201 talált cikk az adóelőleg kifejezésre

Kérdés: Intézményünk sportnapokat fog szervezni, melyek keretében hivatásos mérkőzésvezetőket kértünk fel az egyes mérkőzések vezetésére. Kérjük szíves ismertetésüket a kifizetett összegből történő helyes adóelőleg-levonási szabályokat illetően!

Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?

Kérdés: Főiskolánk által felhasználói szerződés alapján kifizetett szerzői jogdíjból történő adóelőleg-levonásánál helyesen járunk-e el, ha a szerződésben megállapított teljes díjból 10 százalék költséghányad levonása után 38 százalék személyijövedelemadó-előleget vonunk le? Kérdésünk továbbá az is, hogy ha az egyik megbízott folyamatosan külföldön dolgozik, és magyarországi munkahelye, jövedelme nincs, csak itt bejelentett állandó lakcíme, akkor a kifizetéskor kell-e adóelőleget levonnunk?

Kérdés: Oktatási intézményként néhány hallgatónak – tévedésből – elmulasztottuk az adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolást kiadni 2004. január 31-ig. Amennyiben ezt kérik az érintett hallgatók, kiadhatjuk-e a határidő letelte után is?

Kérdés: A 2004. évi Szja-tv. 46. §-ában szerepel az adóelőleg-levonás. A 7-es számlaszámmal kezdődő (732, 735) adószámok szellemi tevékenységet jeleznek-e egyértelműen, mert az érdekeltek állítása szerint azt, ugyanakkor adóelőleget nem akarnak fizetni. Ilyen tevékenység pl. a könyvkötés, a fajátékok készítése, értékesítése. Mit tehetünk vita esetén, mivel a számla kiállítója felel annak valódiságáért, ugyanakkor a befogadó a kellő körültekintésért?

Kérdés: Az iskola tantestülete kirándulást szervezett külföldre. A kirándulás költségeinek egy részét intézményünk fizeti ki (utazási költség, szállásköltség). A kiránduláson nem vesz részt minden pedagógus. A kifizetett költségekből milyen adót és járulékot kell fizetnie az iskolának vagy a pedagógusnak?

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?

Kérdés: Művelődési házunkban különböző klubok, körök működnek. A klubtagokat a tagsági díj értékén felül általában pályázati pénzből a klub tevékenységéhez igazodóan különböző juttatásokban részesítjük, pl. a kerámiaszakkör tagjai alapanyagot kapnak, amiből saját maguknak készítenek tárgyakat. Kérdésünk az, hogy 2004-ben is tekinthetjük-e ezeket a juttatásokat természetbeni juttatásnak, vagy más módon kell megítélni?

Kérdés: Az Szja-tv. 46. § (2) bek. b) pontja szerint nem kell az egyéni vállalkozónál adóelőleget vonni, ha számláján feltünteti a vállalkozói igazolvány számát. Ezen mit kell érteni? Milyen típusú vállalkozásra vonatkozik: pl. takarító vagy tűzoltókészüléket ellenőrző? A kifizető az adóelőleggel csökkentett összeget fizeti ki? Készpénzes vásárlás esetén hogyan történik a levonás? Mi a levonás mértéke? Hogyan kell nyilvántartani, lejelenteni, és hova kell utalni?

Kérdés: A munkáltató a saját személygépkocsival munkába járó munkavállalónak megtérítheti-e munkába járás címén a közforgalmú vasút 2. kocsiosztályára szóló bérlet árának 86 százalékát? Ha igen, akkor a munkáltatót milyen adófizetési kötelezettség terheli? A 78/1993. Korm. rendeletet és az 1988/111. APEH iránymutatást hogyan kell értelmezni ebben az esetben?