Akcióterületi és kihasználtsági terv

Kérdés: Egy projekt esetében a projekt fizikai megvalósításához szükséges "akcióterületi és kihasználtsági terv" elkészítése a beruházás bekerülési részét képezi-e? Amennyiben igen, akkor ráaktiválom pl. az építményre, vagy külön tervként (szellemi termék) aktiválandó?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdés szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Ingatlan vagyonkezelésbe adása

Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát – az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel – levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdése értelmében az adóalany a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének kiigazítását abban az esetben köteles elvégezni, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Szennyvíztisztító telep felújítása

Kérdés: Meglévő szennyvíztisztító telep felújításának összköltségét a kivitelező az érintett 3 települési önkormányzat részére számlázta ki három egyenlő részben. A telep földrajzilag az egyik településen található, csak ennek az önkormányzatnak a vagyonában és kataszteri nyilvántartásában szerepel a szennyvíztisztító telep. Ebben az esetben azok az önkormányzatok, amelyeknek a vagyonában nem szerepel szennyvíztisztító telep, a részükre kiszámlázott felújítás költségét hogyan tudják aktiválni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közös beruházással megvalósított tárgyi eszköz jogszerűen osztható, pl. épület, abban az esetben valamennyi beruházó használatba veszi az általa finanszírozott, megvalósított tulajdoni hányadot. Ha a tárgyi eszköz nem osztható jogszerűen, pl. gép, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Idegen tulajdonon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzat a helyi katolikus gimnázium megépítése során az engedélyes tervek, műszaki ellenőri feladatok, közműcsatlakozási díjak és csapadékvíz-elvezetés kiadásait fedezte. Ez az összeg 85 millió forint, melyet az önkormányzat beruházásként tart nyilván. Az ingatlan tulajdonosa az egyházmegye. Mi az a jogszabály, amelyre hivatkozva át tudja adni az önkormányzat az idegen tulajdonon végzett beruházást az egyházmegyének? Kötelező az átadás? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...aktivált értékét. Amennyiben az önkormányzat egy, a használatában lévő idegen épületen végez beruházást, felújítást, azt aktiválás, használatbavétel után mint idegen ingatlanon végzett beruházást kimutathatja a könyveiben.Az Áhsz. 10. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Szennyvíztisztító berendezés üzemeltetési költsége

Kérdés: Kettes adószámmal rendelkező önkormányzatunk Egyedi szennyvízkezelés című pályázat nyertese lett. Pályázati támogatásból, önkormányzati önrészből és az ingatlantulajdonosok által befizetett önrészből – azon lakóházaknál, akik igényelték, illetve a lakóház elhelyezkedéséből fakadóan rá tudtak csatlakozni a rendszerre – különböző nagyságú szennyvíztisztító berendezések kerültek beszerelésre a kivitelező által. A műszaki átadás, illetve aktiválás az idei évben megtörtént. A berendezések az önkormányzat tulajdonát képezik, de használója az ingatlantulajdonos. Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoktól üzemeltetési díjat szeretne beszedni félévente, számla ellenében, melyet az önkormányzat által foglalkoztatott, a berendezések ellenőrzésével megbízott személy bérére, illetve az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadások fedezésére szeretne fordítani. Ezt az üzemeltetési költséget áfásan vagy áfamentesen mint hozzájárulás számlázhatja ki az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknak?
Részlet a válaszából: […] Az üzemeltetési díj az Áfa-tv. 13. §-a szerinti szolgáltatás, amelynek az áfamértéke 27%, és számlát kell kiállítani az igénybe vevők részére. Véleményünk szerint hozzájárulás nem lehetséges, mert a vízgazdálkodásról szóló jogszabályok alapján kétféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Zarándokturista-pihenőhelyek kialakítása támogatásból

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os felhalmozási célú vissza nem térítendő célzott pénzügyi támogatást nyert infrastrukturális fejlesztésre. A beruházás megvalósításához több település önkormányzatával konzorciumi megállapodást kötött, és mint konzorciumvezető bonyolítja le az építtetést. A projekt keretében komplex zarándokturista--pihenőhelyek kialakítása és egyéb fejlesztések kerülnek megvalósításra. A konzorciumi megállapodás alapján a beruházás megvalósulását követően az építtető a beruházás könyv szerinti értékét térítésmentesen adja át a tulajdonos önkormányzatok részére. Mi a helyes könyvelési folyamat, szükséges-e az átadás előtt az aktiválást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...kell elvégezni.A támogatás alapjául szolgáló jogszabály, illetve a támogatási okirat tartalmazhat arra vonatkozó előírást, hogy az aktiválást kinél kell elvégezni. Amennyiben nem tartalmaz, akkor az üzembe helyezést a rendeltetésszerű használatbavétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Fejlesztési célú támogatás

Kérdés: Önkormányzatunk 2020. november hónapban fejlesztési célú támogatást kapott (nem uniós), melynek felhasználására 2021-ben kerül sor. A pénzügyi számvitelben 2020-ban időbeli elhatárolásként lekönyveltük a támogatás teljes összegét: T 9233 – K 443. 2021-ben történik a beruházás megvalósítása, aktiválás után az elszámolt értékcsökkenéssel csökkentjük az elhatárolást mindaddig, amíg az aktivált érték van. Eddig jól könyveltünk? A fejlesztési támogatás összegében szerepelt áfa, ami viszont nem képezi a beruházás részét, viszont a fejlesztési támogatás része, ezért az elhatárolásban benne van. Az áfa nélküli összeget kellett volna elhatárolni? Ha igen, akkor most csökkenteni kell az elhatárolást, mert a végén az áfa összegével nem fogunk egyezni?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 14. §-ának (14) bekezdése alapján az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint halasztott bevételként kell kimutatni a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét. Az Szt. 45. §-a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Közös tulajdon felújítása

Kérdés: Több önkormányzat tulajdonában lévő szennyvíztisztító üzemet újítottunk fel. A kivitelező a felújítás értékét tulajdonosi hányad alapján megosztva számlázta le az önkormányzatok részére. Az üzem annak az önkormányzatnak a vagyonnyilvántartásában szerepel, ahol az ingatlan területileg található. A felújítás értékének aktiválása ebben az esetben hogyan valósul meg?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 11. §-ának (3) bekezdése alapján az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada. Tehát a több tulajdonban lévő ingatlant a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Patakmeder-rendezés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázati támogatásból patakmeder-rendezést végzett. A patak-meder az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tulajdona, melyre éves 1500 forint bérleti díjat fizetünk. A felújítás elszámolását, illetve aktiválását az önkormányzat könyveiben hogyan tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló mérlegében a helyi önkormányzat kimutatja többek között a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét.Az Áhsz. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Vagyonkezelésbe adott épületen végrehajtott beruházás

Kérdés: Iskolánk épületének bővítésére az iskola alapítványa pályázati támogatást nyert, amelyből a beruházást megvalósítja. A beruházást ilyen esetben, amikor nem a tulajdonos önkormányzat, és nem is a vagyonkezelő tankerület a beruházó, hogyan számoljuk el a könyveinkben? Az önkormányzatnál megjelenik-e, vagy csak az alapítványnál mint beruházás, majd a tankerületnél az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket, a bérbe vett eszközök kivételével, a vagyonkezelésbe vett, az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
1
2
3
13