaltak fennállása (köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben folytatott tanulmányok) esetén van lehetőség. Ugyanis a Cst. 11. §-ának (2) bekezdése értelmében, azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig a Cst. 11. §-a (1) bekezdésének g)-h) pontjai szerinti összegben folyósítottak családi pótlékot, azt továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony bejelentése

Kérdés: A Púétv. rendelkezései alapján kollégáink 2024-től köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban kerülnek foglalkoztatásra. Van-e, és ha igen, milyen teendő a 'T1041-es nyomtatványon teljesítendő bejelentésekkel, változásbejelentésekkel összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] megnevezése "közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony".Abban az esetben, ha a foglalkoztatott bejelentése már korábban is a 1102-es jogviszonykóddal történt, akkor kizárólag a megnevezés változása miatt nem kell új biztosítottijogviszony-bejelentést teljesítenie a foglalkoztatónak. Ha a munkavállaló például 1101-es jogviszonykóddal (munkaviszony) lett korábban bejelentve, akkor a foglalkoztatónak 2023. december 31-én változásbejelentéssel le kell zárnia a korábbi jogviszonyt, és a Púétv. hatálybalépésének napjával be kell jelentenie az új jogviszonyt.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

A 30 év alatti anyák kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünknél dolgozó 30 év alatti anya szeretné az adóbevallásában utólag érvényesíteni az adóalap-kedvezményt. Milyen adatokat kell megadnia a bevallás kitöltése során, valamint kell-e bármilyen igazolást mellékelni, csatolni a bevalláshoz?
Részlet a válaszából: […] 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele a 30 év alatti anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni az alábbi adatokat:- a kedvezményre való jogosultság jogcímét,- gyermek(ek) nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandósság időszakát, valamint- a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Piaci hely bérbeadása

Kérdés: Egy önkormányzat saját tulajdonú ingatlanon piacot üzemeltet. Áfában az általános szabályok szerint adózik. Ingatlan-bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. A tevékenységének bevétele a piaci napokon a piaci terület konkrétan meghatározott területének napi bérbeadása az eladók részére napi helyjegy formájában. A piaci terület napi bérbeadása ingatlan-bérbeadási tevékenységnek minősül az Áfa-tv. szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek".Kérdése alapján a nyújtott szolgáltatás a fenti definíciónak, azaz "a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek" megfelel, ezért az ingatlan-bérbeadás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: A védőnői szolgálat működtetése 2023. 07. 01. napjával a megyei kórházakhoz került át, megváltozott a munkáltatói jogkör gyakorlója. Korábban az önkormányzat volt, most a megyei kórház. A feladatellátási helyszín nem változott, a működés feltételei szerződésben rögzítve kerülnek megállapításra a közeljövőben, ez még folyamatban van. Az épület haszonkölcsön-szerződéssel ingyenes használatra átadásra került a kórház részére, de maradt az önkormányzat tulajdona. A költségek viselése megosztott. Bizonyos költségeket az önkormányzat fizet továbbra is, és egy kalkulált havi átalány formájában kiszámlázásra kerül a kórház részére, majd éves elszámolás lesz a tényleges kiadások alapján. A kiadások között van közüzemi díj, szakmai anyag, internet stb., szerződés szerint. A felmerült, későbbiekben továbbszámlázott költségek levonható áfával vagy nem levonható áfával kerüljenek rögzítésre, illetve az ingatlan haszonkölcsön-szerződéséhez kapcsolódó átalány, mely végül is továbbszámlázás, áfás-e vagy sem? Tényleges bevétel nem keletkezik, csupán továbbszámlázásról van szó.
Részlet a válaszából: […] mértékben vonhatja le a rá áthárított előzetesen felszámított áfát, amilyen mértékben adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja a beszerzés. A költségeket áfásan terhelik rá a kórházra, ezért a beszerzést terhelő áfa a kiszámlázás mértékében levonható. Az áfalevonásnál főszabály, hogy tételesen el kell különíteni a levonható és le nem vonható áfát, amennyiben ez nem lehetséges, és a beszerzés egyaránt kapcsolódik bevételszerző és adólevonásra nem jogosító tevékenységhez is, akkor arányosan kell a levonható és le nem vonható áfát meghatározni. Ha pl. a közüzemi költségek meghatározott százalékát terhelik a kórházra, akkor a kapott közüzemi számlák kiszámlázott százaléknak megfelelő hányadát vonhatják le, ugyanez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Közalkalmazott munkavégzésre irányuló további jogviszonya

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, önállóan működő költségvetési intézmény, minden dolgozója közalkalmazott. A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására mellett, másik munkakörre létesíthet-e munkavégzésre irányuló további jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra". Vagyis az Efo-tv., illetve a Közfogl-tv. keretei között alkalmi munkaviszony vagy közfoglalkoztatási jogviszony is létesíthető. Azonban ennek lehetősége korlátozott: az Efo-tv. 3. §-ának (4) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy "nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony (...) a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására". Tehát alkalmi (egymás után legfeljebb 5, egy hónapon belül legfeljebb 15, egy éven belül legfeljebb 90 naptári napig tartó) munkaviszony csak az alaptevékenység ellátását segítő funkcionális (gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő stb.) munkakörökbe tartozó feladatok elvégzésére jöhet létre. A Közfogl-tv. 1. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely valamilyen, törvényben részletezett vagy a kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő közfeladat, feltéve, hogy annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti jogviszonyt. A Kjt. pedig a közszolgáltatások ellátására közalkalmazotti jogviszonyt ír elő.A Kjt. főszabályától eltérő rendelkezést tartalmaz továbbá az Nkt., amely lehetővé teszi, hogy költségvetési intézményként működő nevelési-oktatási intézmény a köznevelési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

A megtérített postaköltség elszámolása

Kérdés: A MÁK önkormányzatunk részére tájékoztató levelet küldött a 2019-2022. időszakra vonatkozóan a Forgótőke elszámolások számláján az olyan kifizetésekhez tartozó postaköltségekről, amelyek finanszírozásban nem kerülnek elszámolásra. A Kincstár kérte a megtérítendő postaköltségek átutalását a Forgótőke elszámolások számlájára. A megtérített postaköltséget az önkormányzatnak melyik rovaton kell szerepeltetnie?
Részlet a válaszából: […] Áhsz. 15. melléklete alapján a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton javasoljuk[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
2
3
4