Tartós befektetési szerződés keretében kezelt megtakarítások

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy külföldi banknál tartós befektetési (értékpapír-) számlával rendelkezik. A számla 2023-as gyűjtő-évű. A számláján devizakészpénz és devizában kibocsátott értékpapírok, jellemzően kötvények vannak. A számláját várhatóan a hároméves periódus lejárta előtt fel kívánja törni. A lekötési hozamot kamatjellegű vagy árfolyamjellegű számítással kell megállapítani? Azaz a hozamot devizában kell kiszámolni, és a feltörés napján érvényes devizaárfolyammal számítani át forintra, vagy a hozamot a feltörés napján érvényes deviza-árfolyammal kiszámított forintérték és a számla feltöltésekor érvényes devizaárfolyammal kiszámított forintérték különbözete adja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. a pénz- és tőkepiacon kínált termékekbe történő tartós befektetést az adott befektetésen elért hozam, ügyleti nyereség általános szabályoktól eltérő módon történő adóztatásával (alacsonyabb mértékű adóval) ösztönzi.A tartós befektetési szerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:      

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk tőkegarantált rövid kötvénybefektetési jegyet vásárolt. Az értékpapírt nem váltottuk vissza az év végén. Kell-e elhatárolni a bekerülési eszköz nettó értéke és a pénzintézet által kiközölt időszak végi (december 31.) névértéke (időszak végi árfolyamérték közötti) kamatot? Az értékpapír (befektetési jegy) bármikor beváltható, nincs lejárati ideje.
Részlet az állásfoglalásából: […] Befektetési jegyeket befektetett pénzügyi eszközként, az egyéb tartós részesedések vagy forgóeszközként a nem tartós részesedések között kell kimutatni. A befektetési jegyek esetében azok értékesítését, a beváltását megelőzően bármilyen jogcímen (pl. visszaváltás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Háztartásoktól kapott kölcsön

Kérdés: Önkormányzatunk háztartásoktól kapott visszatérítendő kölcsönt a likviditási problémák áthidalására. Hogyan kell helyesen könyvelni bevételi és kiadási oldalon a szóban forgó kölcsönt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint nem szokásos gazdasági esemény, hogy háztartások kölcsönt nyújtsanak önkormányzatoknak, ennek a módja általában, hogy kötvényeket bocsátanak ki. A kérdés nem tér ki rá, hogy történik-e kamatfizetés a magánszemélyek felé a kölcsön után, de...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati tulajdon értékesítésében történő közreműködés, üzletrész-értékesítés közvetítésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló vagyonkezelő gazdasági társaság, amelynek feladatai közé tartozik többek között az önkormányzati vagyonelemek hasznosítása. Társaságunk (megbízó) jelenleg egy jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező, önkormányzati tulajdonban álló kft. 100 százalékos tulajdoni hányadát kívánja értékesíteni. Az ingatlant tulajdonló vállalkozás üzletrészének értékesítésére felkértünk egy közvetítő-tanácsadó céget (megbízott), amely a sikeres közvetítés eredményeként a szerződésben meghatározott mértékű közvetítői jutalékra jogosult. A szerződés szerint a megbízott többek között vállalta, hogy a tranzakció előkészítése során tanácsadást végez a tranzakció lehetséges módozataival kapcsolatban, közreműködik az üzletrész értékelésének véglegesítésében és befektetői marketingtevékenységet végez. A szerződés szerint a megbízott a tranzakció végrehajtásának segítését is vállalta, többek között a potenciális befektetőkkel történő tárgyalások szervezésével, az előzetes ajánlatok feltételeinek tisztázásával, kialakításával, a befektetők átvilágításának támogatásával. Emellett a szerződés szerint vállalt szolgáltatásában az ajánlatok bekérését, értékelését végzi, közreműködik a tranzakció jogi dokumentációjának kialakításában, a jogi tanácsadók munkájának koordinálásában, a jogi dokumentációk aláírásának támogatásában. A megbízott feladatai magukban foglalták továbbá a megbízó döntés-előkészítésének támogatását, a tranzakcióval kapcsolatos releváns információk gyűjtését és feldolgozását is. A szerződés teljesítése során azonban a megbízott végül – mindkét fél által teljesítésigazolással elismert módon – csak az üzletrész értékesítésére irányuló közvetítési szolgáltatást végzett, amely egyetlenegy érdeklődő, a majdani tényleges vevő bemutatására irányult. Megbízott a megbízás tárgyát érintően egyéb – tanácsadási vagy más szolgáltatói – tevékenységet nem végzett, tehát a szerződésben foglalt egyéb szolgáltatási elemek teljesítésére/feladatok ellátására nem került sor. Erre is figyelemmel az a kérdésünk, hogy mivel a megbízott szolgáltatása a vásárló megbízónak való bemutatásán nem terjeszkedett túl, a megbízott szolgáltatás tekinthető-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó adómentes közvetítői szolgáltatásnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– kivéve a kezelést és a letéti kezelést –, amelyek részvényekre, gazdasági társaságokban vagy egyesületekben való részesedésre, kötvényekre vagy egyéb értékpapírokra vonatkoznak, az áruk feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírok, valamint a 15. cikk...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 29.

Közösségi termékbeszerzések 2020-tól

Kérdés: Kérem, hogy tájékoztassanak a 2020-tól hatályba lépő közösségi termékbeszerzéseket érintő változásokról!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...dokumentuma, amelyből az egyik az 1. pontban felsorolt dokumentum, a másik pedig a következők közül az egyik:– Fuvarozási biztosítási kötvény, fuvarozás kifizetésének banki dokumentuma, a vevő tagállamában közjegyzői nyilatkozat, hogy a termék megérkezett,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 17.
Kapcsolódó címkék:    

Befektetési jegy

Kérdés: Az Áht. 11. §-ának (10), illetve 12. §-ának (12) bekezdései alapján a határozatlan idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy a forgatási célú befektetési jegyek között kell kimutatni, amennyiben annak értékesítését nem tervezi az önkormányzat a tárgyévet követően? Az Áht. 12. §-ának (12) bekezdése külön említi a befektetési jegyeket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek tekintetében a forgatási célú besorolás feltételeként határozza meg az értékesítési szándékot a mérleg fordulónapját követő költségvetési évre vonatkozóan. Az Szt. megfogalmazása szerint csak a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Idetartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Forgatási célú értékpapír

Kérdés: Önkormányzatunk kamatozó kincstárjegy formájában hasznosította 1 éves időtartamra időlegesen szabad pénzeszközeit. Szíveskedjenek a könyvelési tételeit levezetni az értékpapír-vásárlásnak!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...évben nem szándékoznak értékesíteni. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között el kell különíteni az államkötvényeket és a helyi önkormányzatok kötvényeit.A vételár hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén nem tartalmazza...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 14.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati likvid hitel aláírása

Kérdés: Önkormányzati likvid hitel aláírására pénzügyi ellenjegyzőként ki jogosult? Mi az előírt szakképzettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előírásokat.A Mötv. 42. §-ának 4. pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás.A stabilitási törvény 10....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kölcsön nyújtása

Kérdés: A 2014. évi jogszabályi előírásokat figyelembe véve önkormányzat vagy polgármesteri hivatal adhat-e kölcsönt egy egyesületnek vagy egyéb civilszervezetnek? A kölcsön célja: pályázaton elnyert támogatásból megvalósuló beruházás előfinanszírozása, illetve önrész biztosítása. A kölcsönre kötelező-e kamatot felszámítania az önkormányzatnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kölcsön), ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket,– a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott tagi kölcsön...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 29.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzat kezessége

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonú kft.-je hitelt szeretne felvenni gép vásárlásához. Az önkormányzat vállalhat-e kezességet a hitel visszafizetésére? A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény értelmében kell-e a kormány előzetes hozzájárulása ehhez az ügylethez, ha igen, milyen összeghatár esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...túl az Áht. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat kezességet érvényesen kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére vállalhat, ha a hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. január 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
2