Közszolgáltatási szerződés

Kérdés: Kérdésem a 2008. XCIX. törvény 13. §-ával kapcsolatos. Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt az előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezettel. A szerződésben meghatározzák, hogy a szervezet ingyen előadásokat tart, fellép önkormányzati rendezvényeken, a színháztermet ingyen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, ingyenjegyeket biztosít stb. Az önkormányzat vállalja, hogy a közhasznú feladat ellátását támogatja. A szervezetnek elszámolási kötelezettséget (tételes, számlamásolatok) ír elő.
– Az adószakértő szerint nem jó a szerződés, mert ha elvárok valamit, akkor az szolgáltatás, nem támogatás, tehát le kell számlázni. A szerződéssel kapcsolatosan a jogászok véleménye is eltérő.
– A támogatás elszámolásakor elfogadhatóak-e
rezsiszámlák, vagy csak a szerződésben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolódó költségek?
Részlet a válaszából: […] ...ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellen­értéke.Az Áfa-tv. 65. §-a alapján a támogatás is adóalapot képez, ha termék vagy szolgáltatás ellenértéke, vagy annak árát közvetlenül befolyásolja. Az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.
Kapcsolódó címke:

Áfa megosztása arányosítással

Kérdés: Önkormányzatunk nem közhatalmi tevékenységével összefüggő bevételei – legnagyobbrészt az étkeztetési díjak – miatt áfaalany. Vannak olyan kiadásaink, amelyek egyértelműen kapcsolhatók az áfás bevételhez, de jelentős összegű az olyan beszerzésünk, amelynek áfáját arányosítani kell. Pl. a konyha az óvodával egy épületben van, a közüzemi díjak közösek. Az önkormányzat bevételeinek zöme adóból, állami normatívából, támogatásból, OEP-finanszírozásból származik. A konyha és az esetleges egyéb tevékenység áfaköteles bevételét milyen nem áfaköteles bevételhez arányosítsam? Az áfa arányosítására szolgáló képletben mely bevételeket kell szerepeltetni? Ha az összes támogatást figyelembe veszem, nagyon alacsony a visszaigényelhető arányosított áfa.
Részlet a válaszából: […] ...képletet nem fogja befolyásolni az önkormányzat által kapott támogatás.Az Áfa-tv. 5. számú mellékletének alkalmazásakor azonban az adóalapot nem képező bármilyen támogatás (azaz az ellenértéknek nem minősülő, illetve az árat nem befolyásoló támogatás)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Önkormányzati étkeztetés

Kérdés: Az önkormányzat önállóan működő intézménye az általános művelődési központ, amely saját konyhát üzemeltet. A saját konyhájában gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés, saját dolgozó és külsős vendég ebédétkeztetése történik. A gyerme-kek egy része 100, illetve 50%-os térítési díjat fizet, egy részük ingyenesen étkezik. Az önkormányzat az ÁMK-nak a kedvezményesen étkezők támogatását intézményfinanszírozásként utalja át.
1. Az intézményfinanszírozásként átutalt étkezési támogatás az ÁMK-nál áfaköteles bevétel-e, illetve az ÁMK a saját konyha üzemeltetésének teljes költségei után levonhatja-e az áfát?
2. Az önkormányzat helyesen jár-e el a szociális étkeztetés tekintetében, amennyiben vásárolt élelmezésként megvásárolja a szociális étkezők ételadagját az ÁMK-tól, áfásan? Beszedi a szociális étkezőktől a térítési díjat áfásan. A kedvezményben részesülő szociális étkezők támogatása segélykeretből pénzforgalom nélküli kiadás, illetve bevételként lekönyveli áfásan étkezési bevételnek. Ennek alapján készíti el az önkormányzat az áfabevallását?
Részlet a válaszából: […] ...fenntartó által intézményfinanszírozásként utalt támogatás nem képez áfaadóalapot az Áfa-tv. 65. §-a alapján, ezért az ilyen támogatás után nem kell általános forgalmi adót fizetni, ugyanakkor az a tény, hogy részben támogatásból finanszírozzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.
Kapcsolódó címkék:    

Gyermekétkeztetés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk ez év július 1-jétől közbeszerzéssel vállalkozásba adta ki a korábbi gyermekétkezést nyújtó konyháját. Az élelmezéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat 2012. évre megtervezte. Az étkezést az iskolai, óvodai tanulók, továbbá a Gyvt. alapján kedvezményre jogosult gyermekek vették igénybe, továbbá külső étkezők, az igénybe vevő kör továbbra is ez marad. Hogyan történjen a bevételek beszedése az oktatási intézmények esetében? A vállalkozó szedi be a saját számlájára, vagy továbbra is az intézményeknek kell beszedni a bevételt, és ebből kell kiegyenlíteni a vállalkozó számláit, az általa kiszámított nyersanyagköltség + áfa összegben, és mint vásárolt élelmezést kell könyvelni? Az étkezést igénybe vevő gyermekek egy része 100%-ban megtéríti az étkezést, a Gyvt. szerint jogosultak 50, illetve 100% kedvezményben részesülnek, esetükben állami támogatást is igénybe veszünk a megfelelő feltételekkel és nyilvántartások alapján. Hogyan helyes az elszámolás a vállalkozótól igényelt gyermekétkeztetés lebonyolításában?
Részlet a válaszából: […] ...mutatja ki a könyveiben a vállalkozó által számlázott összeget. A gyermekek részére az iskolának kell kiszámlázni az étkeztetést, adóalap és áfa összegben. Az 50 és 100%-os kedvezményezett gyermekek után járó állami támogatást a fenntartó kiutalja az intézménynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Támogatott kutatás áfája

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő kutatóintézet állami támogatásként működési támogatásban részesül. A kutatóintézet kutatási munkákat végez külső megbízók részére (adóköteles tevékenységként). Tételesen elkülönül mind az állami támogatás felhasználása és mind a kutatási munka terhére elszámolt előzetesen felszámított áfa. A levonási szabályok értelmében levonásba helyezhetem-e a támogatás terhére elszámolt elő­zetesen felszámított áfát?
Részlet a válaszából: […] ...meg a levonható és a le nem vonható adó arányát. Ez utóbbi esetben -azaz az Áfa-tv. 5. számú mellékletének alkalmazásakor – az adóalapot nem képezőbármilyen támogatás (azaz az ellenértéknek nem minősülő, illetve az árat nembefolyásoló támogatás)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Áfamentességi értékhatár számítása

Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás tudomásunk szerint beletartozik az alanyi adómentességre jogosító értékhatárba. A kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzati költségvetésirendelet-tervezet előterjesztése mellékletében bemutatott közvetett támogatásként szereplő bérbeadások beleszámítanak-e az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba?
Részlet a válaszából: […] ...belül (2008. január 1. előttbeszerzett ingatlan esetében 10 év, utána 20 év) volt adólevonási joguk, akkoraz ingyenes használat adóalapja beleszámít az alanyi adómentességértékhatárába. Az ingyenes szolgáltatás adóalapját, amely után meg is kellfizetni az áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Áfamentesen továbbszámlázott szolgáltatás

Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti áfamentes tevékenységet folytatja, az egyéb tevékenységből származó bevételünk eddig nem érte el az 5 millió forintot, így nem jelentkeztünk be az áfakörbe, áfakódunk 1-es. Ebben az évben egy beruházás kapcsán közüzemi díjat számláztunk tovább (teljesen elkülönült fogyasztásmérők és számlák). Hogyan kell a számlát helyesen kiállítani (tudomásom szerint az 1-es kóddal rendelkező adóalany a kiállított számlában áfát nem tüntethet fel, a közüzemi szolgáltató számlája nettó + áfa)? Hogyan kell helyesen lekönyvelni a továbbszámlázott szolgáltatásból származó bevételt és kiadást (főkönyvi szám, áfaalap)?
Részlet a válaszából: […] ...tud áfát levonásba helyezni, akinektovábbszámlázzák a rezsiköltséget.A továbbszámlázott szolgáltatásból származó bevételt nemlehet adóalapra és áfára bontani, hanem egy összegben könyveljük a 9-esszámlaosztályban bevételként. A kapott számlát a tervezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.
Kapcsolódó címkék:  

Áfamentességi értékhatár

Kérdés: Alanyi adómentes önkormányzat vagyunk. A szociális étkezők részére a készételt egy külső cégtől vásároljuk 600 Ft/adag áfás áron. Az állami támogatás összege ételadagonként 220 Ft/adag, amelyet nettó finanszírozás keretében kapunk. Az étkező által fizetendő térítési díj így 380 Ft lenne, de az önkormányzat saját hatáskörében további 50 Ft kedvezményt nyújt, így az 330 Ft/adag. Az alanyi adómentességre jogosító értékhatár számításakor mely összeggel kell kalkulálnunk? A teljes 600 Ft-tal, a 380 Ft-tal vagy a 330 Ft-tal? Mely főkönyvi számlára könyveljük a térítésidíj-bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében meghatározott kivételekkel. Az állami támogatás, illetve azönkormányzat által saját hatáskörben adott támogatás nem áfaadóalapot képezőbevétel, ezért az alanyi adómentesség értékhatárába sem számít bele. Az alanyiadómentesség értékhatárába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.
Kapcsolódó címkék:  

Csapatépítő tréning adókötelezettsége

Kérdés: Az intézet dolgozóinak egy különálló csoportja (kollégium dolgozói) "csapatépítő tréningen" vesznek részt. Erről az eseményről különféle (múzeumi, egyházi) belépőket csatol. Oktatásról, étkezésről, oda-vissza utazásról nem hoz számlát. Ha hozott volna, azok adóznak-e? Kérdésem, hogy ezeket a számlákat terheli-e szja, eho (a 119-szeres adóalap után) az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján, vagy adómentesen elszámolható egyéb juttatásként? Hogy igazolható, illetve hogyan értelmezhető egy csapatépítő tréning fogalma, amiről egyre többet hallani?
Részlet a válaszából: […]  A csapatmunka nagyban szerepet játszik egy társaság, egyintézmény sikerességének fokozásában. Egy vállalat számára sokat jelenthet amunkatársak szaktudása, felkészültsége, azonban a hatékonyság megsokszorozódik,ha az egyes emberek a csapatépítés folyamatában csapattá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.
Kapcsolódó címke:

Behajtással kapcsolatos illetékek

Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...amegbízó a díjfizetésre kötelezett, és nem a szolgáltató. Vagyis a szolgáltatóáltal nyújtott tevékenység ellenértékének (adóalapjának) részeként sem azÁfa-tv. 65. §-a, sem a 70. § (1) bekezdésének b) pontja alapján mintközvetített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
32
33
34
63