Összesítő feladások

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
Részlet a válaszából: […] ...hulladék készletre vétele, aktiválás, térítés nélküli átadás, átvétel – elszámolását, ide nem értve az eszközök téves besorolásának helyesbítését, a követelések, kötelezettségek fejében történő átadást, átvételt,– a befektetett eszközök és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Pedagógus téves besorolása

Kérdés: A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 39/K. § (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"A Pedagógus I. fokozatba besorolt
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is."
Fenti jogszabály alapján tévesen került besorolásra 3 óvodapedagógus a Pedagógus II. fizetési fokozatba, melyről a napokban kaptuk meg az Oktatási Hivatal állásfoglalását. Kérdésem, hogy visszasorolható-e a 3 pedagógus illetménye a Pedagógus I. fokozatba oly módon, hogy a bérük ezáltal csökken, vagy szükséges munkáltatói döntésen alapuló bérkiegészítést adni? A visszasorolásnak mi lehet a jogszabályi alapja, milyen jogszabályra hivatkozhatunk a munkáltatói határozatban?
Részlet a válaszából: […] ...is csökkenhet (jogszerűtlenül megállapított pótlék). Mivel a kérdéses esetben is bizonyos különös feltételek alapján kerültek besorolásra a pedagógusok, amely feltételekről azonban később kiderült, hogy nem álltak fent, alkalmazható lehet ez a döntés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Terápiás munkatárs besorolása

Kérdés: Szociális intézményünkben dolgozókra az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a munkakörökre vonatkozó képesítési előírásokat. Terápiás munkatárs esetében a felsorolást kezdi a főiskolai végzettségekkel, azonban a felsorolás végén már találhatók olyan végzettségek, amelyek középfokúak, illetve OKJ 54 és OKJ 55 végzettségek. Ezekbe a munkakörökbe beletartoznak a gerontoló-giai gondozó, mentálhigiénés asszisztens, szociális asszisztens és a pszichiátriai gondozó. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a munkakörökre vonatkozó fizetési osztályokat. Terápiás munkatárshoz az F, G, H, I, J fizetési osztály van meghatározva. A 257/2000. Korm. rendelet alapján legalább F fizetési osztályba kell besorolni, az 1/2000. SzCsM rendelet alapján azonban főiskolai végzettségnél alacsonyabb iskolai végzettséggel is betölthető a munkakör? Ha valaki nem rendelkezik az előírt képesítési követelménnyel, de nem találunk megfelelő végzettséggel rendelkezőt, hogyan sorolható be?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet alapján a terápiás munkakör lehet:1. Szociális szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló, felsőfokú végzettséghez és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Besorolás egyetemi alapképzés alapján

Kérdés: Egyetemi oklevél címen kiadott diploma alapján, amely az egyetem egyik karának adott tagozatán, szakán történő egyetemi alapképzésről szól, besorolható-e a közalkalmazott a "H" fizetési osztályba?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. alapján a besorolás szempontjából a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdésében említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Besorolás technikusi szakképesítés alapján

Kérdés: Műszaki előadó kollégánk 1989 decemberében szerzett gépkarbantartó, -javító technikusi képesítést. Bizonyítványában 5.10 szám található azonosító számként. Az Országos Képzési Jegyzékben jelenleg 54-es szintként van megjelölve a technikus végzettség [emelt szintű szakképesítés (technikum)]. A kollégát helyesen soroljuk-e be a Kjt. szerinti "E" kategóriába?
Részlet a válaszából: […] ...középfokú szakképesítésnek kell tekinteni.Mindezek alapján tehát ezen végzettség alapján helyes az "E" fizetési osztályba történő besorolás, feltéve, hogy a munkakör is megalapozza azt. A kérdés alapján az érintett műszaki előadó, azonban az nem derül ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Téves besorolás miatti visszasorolás – ágazati összevont pótlék alakulása

Kérdés: Szociális intézménynél a közalkalmazottat tévesen sorolták be, és olyan idő is beszámításra került, amit a jogszabályok nem tesznek lehetővé. A visszasorolás mellett a közalkalmazott bére nem fog változni, míg utol nem éri a módosított besorolással, de mi a teendő a szociális ágazati összevont pótlék esetében, amit a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszony határoz meg?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazott tévesen került besorolásra, azt a tévedés feltárásakor korrigálni kell, a közalkalmazottat a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell besorolni. Változhat tehát a fizetési osztály, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Iskolai gazdasági ügyintéző besorolása

Kérdés: Iskola gazdasági szervezetében dolgozó, tervezési és gazdálkodási feladatokat ellátó, érvényesítő gazdasági ügyintézőt, akinek legmagasabb iskolai végzettsége MA bölcsészdiploma, és emellett pénzügyi-számviteli ügyintézői végzettsége is van, milyen osztályba soroljuk be?
Részlet a válaszából: […] ...sorolása tehát az egyetemi végzettsége alapján "H" fizetési osztály lesz.Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Megszűnő költségvetési szerv

Kérdés: Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettségeket a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat záró beszámolójában kimutatottakkal azonos besorolással, mérleg szerinti eredményét és a felhalmozott eredményét az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Befektetési jegy

Kérdés: Az Áht. 11. §-ának (10), illetve 12. §-ának (12) bekezdései alapján a határozatlan idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy a forgatási célú befektetési jegyek között kell kimutatni, amennyiben annak értékesítését nem tervezi az önkormányzat a tárgyévet követően? Az Áht. 12. §-ának (12) bekezdése külön említi a befektetési jegyeket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek tekintetében a forgatási célú besorolás feltételeként határozza meg az értékesítési szándékot a mérleg fordulónapját követő költségvetési évre vonatkozóan. Az Szt. megfogalmazása szerint csak a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak.
Részlet a válaszából: […] A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír fogalmát az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 2. pontja határozza meg. E szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított (előállítható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Vezetőt helyettesítő közszolgálati tisztviselő szabadsága

Kérdés: Ha a közszolgálati tisztviselő – tartósan, több mint 1 éve – helyettesítőként lát el osztályvezetői feladatokat, jár-e neki a 11 nap vezetői pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...de helyettesítés céljából határozott időre is adható. A?Kttv. alapján a vezetői munkakört betöltő közszolgálati tisztviselőt a besorolás szintje szerint járó pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, melynek mértéke osztályvezető esetében 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.
1
13
14
15
58