Találati lista:
61. cikk / 89 Készpénzfizetés 250 ezer forint felett
Kérdés: Az új szabályok szerint január 1-jétől 250 ezer forint feletti készpénz fizetésekor az adóhatóság megbírságolja a feleket. Ez azt jelenti, hogy közüzemi díjat sem lehet készpénzben fizetni? Miként minősül az az eset, ha postai befizetési bizonylaton kell fizetni? Magánszemélyeknek is bankszámlát kell nyitniuk az új szabály miatt?
62. cikk / 89 Közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetések
Kérdés: A közbeszerzéses kifizetésekhez kapcsolódóan tavaly márciusban 2009. január 1-jéig halasztották el annak a szabálynak az alkalmazását, hogy kifizetést csak nemleges adóigazolás esetén lehet teljesíteni. Tudomásunk szerint ismét változott a szabály. Mit kell tennünk, ha kifizetünk, illetve ha mi kapunk munkánkért cserébe pénzt?
63. cikk / 89 Képviselő bejelentése
Kérdés: Társaságunk megalakulásakor a cégbejegyzést intéző ügyvéd a cégbírósághoz bejelentette a társaság képviselőjének nevét. Az Art. rendelkezései szerint azokat az adatokat, amelyeket a cégbírósághoz bejelentenek, már nem kell az adóhatósághoz is bejelenteni, mégis az adóhivatali változásbejelentő lapon szerepel a képviselő bejelentése is. Lehet, hogy ez csak a megalakuláskor igaz, és később már az adóhivatalhoz is bejelentést kell tenni?
64. cikk / 89 Közbeszerzéssel történő építési beruházás
Kérdés: Önkormányzatunk közbeszerzési eljárás keretében építési beruházást fog végezni. Fennáll-e a bejelentési kötelezettségünk?
65. cikk / 89 Követelések elengedésének elszámolása
Kérdés: Jogszabályon, illetve önkormányzati rendeleten alapuló követeléselengedés esetében, a követeléselengedés, tartozásátvállalás költségvetési kiadás tervezése és elszámolás mellett meg kell tervezni, és el kell számolni költségvetési bevételként az elengedett követelés összegét (vagyis hogy milyen bevétel keletkezne a követelés rendezésekor). Vonatkozik-e ez a szabály a helyi adófizetéshez kapcsolódó mulasztási bírságok, késedelmi pótlékok mérséklésére, elengedésére, illetve a jogosulatlanul felvett szociális ellátások miatti követelések elengedésére?
66. cikk / 89 Késedelmes számlakibocsátás szankciója
Kérdés: A 2008. évi Áfa-tv. január 1-jétől a számla kiállítását határidőhöz köti. Idevonatkozó 163. §-a szerint: "Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni". Milyen szankció sújtja a számla kibocsátóját és a befogadóját, ha ezt időben nem tudja teljesíteni?
67. cikk / 89 Közbeszerzéshez kapcsolódó igazolás
Kérdés: Folyamatosan írunk ki közbeszerzési pályázatokat. Eddig az ajánlattevőktől a pályázat benyújtásakor kértünk be nemleges adóigazolásokat. Jól értelmezzük, hogy 2008. január 1-jétől nemcsak a pályázat benyújtásakor, hanem a nyertesnek történő kifizetéskor is kell adóigazolást kérnünk?
68. cikk / 89 Bevallás késedelmes benyújtása
Kérdés: Már másodszor fordult elő, hogy könyvelőnk a bevallás benyújtását megelőzően kórházba került, így késve tudtuk elküldeni az esedékes bevallást. Kérhetjük-e ilyenkor az adóhatóságtól a bevallási határidő meghosszabbítását, nem szeretnénk ugyanis mulasztási bírságot kapni a késés miatt?
69. cikk / 89 Jogtalan inkasszó
Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt és bírságot állapított meg. Fellebbeztünk, amelyre a másodfokú adóhatóság határozatot hozott. A határozat – amely helybenhagyta az elsőfokú határozatot – kézhezvételével egy időben az adóhatóság leemelte számlánkról a megállapítást. Így már nincs tartozásunk, nem tudunk részletfizetést sem kérni. Álláspontunk szerint jogtalan volt ez az eljárás. Jól gondoljuk?
70. cikk / 89 Elkobzott áruk értékesítési bevétele
Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni az elkobzott áruk értékesítését polgármesteri hivatalnál? A költségvetési beszámoló űrlapjainál hol jelentetem meg ezen összeget?
