Fordított áfa

Kérdés: Költségvetési szervként vállalkozási tevékenységet nem folytatunk, áfa visszaigénylése, illetve fizetése arányosítással történik a gyermekétkeztetésre, valamint ingatlan- és gépjármű-bérbe­adásra vonatkozóan. A felújítási, karbantartási, üzemeltetési feladatainkat saját intézményeink részére, nem üzleti jelleggel végezzük, az áfát ráfordításként könyveljük. A beszállító vállalkozásokhoz milyen nyilatkozatot kell tenni a fordított adózásra vonatkozóan, azaz követelhető-e tőlünk az adó megfizetése fordított adózás alá eső termékek vásárlása, illetve szolgáltatások igénybevétele esetén, ha azokat közfeladatok ellátására és nem vállalkozási célra kívánjuk felhasználni?
Részlet a válaszából: […] ...helyezhető levonásba, vagyis olyan mértékben, amilyen mértékben adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében merül fel a beszerzés. Az áfában a tételes elkülönítés a főszabály. Ha a fordított adózással érintett ügyletből nem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címke:

Kompenzációs felár elszámolása

Kérdés: Fogyatékosok otthonában működő saját konyha biztosítja az ellátottak étkeztetését. Emellett elhordással étkezési lehetőséget biztosít külső igénybevevők számára is. A konyhával kapcsolatos kiadások áfáját arányosítással igénylik vissza. A konyhára mezőgazdasági őstermelőtől vásárolt termékek (zöldségfélék, tojás) után felszámított kompenzációs felár teljes egészében levonásba helyezhető-e, vagy arányosítással vehető figyelembe az áfa fizetésekor?
Részlet a válaszából: […] ...adó vehető figyelembe.Mindez azt jelenti, hogy a kompenzációs felárat is ugyanolyan feltételekkel lehet levonásba helyezni, mint a többi beszerzést terhelő előzetes áfát, vagyis azt kell vizsgálni, hogy a beszerzés milyen mértékben szolgál adóköteles tevékenységet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címke:

Óvodai munkaruha

Kérdés: Óvodában elszámolható-e munkaruhaként a bárhol vásárolt fehér póló és nadrág?
Részlet a válaszából: […] ...alatt) miből hány darabra jogosultak munkaruházatként, a munkáltató mely összeghatárig biztosítja, illetve téríti meg az egyes darabok beszerzését, azokat mikor, milyen rendben, határidőig kell, hogy beszerezzék a dolgozók, továbbá azt is, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címke:

Jóteljesítési biztosíték elszámolása

Kérdés: Építési beruházás közbeszerzésen nyertes kivitelezője jóteljesítési biztosítékként az előírt összeget befizette az önkormányzati társulás bankszámlájára. Hogyan kell helyesen lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] A jóteljesítési garanciát az önkormányzati társulásnak a kapott előleg között kell egészen addig kimutatni, amíg nem kell visszafizetnie, vagy nem kell a nem megfelelő kivitelezés miatt igénybe vennie.A kapott előlegeket a bevétel beérkezésekor kizárólag a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címke:

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: A kiküldetésben lévő dolgozóknak előleget adunk a napidíjra és egyéb költségekre. Amikor a dolgozó hazajön és elszámol, akkor a kiküldetési rendelvény mellékleteként leadott számlákat a napi­díjjal együtt a megelőző hónap 15-ei árfolyammal számoljuk ki. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell figyelembe venni. A munkáltató nevére szóló számlákat a munkáltató számolja el a saját könyvvitelében és a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybe­vételekor (teljesítésekor) érvényes, az Szt. 60. § (4)–(6) bekezdései szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címkék:    

Jóteljesítési biztosíték

Kérdés: Építési beruházás közbeszerzésen nyertes kivitelezője jóteljesítési biztosítékként az előírt összeget befizette az önkormányzati társulás bankszámlájára. Hogy kell helyesen lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 49. §-ának (1) bekezdése alapján idegen pénz­eszközként kell elszámolni azon pénzeszközöket, amelyek változása a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként nem tartható nyilván. A (2) bekezdés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.
Kapcsolódó címke:

Áfa-tv. arányosításra vonatkozó szabályainak értelmezése

Kérdés: Egy önkormányzat pályázat keretében tárgyi eszközöket szerez be, melyek egy részét adóköteles tevékenységéhez használja, más részét tisztán adómentes vagy áfakörön kívüli tevékenységénél fogja hasznosítani. Ugyanezen pályázat keretében vannak kapcsolódó szolgáltatási számlák pl. a közbeszerzéssel, könyvvizsgálattal stb. kapcsolatban. Azon tárgyi eszközöket, amelyekkel tisztán csak adóköteles tevékenységet fog végezni, az önkormányzat tételesen mutatja ki, és a beszerzéskori áfát 100%-ban visszakéri. Azon eszközök beszerzését terhelő áfát, amely eszközöket 100%-ban tisztán áfakörön kívüli vagy tárgyi adómentes tevékenységéhez használ, ugyancsak a tételes elkülönítés alapján teljes egészében nem vonja le. A szolgáltatásokat terhelő adót a levonás szempontjából arányosítja, mert ezek tételesen nem különíthetők el. Az önkormányzat 2013-ban például 10%-ban vonhatja le az arányos áfát az Áfa-tv. 123. §-a és az 5. melléklet szerint. 2014-ben ez a levonási arány csak 8% lesz. A fent leírtakkal kapcsolatban a következő kérdéseink fogalmazódtak meg:
1. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az az értelmezés, mely szerint a tárgyi eszközöknél (feltéve hogy a figyelési időszakban a konkrét eszköz rendeltetése áfa vonatkozásában nem fog változni) a 2014-es, 5. számú melléklet szerinti arányváltozás nem követel módosítást, hiszen az adott eszköz ugyanúgy tisztán 100%-ban adóköteles, illetve tisztán 100%-ban nem adóköteles tevékenységhez hasznosul. Az arányosítás csak a szolgáltatásokat érinti, ezeknél pedig a 135. § szerinti figyelési idő nem értelmezhető.
2. Mennyiben változtatja meg a helyzetet az, ha ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzat az eszközökre például a beszerzési áruk arányában ráaktiválja?
Részlet a válaszából: […] ...eszközt kizárólag adóköteles gazdasági tevékenységhez használják, a tételes elkülönítés feltétele fennáll, s a tárgyi eszköz beszerzését terhelő, tételes elkülönítéssel meghatározott áfára az sincs befolyással, ha azokat a szolgáltatásokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Önkormányzati főzőkonyha

Kérdés: A jelenleg az önkormányzat által működtetett főzőkonyhát 2015. január 1-jétől ki szeretnénk adni külső vállalkozónak üzemeltetésre. A konyha 4 gazdálkodónak nyújt szolgáltatást: a polgármesteri hivatalnak, az önkormányzatnak, az idősek otthonának és az óvodának. Ha egyenként a szolgáltatás nettó értéke, amelyet a külső vállalkozó nyújt, nem éri el a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó közbeszerzés nemzeti értékhatárát, kell-e közbeszerzési eljárást lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelt szolgáltatások értékét össze kell számítani, és a nemzeti értékhatárt meghaladó összegű szolgáltatási értékre közbeszerzési eljárást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.
Kapcsolódó címke:

Reprezentáció nyilvántartása

Kérdés: Reprezentáció esetén a nettó értéket a személyi jellegű kiadások, a hozzá kapcsolódó áfa értékét a dologi kiadások között kell nyilvántartanunk. Szja-oldalról viszont a bruttó összeg után kell adót fizetnünk, a Kincstár felé a KIR-ben a bruttó összeg kerül jelentésre. Ezáltal az intézményi bérfeladás eltér a könyveléstől az áfa összegében. A fenti jogszabályok nincsenek összhangban, ezért sérül az átláthatóság. A tételeket nehéz egyeztetni. Szükséges esetleg valamilyen analitika vezetése a különbözethez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...is. A 2015. január 1-jétől hatályos szöveg szerint "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.
Kapcsolódó címke:

Pályázati előleg

Kérdés: 2013 decemberében uniós projekt keretében eszközbeszerzés történt szállítói finanszírozással. A beszerzés a folyamatban levő beruházás állományára került az eszközanalitikában és a főkönyvben is, pénzforgalom nélküli beszerzésként. A beszerzéshez kapcsolódó a 2013. évi közbeszerzési tanácsadó díja, ami utófinanszírozású, az analitikában és a főkönyvben is, a folyamatban levő beruházás állományára, míg a számla a 39262 (utólagos finanszírozású nemzetközi támogatási program forgalma) főkönyvi számlára került. 2014. évi nyitáskor a beszerzés a közbeszerzéssel együtt az analitikából a főkönyvbe a befejezetlen eszköz beruházásra, míg a közbeszerzési tanácsadó díja a 39262-ról a 36515 (egyéb adott előlegek) főkönyvi számlaszámra került a rendező mérleg szerint. Melyik főkönyvi számlával szemben kell kivezetni az elő­leget 2014. évben, amikor az Irányító Hatóság átutalja az utólagos finanszírozású számla összegét, mert a beruházásra már rákerült a fentiek szerint 2013. évben?
Részlet a válaszából: […] ...a 36515. Adott előlegek tartozik egyenlegeként jelent meg a 2013. évben átfutó kiadásként nyilvántartott kiadás. 2014. évi nyitáskor a beszerzés a közbeszerzéssel együtt az analitikából a főkönyvbe a befejezetlen eszköz beruházásra, míg a közbeszerzési tanácsadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
53
54
55
110