Mit kell bevonni az arányosításba?
Kérdés
Önkormányzatunk fenntartása alatt működik egy közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda), mely gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló adószámmal és pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámmal rendelkezik. Az intézmény adóköteles az iskolai étkeztetést tekintve, és emellett tárgyi adómentes tevékenységet (oktatás) is végez. Az adóköteles tevékenység költségei tételesen elkülöníthetők, de a közüzemi díjak nem. Az intézmény bevétele az iskolai étkeztetésből, pedagógiai szaktanácsadásból, egyéb saját bevételekből (pályázat útján nyert támogatások) és az önkormányzat által intézményi finanszírozásként nyújtott támogatásból tevődik össze. A tételesen elkülöníthető iskolai étkeztetési tevékenységhez tartozó előzetes áfa egészében levonható-e, ha igen, a tételesen el nem különíthető, arányosításra kerülő beszerzésekhez a levonási hányad számításánál mit kell a számlálóba és a nevezőbe belevenni? A fenti tevékenységet illetően mi tartozik az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2. A) és 2. B) pontjához, nevesítve a mi példánkban?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. augusztus 31-én (33. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 835
[…] beszerzéseinek levonható adóját elkülönítetten kell arányosítani (az ún. tevékenységenkénti arányosítás). Ha a tevékenységenkénti arányosítás nem alkalmazható, akkor az államháztartási támogatások esetén az általános arányosítást kell alkalmazni. Az általános arányosításba be kell vonni az adóköteles és a tárgyi adómentes tevékenységek ellenértékét, az államháztartási támogatás teljes összegét, valamint – többek között – az államháztartási támogatásnak nem minősülő támogatást is. Levele szerint pályázati pénzeket és EU-s támogatásokat is kap. Ennek az arányosítási képletben történő szerepeltetésénél a következőket kell figyelembe venni. Amennyiben az iskola pályázat útján nyert el egy meghatározott pénzösszeget, akkor annak áfarendszerbeli megítélése attól függ, hogy az adott pénzösszeg államháztartási támogatásnak vagy államháztartási támogatásnak nem nevezhető támogatásnak minősül-e, valamint attól, hogy a szóban forgó pénzösszeg az iskola melyik tevékenységét szolgálja. Ha a pénzösszeget egy elkülönített pénzalapból vagy a központi költségvetés terhére folyósították, akkor a szóban forgó pénzösszeg államháztartási támogatásnak minősül. Úgyszintén államháztartási támogatásnak tekintendő az a pénzösszeg, amelyet az intézmény EU-s forrásokból nyert el, de a pénzösszeg az államháztartási rendszer redisztribúciós csatornáin keresztül érkezik a címzetthez. Az államháztartási támogatást mindig a nevezőben kell szerepeltetni. Az államháztartási támogatások esetén azonban fontos különbséget tenni aszerint, hogy a támogatást egy meghatározott adóköteles tevékenységhez, meghatározott beszerzéshez vagy általánosságban folyósítják-e. Ha a pénz nem az államháztartás rendszeréből ered, hanem pl. azt egy alapítvány (kivéve a közalapítványt) vagy más civil szervezet folyósítja, akkor e támogatás nem minősül […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. augusztus 31-én (33. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 835
[…] beszerzéseinek levonható adóját elkülönítetten kell arányosítani (az ún. tevékenységenkénti arányosítás). Ha a tevékenységenkénti arányosítás nem alkalmazható, akkor az államháztartási támogatások esetén az általános arányosítást kell alkalmazni. Az általános arányosításba be kell vonni az adóköteles és a tárgyi adómentes tevékenységek ellenértékét, az államháztartási támogatás teljes összegét, valamint – többek között – az államháztartási támogatásnak nem minősülő támogatást is. Levele szerint pályázati pénzeket és EU-s támogatásokat is kap. Ennek az arányosítási képletben történő szerepeltetésénél a következőket kell figyelembe venni. Amennyiben az iskola pályázat útján nyert el egy meghatározott pénzösszeget, akkor annak áfarendszerbeli megítélése attól függ, hogy az adott pénzösszeg államháztartási támogatásnak vagy államháztartási támogatásnak nem nevezhető támogatásnak minősül-e, valamint attól, hogy a szóban forgó pénzösszeg az iskola melyik tevékenységét szolgálja. Ha a pénzösszeget egy elkülönített pénzalapból vagy a központi költségvetés terhére folyósították, akkor a szóban forgó pénzösszeg államháztartási támogatásnak minősül. Úgyszintén államháztartási támogatásnak tekintendő az a pénzösszeg, amelyet az intézmény EU-s forrásokból nyert el, de a pénzösszeg az államháztartási rendszer redisztribúciós csatornáin keresztül érkezik a címzetthez. Az államháztartási támogatást mindig a nevezőben kell szerepeltetni. Az államháztartási támogatások esetén azonban fontos különbséget tenni aszerint, hogy a támogatást egy meghatározott adóköteles tevékenységhez, meghatározott beszerzéshez vagy általánosságban folyósítják-e. Ha a pénz nem az államháztartás rendszeréből ered, hanem pl. azt egy alapítvány (kivéve a közalapítványt) vagy más civil szervezet folyósítja, akkor e támogatás nem minősül […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
