Önkormányzati beruházáshoz kapcsolódó közérdekű kötelezettségvállalás

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kíván kötni egy társasággal, amely megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus kiserőművet létesít a település külterületén, több helyrajzi számot érintően, melyek magántulajdonban vannak. A beruházás érint még két utat, melyből az egyik önkormányzati tulajdonban van, amit ki kell szélesíteni és fel kell újítani. A szélesítés érint szomszédos földrészletet is, amely magántulajdonban van. A beruházás megvalósítása előfeltételeinek teljesítése érdekében a társaság vállalja, hogy az önkormányzat részére a földrészlet - telekalakítással vegyes - adásvétel útján történő megszerzéséhez szükséges forrást, azaz a vételárat (ügyvédi letétbe helyezéssel [teljesítési letét], vagy közvetlenül a tulajdonosnak történő teljesítéssel) és a járulékos költségek (jogi szolgáltatás, értékbecslés stb. díja, eljárási díjak, illetékek) fedezetét köz-érdekű kötelezettségvállalásként biztosítja. Az önkormányzat az utat a beruházás megvalósítása után térítésmentesen átveszi. Az önkormányzat fogadhat-e közérdekű kötelezettségvállalásként ilyen összeget, illetve mi a könyvelése ennek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint közút építésének, kiszélesítésének érdekében vásárolja meg az önkormányzat a földterületet, és ehhez nyújt támogatást, közérdekű kötelezettségvállalásként a társaság.Az önkormányzat köti az adásvételi szerződést a magánszeméllyel. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Pénzadomány elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési intézménye a saját bankszámlájára pénzadományt gyűjt az ukrajnai testvérvárosunknak. Az összegyűjtött pénzadomány átutalásra kerül az önkormányzat számlájára, melyből tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket stb. vásárolunk, melyeket gépkocsival szállítunk a testvérvárosba. A pénzeszközt a költségvetési szerv költségvetésén át kell-e vezetni? Az önkormányzathoz átutalt összeget milyen jogcímen (átvett pénzeszköz) bevételezzük, és az összegen vásárolt termékek kiadása milyen COFOG-on és jogcímen kerülhet elszámolásra? Jó-e az az elgondolás, hogy a költségvetési szerv költségvetésén nem futtatjuk át, csak mint közreműködő szervezet van jelen az adománygyűjtésben, és 3672-es főkönyvi számlán gyűjti, illetve utalja tovább az önkormányzat részére a pénzeszközt?
Az önkormányzat államháztartáson kívülről átvett pénzeszközként szerepelteti a kapott adományt. A vásárolt termékeket áruként nyilvántartásba kell-e vennünk, vagy mi a helyes elszámolása az adományozásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 48. §-a (10) bekezdésének b) pontja alapján a kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni a támogatás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a fogadó szervezetnél a folyósított összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Önkormányzati telek értékesítése

Kérdés: Az önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő telket értékesített. A vételár egy részét vissza nem térítendő támogatásként adta az önkormányzat, melyet 20 év letelepedési feltételhez kötött. A szerződés értelmében, amennyiben 20 éven belül a vevő kijelentkezne az állandó lakcíméről vagy elidegeníti, akkor a támogatási összeg visszatérítendővé válik, valamint a jegybanki alapkamat 2-szeres szorzatával növelt kamatot kell fizetni rá. A vevő jelezte, hogy értékesíteni szeretné az ingatlant a 20 év letelte előtt. A képviselő-testület határozatban állapította meg a visszafizetendő összeget a szerződés értelmében. Mely kormányzati funkcióra és mely rovatra kell könyvelni a visszafizetett támogatásrészt, amennyiben az áfás, és hová kell könyvelni a kamatot?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés). Telek-értékesítés esetén az értékesítés a birtokba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Óvadék és maradvány

Kérdés: Központi költségvetési szerv határozott idejű, a 2022-es év végéig tartó bérleti szerződést kötött. A bérbevevő óvadékot fizetett a költségvetési szerv részére, melynek visszafizetése a szerződés megszűnésekor teljesül. Az év végéhez közeledve felmerül a kérdés, hogy mi a teendő a számlán maradó óvadék összegével? Maradhat-e az intézménynél (amennyiben igen, szükséges-e egy letéti számlára elkülöníteni), vagy pedig be kell fizetni a Központi Maradványelszámolási Alapba?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 1. §-ának 17. pontja alapján a maradvány a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Pénzbeli adomány áfája

Kérdés: Nyári szezonban egy költségvetési szerv által üzemeltetett üdülőterületen a gyermekek hasznos szabadidő-eltöltéséhez az üzemeltető intézmény ingyenes gyermekfoglalkozásokat, gyermekrendezvényeket szervez azzal, hogy a felmerülő költségekhez önkéntes pénzbeli vagy természetbeni felajánlásokat elfogad. Milyen szabályai vannak a felajánlott adományok elfogadásának, dokumentálásának? Van-e áfavonzata a befizetett pénzbeli adománynak?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes adományokat a 38/2013. NGM rendelet előírásai szerint kell a könyvekben elszámolni.Ha az adomány tárgyi eszköz, akkor az NGM rendelet III. fejezet Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások, Növekedések A) pontban, a készleteket a C)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Jóteljesítési garancia

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2020-ban ingatlanberuházást végzett. A beruházás elkészült. A vállalkozói szerződésben szereplő vállalkozói díj 5%-át intézményünk jóteljesítési garancia címén visszatartotta, kifizetésére 2021-ben kerülhet sor. A szállító a vállalkozási díj 95%-át intézetünknek kiszámlázta, amit át is utaltunk a jogosult bankszámlájára. A jóteljesítési garancia összege a könyvelésünkben jelenleg nem végleges kötelezettségként szerepel. Megítélésünk szerint a beruházást a beruházás tényleges fizikai elkészültekor (2020-ban) a teljes bekerülési értéken, 100%-os értékben kell aktiválnunk. A jóteljesítési garancia összege mikor és hogyan kerül a végleges kötelezettségvállalásba, mikor és hogyan könyvelem a beruházási számlára? Év végén hogyan kezelem az intézeti maradványban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, azt önök elfogadták, abban az esetben a szállítónak a számlát a tényleges teljesítésnek megfelelő összegről, vagyis a 100%-ról kell kiállítani, és a jóteljesítési garancia csak a pénzügyileg rendezendő összegből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Előlegfizetés szabályai

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség - mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti -, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy milyen beszerzések esetén lehet előleget kifizetni. Általában a kérdésben jelzett esetekben merül fel előlegfizetés. Előleget a felek megállapodása alapján kell fizetni. Megállapodásnak tekinthető az az eset is, ha pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Önkormányzati intézmény által adott támogatás

Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület - nem államháztartási fenntartású - látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a nemzetiségi önkormányzat által alapított, általa irányított költségvetési szerv. Ez azt jelenti, hogy az államháztartási törvény; annak végrehajtási rendelete, az Ávr...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Támogatás könyvelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv pályázatot nyert el 2019-ben, amelyben meg van határozva, hogy évenként - előre 3 évre - milyen összegű juttatásban részesülhet (például 30 millió forint évenként). A pályázat államháztartáson belüli vissza nem térítendő felhalmozási célú felhasználásra került elfogadásra, utófinanszírozással. A pályázati támogató okiratot 2019 márciusában írták alá. A pályázati feltételek szerint az éves biztosított keretösszegről minden év november 30-ig kell beszámoló alapján elszámolni. A beszámoló elfogadását követően a támogató a tárgyév december 31-ig utalja az évenkénti támogatás összegét.
- A 2020., illetve 2021. évre a támogatási okiratban megjelölt támogatási összeget kell-e kimutatni a pénzügyi könyvelésben a 3522 Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről főkönyvi számlán?
- Ugyancsak hasonló gazdasági esemény esetén, ha működési célú támogatásról van szó, mi a helyes könyvelési eljárás a pénzügyi számvitelben a követelések előírása vonatkozásában?
- Ha a pályázati tételekben van működési és felhalmozási célú elszámolási kötelezettség, és az eredeti kiírástól eltérően a működési elszámolásban 200 ezer forint feletti eszköz elszámolása is szerepel, amit a támogató elfogad, azt a könyvelésben tárgyévi könyvelésnél hogyan kell a pénzügyi számvitel szerint könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartáson belülről kapott támogatásoknál (fejlesztési és működési célú) a követelés előírása a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet I. melléklete X. fejezetének B) pontja szerint a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az államháztartáson kívülről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Irányítószervi támogatás elszámolása

Kérdés: Kórházunk 2019. 12. 19-én B816 központi irányítószervi támogatásként kapott 79 millió forintot családbarát szülészet projektre. A bevétel időbeli elhatárolásba vonható-e, mivel a felhalmozási kiadások 2020-ban fognak vele szemben megjelenni? Helyesen járunk-e el akkor, ha ez a támogatás bevétele 2019. évi mérleg szerinti eredményben nem jelenik meg, és a későbbi években is csak értékcsökkenés-arányosan vennénk figyelembe az eredménykimutatásban? Van-e annak akadálya, hogy egy központi irányító szervi bevételt időbeli elhatárolásba helyezzünk? Rovatszinten megjelenik a B816-on a 2019-es beszámolóban, de a 2019. évi eredményt csökkentenénk vele, és a halasztott eredményszemléletű bevételek 443 főkönyvi számon jelenne meg a mérleg passzív időbeli elhatárolások sorában.
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a mérlegben a halasztott eredményszemléletű bevételek között mit lehet kimutatni, az Áhsz. 14. §-ának (14) bekezdése tartalmazza. Azt mondja ki, hogy ezen a jogcímen az Szt. 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
2
3
4