374 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: Közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatban: – A módosított pénzforgalmi szemléletű könyvelés miatt van-e kötelező megfeleltetés a továbbszámlázott kiadások és bevételek között, vagyis tárgyévi továbbszámlázott kiadással szemben csak tárgyévi továbbszámlázott bevétel lehet? – A 914. Továbbszámlázott szolgáltatások bevétele számlára kell könyvelni az összes tárgyévben befolyt bevételt, függetlenül attól, hogy tárgyévi, illetve előző évi továbbszámlázott kiadás megtérítéséről van szó? – Ha előző évben továbbszámlázott kiadás térül meg a tárgyévben, akkor esetleg a 91229 Egyéb sajátos bevétel teljesítése számlára könyvelendő?

Kérdés: Iskolánk tánctagozata költségigényes, mivel a ruhákat és cipőket az iskola biztosítja. A beszerzett ruhaanyagot azonnal költségként számoljuk el, vagy az abból készült ruhákat kell nyilvántartásba venni?

Kérdés: Városunkban az intézményi ellátó szervezetnél a készletbeszerzésekhez kapcsolódó raktárat nem működtetünk. Likviditási nehézségek, illetve adminisztrációs munka és költségtöbblet miatt minden esetben csak annyi készletbeszerzés történik, amennyi adott pillanatban szükséges, és azonnal költségként kerül elszámolásra. A Költségvetési Levelek egy korábbi cikke alapján ezt az állapotot elfogadhatónak lehet minősíteni. Kérdésem az lenne, hogy konkrétan mely törvények foglalkoznak ennek szabályozásával, illetve a raktárüzemeltetés szükségessége köthető-e költségvetési összeghez, illetve egyéb intézményi paraméterhez?

Kérdés: 2003. november 28-án egy városi önkormányzatnál egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény jött létre (kiválással), amely azt megelőzően egy önállóan gazdálkodó intézményen belül részben önálló intézményként működött. Ez az intézmény 2003. évre nem készített beszámolót, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 2003. évi bevételeit-kiadásait az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény számolta el, ahonnan kivált. Ez az önálló költségvetési szerv: – folytatta a részben önálló intézményi feladatait, – feladatot kapott attól az önállóan gazdálkodó intézménytől, amelyből kivált, – feladatot kapott egy másik önállóan gazdálkodó intézménytől, amely ez után a megyei önkormányzat felügyelete alá került, – a felügyeleti szerve egyéb feladatokkal is megbízta. A fenti feladatok elvégzéséhez a felügyeleti szerv, az önkormányzat épületet, ügyviteli felszereléseket, berendezéseket, gépeket, valamint járművet kapott, közel 40 millió Ft értékben. Az önkormányzattól kapott indulóvagyont (ingatlan, berendezések, jármű) a számviteli nyilvántartásban és a mérlegben indulótőkeként kell-e nyilvántartani (szerepeltetni), vagy a tárgyévi tőkeváltozásként a 412 főkönyvön, és melyik év beszámolójában?

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: – alapítójuk a községi önkormányzat, – fenntartójuk a községi önkormányzat, – jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, – az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, – az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, – az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, – alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?

Kérdés: Intézményünk megállapodás alapján egy meghatározott rendezvény költségeire más szervezettől, képviselőktől támogatást kap. E támogatást a megállapodás alapján kizárólag vendéglátásra használhatjuk fel. Kérdezem, hogy az ilyen vendéglátás költsége beszámít-e az adómentesen nyújtható reprezentációs keretbe?

Kérdés: Ellentmondásosnak tartjuk, hogy a költségvetési szerv év végén a mérlegben az immateriális javak között befejezetlen beruházást nem mutathat ki (PM Tájékoztató 2006). Önkormányzatunknál integrált rendszer bevezetése van folyamatban (a fejlesztés kb. 2 év), melynek nagy részét vagyoni értékű jogként fogjuk majd aktiválni a rendeltetésszerű használatbavételkor. Mi a teendő év végén az olyan vagyoni értékű jogok pénzforgalmi kiadásaival, amelyeket a költségvetési szerv ténylegesen nem vett még használatba, azaz nem aktiválhatók?

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.

Kérdés: Év végén a szállítók mérleg szerinti értékének megállapításakor figyelembe kell-e venni a tárgyévet követő évben (pl. január) beérkező, de decemberi teljesítésű szolgáltatást tartalmazó kötelezettségeket (pl. távbeszélőszámla)?

Kérdés: Községi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Településünkön kisebbségi önkormányzat is működik. Működésükkel kapcsolatos kiadásaik jelentős része élelmiszer-beszerzés, mely reprezentációnak minősül. Helyesen jár-e el a hivatal abban az esetben, ha a kisebbségi önkormányzat adómentes reprezentációs keretét külön, a részükre járó állami támogatás, illetve saját bevételeik alapján állapítja meg, vagy mivel kiadásaik beépülnek az önkormányzat összes kiadásába, a reprezentációs költséget, illetve az adómentes értékhatárt együtt, az egész önkormányzatra összesítve kell megállapítani?