137 talált cikk az aktiválás kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát – az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel – levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?

Kérdés: Meglévő szennyvíztisztító telep felújításának összköltségét a kivitelező az érintett 3 települési önkormányzat részére számlázta ki három egyenlő részben. A telep földrajzilag az egyik településen található, csak ennek az önkormányzatnak a vagyonában és kataszteri nyilvántartásában szerepel a szennyvíztisztító telep. Ebben az esetben azok az önkormányzatok, amelyeknek a vagyonában nem szerepel szennyvíztisztító telep, a részükre kiszámlázott felújítás költségét hogyan tudják aktiválni?

Kérdés: Az önkormányzat a helyi katolikus gimnázium megépítése során az engedélyes tervek, műszaki ellenőri feladatok, közműcsatlakozási díjak és csapadékvíz-elvezetés kiadásait fedezte. Ez az összeg 85 millió forint, melyet az önkormányzat beruházásként tart nyilván. Az ingatlan tulajdonosa az egyházmegye. Mi az a jogszabály, amelyre hivatkozva át tudja adni az önkormányzat az idegen tulajdonon végzett beruházást az egyházmegyének? Kötelező az átadás? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Kettes adószámmal rendelkező önkormányzatunk Egyedi szennyvízkezelés című pályázat nyertese lett. Pályázati támogatásból, önkormányzati önrészből és az ingatlantulajdonosok által befizetett önrészből – azon lakóházaknál, akik igényelték, illetve a lakóház elhelyezkedéséből fakadóan rá tudtak csatlakozni a rendszerre – különböző nagyságú szennyvíztisztító berendezések kerültek beszerelésre a kivitelező által. A műszaki átadás, illetve aktiválás az idei évben megtörtént. A berendezések az önkormányzat tulajdonát képezik, de használója az ingatlantulajdonos. Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoktól üzemeltetési díjat szeretne beszedni félévente, számla ellenében, melyet az önkormányzat által foglalkoztatott, a berendezések ellenőrzésével megbízott személy bérére, illetve az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadások fedezésére szeretne fordítani. Ezt az üzemeltetési költséget áfásan vagy áfamentesen mint hozzájárulás számlázhatja ki az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknak?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os felhalmozási célú vissza nem térítendő célzott pénzügyi támogatást nyert infrastrukturális fejlesztésre. A beruházás megvalósításához több település önkormányzatával konzorciumi megállapodást kötött, és mint konzorciumvezető bonyolítja le az építtetést. A projekt keretében komplex zarándokturista--pihenőhelyek kialakítása és egyéb fejlesztések kerülnek megvalósításra. A konzorciumi megállapodás alapján a beruházás megvalósulását követően az építtető a beruházás könyv szerinti értékét térítésmentesen adja át a tulajdonos önkormányzatok részére. Mi a helyes könyvelési folyamat, szükséges-e az átadás előtt az aktiválást elvégezni?

Kérdés: Önkormányzatunk 2020. november hónapban fejlesztési célú támogatást kapott (nem uniós), melynek felhasználására 2021-ben kerül sor. A pénzügyi számvitelben 2020-ban időbeli elhatárolásként lekönyveltük a támogatás teljes összegét: T 9233 – K 443. 2021-ben történik a beruházás megvalósítása, aktiválás után az elszámolt értékcsökkenéssel csökkentjük az elhatárolást mindaddig, amíg az aktivált érték van. Eddig jól könyveltünk? A fejlesztési támogatás összegében szerepelt áfa, ami viszont nem képezi a beruházás részét, viszont a fejlesztési támogatás része, ezért az elhatárolásban benne van. Az áfa nélküli összeget kellett volna elhatárolni? Ha igen, akkor most csökkenteni kell az elhatárolást, mert a végén az áfa összegével nem fogunk egyezni?

Kérdés: Több önkormányzat tulajdonában lévő szennyvíztisztító üzemet újítottunk fel. A kivitelező a felújítás értékét tulajdonosi hányad alapján megosztva számlázta le az önkormányzatok részére. Az üzem annak az önkormányzatnak a vagyonnyilvántartásában szerepel, ahol az ingatlan területileg található. A felújítás értékének aktiválása ebben az esetben hogyan valósul meg?

Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázati támogatásból patakmeder-rendezést végzett. A patak-meder az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tulajdona, melyre éves 1500 forint bérleti díjat fizetünk. A felújítás elszámolását, illetve aktiválását az önkormányzat könyveiben hogyan tartjuk nyilván?

Kérdés: Iskolánk épületének bővítésére az iskola alapítványa pályázati támogatást nyert, amelyből a beruházást megvalósítja. A beruházást ilyen esetben, amikor nem a tulajdonos önkormányzat, és nem is a vagyonkezelő tankerület a beruházó, hogyan számoljuk el a könyveinkben? Az önkormányzatnál megjelenik-e, vagy csak az alapítványnál mint beruházás, majd a tankerületnél az aktiválás?

Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert épületek energetikai korszerűsítésére, napelemes rendszer telepítésével. A rendszerek megvalósításra kerültek a tankerületnek vagyonkezelésbe adott épületek esetében is.
1. Helyesen járunk-e el, ha épületet beruházásként kívánjuk aktiválni (meglévő épület értékének növelésével)? Ha helyesen épületberuházás, akkor a vagyonkezelői szerződést módosítani szükséges-e? (Ezen épületeket jelenleg a nullás számlaosztályban tartjuk nyilván.)
2. A kapott fejlesztési támogatást halasztott bevételként el kell-e számolni, ha igen, annak feloldása hogyan történik? (Nem az önkormányzatunk számolja el az értékcsökkenést.)