788 talált állásfoglalás a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Intézményünkben ugyanaz a személy a pénztárellenőr és az érvényesítő. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben kialakulhat-e összeférhetetlenség?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója az önkormányzat részére és nevére számla ellenében vásárolt. A számlán a fizetés módjaként bankkártya lett feltüntetve. Az önkormányzat nem rendelkezik bankkártyával, a fizetésre használt kártya a dolgozó nevére szól. Elszámolható-e az ilyen számla készpénzes számlaként? Elszámolhatók-e továbbá azok a számlák, amelyek az önkormányzat nevére szólnak, a fizetési mód készpénz, de készpénz helyett a dolgozó a saját bankkártyájával fizet?

Kérdés: A közalapítvány elnöke, titkára, kuratóriumi tagjai kaphatnak-e munkájukért (pályázatok elbírálása, szakértése, ellenőrzése) – mely különmunka – számla ellenében megbízási díjat? A választott tisztségviselők saját gépkocsi használatáért kaphatnak-e költségtérítést (amortizáció, üzemben tartás stb.) adómentesen? Az alapító okirat szerint költségeikkel elszámolhatnak.

Kérdés: Pénztárból kifizetett és utólagos elszámolásra kiadott összegek pontos bizonylatolásával kapcsolatosan várjuk állásfoglalásukat. Tagintézményeknek és karbantartásokat irányító dolgozónak is rendszeresen adunk ki elszámolásra előlegeket a pénztárból. Ez a 30 napot nem haladja meg, és amikor elszámolnak, visszavesszük a pénztárba bevételi pénztárbizonylaton. Egyúttal kiadásba is helyezzük a számlák összegét, mint vásárolt karbantartási anyag, szolgáltatás stb., de nem számlánként külön-külön pénztárbizonylaton, hanem egy bizonylatra vezetjük fel, amit aláírnak, akik elszámoltak az összeggel. Helyes-e ez a gyakorlat?

Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?

Kérdés: Önkormányzatunk 2005. évben értékesített telket 25%-os áfával, azzal a feltétellel, hogy a telek meghatározott időn belül beépül, ellenkező esetben a vevő magánszemély köteles a telket az önkormányzatnak visszaadni, maga nem értékesítheti. A telek a magánszemély tulajdonába került. A magánszemély a telek beépítésétől elállt, az önkormányzattal az adásvételi szerződést felbontották. Kérdésünk, hogy ebben az esetben sztornó- vagy helyesbítő számlát kell-e kibocsátanunk? Az áfát tartalmazó vételárat kell-e a vevőnek visszafizetnünk? A felbontó szerződés elkészítésével és a földhivatali eljárással ügyvédet bízott meg az önkormányzat, amely az ügylet lebonyolítása után a telket újra értékesíteni kívánja.

Kérdés: Költségvetési szerv 20%-os áfaköteles nyomtatványt értékesít 2008. 09. 17-én, amiről a pénztáros kiállítja a bevételi bizonylatot és a készpénzfizetési számlát. (Kiállítás dátuma, teljesítés dátuma, fizetési határidő 2008. 09. 17.) Egy hét múlva a vevő a számla javítását kéri, mert a neve el van írva a számlán. Az intézmény sztornózta a 09. 17-i számlát (negatív előjellel az eredeti számlán lévő adatokat), majd kibocsátott egy új számlát a vevőnek, aminek a kiállítás dátuma, teljesítés dátuma, fizetési határideje is 2008. 09. 25-e). Helyesen járt-e el az intézmény?

Kérdés: Polgármesteri hivatal valutapénztár létesítését tervezi. Kérdésem, hogy milyen személyi és tárgyi feltételekkel működtethető?

Kérdés: Központi költségvetési szerv területi szerve egyéb tulajdonosokkal közös társasházban van elhelyezve. A társasház a közös költségeken felül tartalék- (felújítási) alapot is gyűjt, ami adott költségvetési évben nem kerül felhasználásra. Milyen számviteli tételek, elszámolások, nyilvántartások, bizonylatok tartoznak a társasházban lévő állami tulajdonú ingatlan szabályos könyvviteléhez?

Kérdés: A jelenlegi áfaszabályok szerint az iskolai, óvodai étkezési térítési díjakról kell-e mindenkinek számlát kiállítani, vagy elég a nyugta, amennyiben nem kér névre szóló számlát a szülő?