7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Étkeztetési támogatás könyvelése
Kérdés: Önkormányzatunknál önálló intézményként működik az ÁMK. Az óvodai és iskolai kedvezményes étkeztetésben részesülők után járó támogatást intézményfinanszírozásként adjuk át az ÁMK részére. Kérdésem, hogy az ÁMK-nál hogyan jelenik meg a könyvelésben az étkeztetési támogatás? Kell-e a támogatást könyvelni az 583224-es számlán, és ha igen, azt milyen módon?
2. cikk / 7 Közfoglalkoztatás útján a saját konyha részére előállított élelmezési nyersanyagok számviteli elszámolása
Kérdés: Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv. Az önkormányzat konyháját üzemelteti, amely keretében ellátja az óvodai és iskolai étkeztetést, de a szabad kapacitást kihasználva "külső" megrendelésre is főz. Áfaalany, negyedéves bevallásra kötelezett. A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók, akiket az intézmény foglalkoztat, az önkormányzat tulajdonában lévő földterületen – kizárólag saját konyha részére – zöldségféléket termelnek. Az önköltség-számítási szabályzat alapján megállapítjuk az előállított termék egységre jutó önköltségét (munkabér, járulék, vetőmag, gépi munka stb.), és ennek alapján belső számviteli bizonylattal dokumentáljuk a megtermelt mennyiséget, amelyet külön átadás-átvételi bizonylat alapján (mennyiség és érték feltüntetésével) átadunk a konyha részére. A konyha a készletet bevételezi. Milyen pénzforgalmi helyesbítő tételeket kell könyvelni a készletmozgással egy időben? Kell-e könyvelni a konyha költséghelyen az "élelmiszer-vásárlást" dologi kiadásként, és ezzel egy időben a 011300. Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése szakfeladaton az önköltségi áron megállapított bevételt? A fenti könyvelési tétel módosítaná az áfabevallás levonható, illetve befizetendő adó sorait is.
3. cikk / 7 Étkezési térítési díj
Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?
4. cikk / 7 Diákétkeztetés
Kérdés: Középiskolai intézményünkben a kollégiumi ellátás az új Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja alapján mentes az adó alól. Ugyanebben a középiskolában tanuló diákok menzaellátása szintén adómentes? Véleményünk szerint nem lehet a diákok étkeztetését kétféle módon számolni. A hivatkozott új Áfa-tv. nem jelöli külön a menzai étkeztetést. Helyesen járunk-e el, ha részükre is áfamentesen állapítjuk meg a térítési díjat?
5. cikk / 7 Étkeztetések áfakötelezettsége II.
Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhával rendelkezik. Főzünk a saját diákjainknak (menzások, napközisek), és a szintén önkormányzati fenntartású óvodáknak, öregek otthonának, szociális étkezőknek, vendégeknek és saját dolgozóinknak. A többi intézmény étkeztetését a GAMESZ-nek számlázzuk. Az alapító okiratunkban szerepel ez a tevékenységünk. Az új Áfa-tv. 85. §-a szerint mely tevékenységünk mentes az adó alól, hogyan alakul a gyerekektől beszedendő térítési díj (eddig nyersanyagnorma+áfát szedtünk), a raktárra bevételezett élelmiszer áfájának levonhatósága (a mentes és köteles tevékenységhez való felhasználás aránya csak utólag derülhet ki), a fenntartó által nettóban meghatározott nyersanyagnormát kell-e változtatni (a le nem vonható áfát bele kell-e venni)? Ez az esetleges mentesség választható, vagy kötelező érvényű? Ha mentes a diákétkeztetés, akkor a gyermekvédelmi törvény 148. § (4) bekezdését miért nem változtatták meg?
6. cikk / 7 Étkeztetés
Kérdés: Az Áfa-tv. változása – könyvelési szempontból – hogyan szabályozza az élelmiszerek (anyagbeszerzések) utáni áfa visszaigénylését? A normatív támogatás (étkezések vonatkozásában) hogyan függ össze a térítési díjak áfabefizetési kötelezettségével?
7. cikk / 7 Iskola számlaadási kötelezettsége a diákétkeztetés és fénymásolás után
Kérdés: Kell-e iskolánknak számlát adnia a tanulók részére az étkezésiköltség-térítés befizetésekor? Ha a tanulóknak pénzért (10 Ft/oldal) végzünk fénymásolást, erről kell-e számlát adni? Mi a követendő eljárás?