209 cikk rendezése:
181. cikk / 209 Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?
Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
182. cikk / 209 Iskola tanműhelyében végzett kiegészítő tevékenység áfája
Kérdés: Kérjük segítségüket az Áfa-tv. 38. § értelmezéséhez. 2004. január hónaptól az arányosítást alkalmazzuk az előzetesen felszámított adó megosztására. Éves áfabefizetésünk 4994 ezer forint volt + 2005. január 20-ai befizetés 517 ezer forint, összesen 5511 ezer forintot fizettünk. Iskolánk számára ez nagyon megterhelő, mivel az önkormányzati támogatásban erre nincs fedezet. Az intézet önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, fenntartója az önkormányzat. Tanműhelyünkben alaptevékenységet kiegészítő tevékenység folyik, melynek során külső megrendelőknek különféle termékeket gyártunk. Erre a bevételre szükségünk is van, hiszen az önkormányzat előír számunkra "egyéb saját bevétel"-t. Ez 2005. évben 19 millió forint. Erre az előírt "egyéb saját bevétel"-re támogatást nem ad, és nincs is állami forrás igénybe véve, mivel a vállalkozási árban a vevő minden felmerülő költséget megtérít. Felmerül a kérdés, ha tételesen, bizonyítható módon el tudjuk különíteni az erre a munkára beszerzett anyagokat, akkor levonható-e teljes mértékben az előzetesen felszámított áfa? A támogatás utalása nincs megbontva külön feladatra, de ezekhez a külső megrendelésekhez támogatást nem is veszünk igénybe. A vállalt munkával csak a felmerülő anyag előzetesen felszámított áfáját szeretnénk visszaigényelni, minden más számlát továbbra is helyén kezelünk (tárgyi mentes, arányosítás). Kérnénk egyértelmű válaszukat, mert helyesen szeretnénk eljárni. Nagy gond ez számunkra. Ha a külső megrendelés nagyon anyagigényes az anyag áfatartalma miatt, az arányosítás százaléka a göngyölítés miatt éves szinten 6%, max. 8%-ig engedi a levonást. Az önkormányzat a támogatást nem bontja meg, nincs "pántlikázva" sem a saját konyha üzemeltetéséhez, sem az egyéb feladatokra. Költségvetésünkben így szerepel: Bevétel: x összeg Ebből: támogatás x támogatás értékű saját bevétel (étkezéstérítés) Egyéb saját bevétel x összeg (jelen esetben 19 millió forint) Hátrányos számunkra, mert az adóköteles bevételt megtéríti a vevő, és ott tartunk, hogy azért termelünk, hogy az előzetesen felszámított áfa adóból levonható 6-8%-át egészítjük ki és fizetjük be az állami költségvetésnek. Hangsúlyozom, a külső munkára fordított anyag áfatartalmát szeretnénk csak visszaigényelni. Lehetséges-e, vagy arányosítani kell továbbra is?
183. cikk / 209 Más intézménynek történő fűtés továbbszámlázása
Kérdés: Intézményünk saját épületén kívül még másik két épületet is fűt gázkazánnal. A másik két épület intézményének a gázfogyasztást, karbantartási díjakat és a fűtők bérét (járulékokkal) számlázzuk tovább. Nincs külön mérőóra, hanem a fenntartó által meghatározott százalékban történik a továbbszámlázás. A továbbszámlázás áfásan vagy áfamentesen történjen? (Alaptevékenységünk tárgyi adómentes.)
184. cikk / 209 Közvetített szolgáltatás adókulcsa
Kérdés: Intézményünk saját épületén kívül még másik két épületet is fűt gázkazánnal. A másik két intézménynek a gázfogyasztást, karbantartási díjakat és a fűtők bérét (járulékokkal) számlázzuk tovább. Nincs külön mérőóra, hanem a fenntartó által meghatározott arányban történik a továbbszámlázás. A továbbszámlázás áfásan vagy áfamentesen történjen? (Alaptevékenységünk tárgyi mentes.)
185. cikk / 209 Alaptevékenységi bevétel túlteljesítése utáni befizetési kötelezettség
Kérdés: A központi költségvetési szervek alaptevékenység-bevételei eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétele utáni 50%-os befizetési kötelezettség megállapításához kérem a segítségüket. Hogyan kell megállapítani az 50%-os befizetési kötelezettséget, ha az alaptevékenységen belül az alkalmazottak térítésénél bevételi lemaradás mutatkozik (07. űrlap, 02. sor), a hatósági bevételnél pedig többletbevétel (07 űrlap, 03. sor)? Soronként állapítom-e meg, vagy a 07. űrlap 05. sora alapján, együttesen az alaptevékenységre?
186. cikk / 209 Iskolánál működő közhasznú alapítvány könyvvezetési kötelezettsége
Kérdés: Iskolánknál működő közhasznú alapítványhoz évente kb. 1-1,5 millió Ft támogatás érkezik. Semmilyen vállalkozást nem folytat az alapítvány, dolgozója nincs, személyi jellegű kifizetései sincsenek. Az alapító okirat szerint az iskola személyi és tárgyi feltételeinek javítására hozták létre. Ha pénzügyi nehézsége akad az iskolának, konkrét célra jegyzőkönyv szerint átutal az iskola részére. Ez így lehetséges? Kötelező-e áttérni a kettős könyvvitelre, ha csak a fenti pénzforgalmi műveleteket könyvelik?
187. cikk / 209 Étkezési hozzájárulás számviteli elszámolása
Kérdés: Étkezési hozzájárulás elszámolása számvitelileg hogyan történik, amennyiben a dolgozó nem az étkezési utalványt veszi igénybe (3500 Ft), hanem a saját konyhán a melegétel-fogyasztást (6000 Ft). Az előirányzat az étkezési hozzájárulásra van megtervezve, de mik a felhasználáshoz kapcsolódó tételek?
188. cikk / 209 Cégautó magáncélú használata
Kérdés: Intézményünk alaptevékenysége ellátása során ellenőrzéseket végez az egész megye területén. A gépkocsiparkunk garázsa a megyeszékhelyen lévő központi telephelyen van. Időközönként előfordul, hogy az ellenőr a következő napi programja miatt az intézményvezető külön engedélyével hazamegy a gépkocsival, majd a lakhelyéről indulva megy a célállomásra. Ez a gépkocsi-hazavitel és onnan indulás hivatali vagy magáncélú használatnak minősül-e?
189. cikk / 209 Nettó vagy bruttó?
Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 4/A. §-a szerint 2004-ben nem áfaalany. Az intézményünkben étkező növendékek a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatója alapján napi 575 forint áfa nélküli összeget fizetnek, plusz 15 százalék áfát, összesen bruttó 661 forint/nap, illetve ennek 50 százalékát. Az alkalmazottak úgyszintén ezen összegért plusz 15 százalék rezsiköltségért veszik igénybe az étkezést. Hogyan kell bizonylatolnunk? A kibocsátott számlán bruttó összeget tüntetünk fel (bruttó és áfamegbontás nélkül) "alanyi mentes" megjelöléssel. A bevételi bruttó összeget a 9-es számlaosztályban, mint intézményi ellátási díjat és alkalmazottak térítését könyveljük. Helyesen járunk-e el?
190. cikk / 209 Költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámla
Kérdés: Cigány kisebbségi önkormányzat pénzforgalmi könyveléséhez szeretnénk segítséget kérni. A polgármesteri hivatal költségvetési számláján egy alszámla van nyitva a kisebbségi önkormányzatnak, mely felett rendelkeznek. Hogyan könyveljük a bevételeiket/kiadásaikat? Korábban csak pénztáron keresztül vettek fel pénzt, ezért okoz gondot a könyvelésük.
