Találati lista:
321. cikk / 621 Közszolgáltatási szerződés
Kérdés: Kérdésem a 2008. XCIX. törvény 13. §-ával kapcsolatos. Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt az előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezettel. A szerződésben meghatározzák, hogy a szervezet ingyen előadásokat tart, fellép önkormányzati rendezvényeken, a színháztermet ingyen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, ingyenjegyeket biztosít stb. Az önkormányzat vállalja, hogy a közhasznú feladat ellátását támogatja. A szervezetnek elszámolási kötelezettséget (tételes, számlamásolatok) ír elő.
– Az adószakértő szerint nem jó a szerződés, mert ha elvárok valamit, akkor az szolgáltatás, nem támogatás, tehát le kell számlázni. A szerződéssel kapcsolatosan a jogászok véleménye is eltérő.
– A támogatás elszámolásakor elfogadhatóak-e
rezsiszámlák, vagy csak a szerződésben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolódó költségek?
– Az adószakértő szerint nem jó a szerződés, mert ha elvárok valamit, akkor az szolgáltatás, nem támogatás, tehát le kell számlázni. A szerződéssel kapcsolatosan a jogászok véleménye is eltérő.
– A támogatás elszámolásakor elfogadhatóak-e
rezsiszámlák, vagy csak a szerződésben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolódó költségek?
322. cikk / 621 Áfa megosztása arányosítással
Kérdés: Önkormányzatunk nem közhatalmi tevékenységével összefüggő bevételei – legnagyobbrészt az étkeztetési díjak – miatt áfaalany. Vannak olyan kiadásaink, amelyek egyértelműen kapcsolhatók az áfás bevételhez, de jelentős összegű az olyan beszerzésünk, amelynek áfáját arányosítani kell. Pl. a konyha az óvodával egy épületben van, a közüzemi díjak közösek. Az önkormányzat bevételeinek zöme adóból, állami normatívából, támogatásból, OEP-finanszírozásból származik. A konyha és az esetleges egyéb tevékenység áfaköteles bevételét milyen nem áfaköteles bevételhez arányosítsam? Az áfa arányosítására szolgáló képletben mely bevételeket kell szerepeltetni? Ha az összes támogatást figyelembe veszem, nagyon alacsony a visszaigényelhető arányosított áfa.
323. cikk / 621 Önkormányzati étkeztetés
Kérdés: Az önkormányzat önállóan működő intézménye az általános művelődési központ, amely saját konyhát üzemeltet. A saját konyhájában gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés, saját dolgozó és külsős vendég ebédétkeztetése történik. A gyerme-kek egy része 100, illetve 50%-os térítési díjat fizet, egy részük ingyenesen étkezik. Az önkormányzat az ÁMK-nak a kedvezményesen étkezők támogatását intézményfinanszírozásként utalja át.
1. Az intézményfinanszírozásként átutalt étkezési támogatás az ÁMK-nál áfaköteles bevétel-e, illetve az ÁMK a saját konyha üzemeltetésének teljes költségei után levonhatja-e az áfát?
2. Az önkormányzat helyesen jár-e el a szociális étkeztetés tekintetében, amennyiben vásárolt élelmezésként megvásárolja a szociális étkezők ételadagját az ÁMK-tól, áfásan? Beszedi a szociális étkezőktől a térítési díjat áfásan. A kedvezményben részesülő szociális étkezők támogatása segélykeretből pénzforgalom nélküli kiadás, illetve bevételként lekönyveli áfásan étkezési bevételnek. Ennek alapján készíti el az önkormányzat az áfabevallását?
1. Az intézményfinanszírozásként átutalt étkezési támogatás az ÁMK-nál áfaköteles bevétel-e, illetve az ÁMK a saját konyha üzemeltetésének teljes költségei után levonhatja-e az áfát?
2. Az önkormányzat helyesen jár-e el a szociális étkeztetés tekintetében, amennyiben vásárolt élelmezésként megvásárolja a szociális étkezők ételadagját az ÁMK-tól, áfásan? Beszedi a szociális étkezőktől a térítési díjat áfásan. A kedvezményben részesülő szociális étkezők támogatása segélykeretből pénzforgalom nélküli kiadás, illetve bevételként lekönyveli áfásan étkezési bevételnek. Ennek alapján készíti el az önkormányzat az áfabevallását?
324. cikk / 621 Gyermekétkeztetés elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk ez év július 1-jétől közbeszerzéssel vállalkozásba adta ki a korábbi gyermekétkezést nyújtó konyháját. Az élelmezéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat 2012. évre megtervezte. Az étkezést az iskolai, óvodai tanulók, továbbá a Gyvt. alapján kedvezményre jogosult gyermekek vették igénybe, továbbá külső étkezők, az igénybe vevő kör továbbra is ez marad. Hogyan történjen a bevételek beszedése az oktatási intézmények esetében? A vállalkozó szedi be a saját számlájára, vagy továbbra is az intézményeknek kell beszedni a bevételt, és ebből kell kiegyenlíteni a vállalkozó számláit, az általa kiszámított nyersanyagköltség + áfa összegben, és mint vásárolt élelmezést kell könyvelni? Az étkezést igénybe vevő gyermekek egy része 100%-ban megtéríti az étkezést, a Gyvt. szerint jogosultak 50, illetve 100% kedvezményben részesülnek, esetükben állami támogatást is igénybe veszünk a megfelelő feltételekkel és nyilvántartások alapján. Hogyan helyes az elszámolás a vállalkozótól igényelt gyermekétkeztetés lebonyolításában?
325. cikk / 621 Támogatott kutatás áfája
Kérdés: Központi költségvetési szervként működő kutatóintézet állami támogatásként működési támogatásban részesül. A kutatóintézet kutatási munkákat végez külső megbízók részére (adóköteles tevékenységként). Tételesen elkülönül mind az állami támogatás felhasználása és mind a kutatási munka terhére elszámolt előzetesen felszámított áfa. A levonási szabályok értelmében levonásba helyezhetem-e a támogatás terhére elszámolt előzetesen felszámított áfát?
326. cikk / 621 Áfamentességi értékhatár számítása
Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás tudomásunk szerint beletartozik az alanyi adómentességre jogosító értékhatárba. A kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzati költségvetésirendelet-tervezet előterjesztése mellékletében bemutatott közvetett támogatásként szereplő bérbeadások beleszámítanak-e az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba?
327. cikk / 621 Áfamentesen továbbszámlázott szolgáltatás
Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti áfamentes tevékenységet folytatja, az egyéb tevékenységből származó bevételünk eddig nem érte el az 5 millió forintot, így nem jelentkeztünk be az áfakörbe, áfakódunk 1-es. Ebben az évben egy beruházás kapcsán közüzemi díjat számláztunk tovább (teljesen elkülönült fogyasztásmérők és számlák). Hogyan kell a számlát helyesen kiállítani (tudomásom szerint az 1-es kóddal rendelkező adóalany a kiállított számlában áfát nem tüntethet fel, a közüzemi szolgáltató számlája nettó + áfa)? Hogyan kell helyesen lekönyvelni a továbbszámlázott szolgáltatásból származó bevételt és kiadást (főkönyvi szám, áfaalap)?
328. cikk / 621 Áfamentességi értékhatár
Kérdés: Alanyi adómentes önkormányzat vagyunk. A szociális étkezők részére a készételt egy külső cégtől vásároljuk 600 Ft/adag áfás áron. Az állami támogatás összege ételadagonként 220 Ft/adag, amelyet nettó finanszírozás keretében kapunk. Az étkező által fizetendő térítési díj így 380 Ft lenne, de az önkormányzat saját hatáskörében további 50 Ft kedvezményt nyújt, így az 330 Ft/adag. Az alanyi adómentességre jogosító értékhatár számításakor mely összeggel kell kalkulálnunk? A teljes 600 Ft-tal, a 380 Ft-tal vagy a 330 Ft-tal? Mely főkönyvi számlára könyveljük a térítésidíj-bevételt?
329. cikk / 621 Csapatépítő tréning adókötelezettsége
Kérdés: Az intézet dolgozóinak egy különálló csoportja (kollégium dolgozói) "csapatépítő tréningen" vesznek részt. Erről az eseményről különféle (múzeumi, egyházi) belépőket csatol. Oktatásról, étkezésről, oda-vissza utazásról nem hoz számlát. Ha hozott volna, azok adóznak-e? Kérdésem, hogy ezeket a számlákat terheli-e szja, eho (a 119-szeres adóalap után) az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján, vagy adómentesen elszámolható egyéb juttatásként? Hogy igazolható, illetve hogyan értelmezhető egy csapatépítő tréning fogalma, amiről egyre többet hallani?
330. cikk / 621 Behajtással kapcsolatos illetékek
Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
