374 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. – A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).

Kérdés: Hogyan kell értékelni a mérlegben a vevők tartozását? A december 31-i vevőnyilvántartás egy 65 ezer forintos és egy 140 ezer forintos tartozást mutat. A mérlegkészítés időpontjáig a tartozást nem fizették meg. Elő kell-e írni mindkét tartozást, mivel az nem haladja meg a kis összegű követelés értékhatárát? Milyen összegű értékvesztést kell elszámolni, ha a vevő minősítése során megállapításra kerül, hogy pl. a 140 ezer forintos tartozásból csak 20 ezer forint térül meg, vagy ha pl. 120 ezer forint?

Kérdés: Településünkön a részben önálló jogkörrel gazdálkodó általános iskola 2005 szeptemberétől intézményfenntartó társulásban, tagiskolaként működött. Ez azt jelentette, hogy a személyi juttatások normatíván felüli részét, valamint a tagiskola dologi kiadásait a fenntartó önkormányzatnak kellett fizetni. Mivel a fenntartó nem változott (csak a munkáltatói jogkör gyakorlója a pedagógusoknál), ezért nem készítettünk erről az időszakról beszámolót. 2007. augusztus 31-ével a tagiskola jogutód nélkül megszünik, a tanulók a székely iskolába fognak járni. A megszűntető okirat mellett a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. 13/A. §-a alapján a beszámoló készítése hogyan valósul meg a gyakorlatban? Eddig részben önálló intézményként az önkormányzati beszámoló részeként, szakfeladatokon történt a féléves, éves beszámolás. Milyen egyéb teendője van még a megszüntető önkormányzatnak?

Kérdés: Tudnának-e a kötelezettségvállalás nyilvántartásáról egy mintát bemutatni? Mi a kötelező eleme ennek a nyilvántartásnak? Kell-e minden esetben másolatokat mellékelni?

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében kedvezményezettként támogatást nyert. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 100 százaléka. A számlák támogatási összegének kifizetése az irányító hatóság lebonyolítási számlájáról közvetlenül a szállítók részére történik. A kiadások és bevételek pénzforgalom nélküli tételként az alábbiak: A kiadások elszámolása – közgazdasági osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 1-5. Ki ei. telj. számlái – K 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. – funkcionális osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 662. Struk A tám. Ki – K 1-5. Átvezetési számlák – ha eszközbeszerzés történt, állományba vétele T 1-2. Eszköz állományi számlája – K 4122. Tőkeváltozások (pénzf) kötelezettség kivezetése T 441. Szállítók – K 4122 Tőkeváltozások (pénzf) Az IH/KSZ-től kapott támogatás elszámolása (IHSZ-értesítés alapján) közgazdasági osztályozású bevételek elszámolása T 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. – K 46422 Működési célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból – K 46522. Felhalm. célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból funkcionális osztályozású bevételek elszámolása T 479. Tám. PÁ átvezetési számlája – K992. Alaptev. szakfeladatának bevételei Kérdésünk: A pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolásához kapcsolódik-e előirányzat-módosítás? A könyvelési tételeknek meg kell-e jelenniük a pénzforgalmi jelentésben?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek ismertetni a negatív pénzmaradvánnyal kapcsolatos könyvelési lépéseket!

Kérdés: Kérem, ismertessék az önkormányzatok szemszögéből a vizitdíj kiadásként és bevételként történő könyvelését, a magánszemélynek visszatérített vizitdíj elszámolását (szakfeladat, kiadás főkönyvi számla, a költségvetéstől visszaigénylés utáni bevétel főkönyvi számla)!

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkezők részére más önkormányzat konyhájától vásárolja az ebédet. Az étkezőktől beszedett intézményi térítési díjat, amely ugyan nem annyi (kevesebb), mint az ebédért ténylegesen az önkormányzat által megfizetett összeg, közvetített szolgáltatásként vagy intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevételként kell könyvelni?

Kérdés: Oktatási intézmény vagyunk. Éves, fenntartó által elfogadott, illetve jóváhagyott költségvetésből gazdálkodunk. Kiadásaink, bevételeink működésre kerülnek felhasználásra. Könyvelésünk az államháztartási törvény (Áht.) alapján kettős könyvvitel. Ez az alapja a beszámolók elkészítésének. Szükség van-e a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján egy analitikus nyilvántartás vezetésére kötelezettségvállaláshoz? Véleményünk szerint e rendelet 67. pontja szabályozza a kötelezettségvállalás dokumentumait. A költségvetési intézmények az elfogadott éves költségvetésüket előirányzat alapján a főkönyvi könyvelésben (TTG-program) rögzítik, amely minden havi zárás után adatot szolgáltat a költségvetés időarányos felhasználásáról. Fenti rendelet alapján kötelezővé tették egy kötelezettségvállalást nyilvántartó analitikus rendszer vezetését. Kérem szíves válaszukat, hogy a beszámoló alapját jelentő főkönyvi könyvelés mellett van-e jelentősége és szakmai alapja egy ugyanolyan módszerrel egy második kettős könyvelés vezetésére!

Kérdés: Dolgozónk 2008. január 9-én tölti be a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt (60 évet). Mivel törvényileg már csak az idén van arra lehetőség, hogy munkaviszonyának megtartása mellett menjen el nyugdíjba, ezért szeretne korengedménnyel nyugdíjba menni az idei évben. Úgy tudjuk, erre lehetősége van abban az esetben, ha a munkáltató megállapodást köt vele a korengedményes nyugdíjazásról, és nyilatkozatban vállalja, hogy a korengedményes nyugdíj idejére járó nyugdíj összegét és a postaköltséget egy összegben befizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára [181/1996. (XII. 6.) Korm. rend.]. Intézményünk bérszámfejtését központilag a Magyar Államkincstár végzi. Kérdésünk az, hogy a munkáltató által befizetett nyugdíj- és postaköltség könyvelési tételei melyek?