Találati lista:
1001. cikk / 1218 Szennyvíztelep bővítése
Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk. Szakfeladatunk között van áfaköteles és áfamentes tevékenység is. A hivatal szennyvíztelep-bővítést tervez 2005. évben. (A szennyvíztelep bérbe van adva.) A bővítéshez saját adóköteles bevételt és egyéb szakfeladattól átvett pénzeszközt használ fel, amennyiben hitelt kell felvenni a beruházáshoz, azt saját bevételéből fizeti. Analitikában az önkormányzat el tudja különíteni ezen beruházás bevételeit és kiadásait. A fentieket be kell-e vonni az arányosításba?
1002. cikk / 1218 Tankönyvforgalmazás adózása
Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk, a diákok tankönyvforgalmazása az intézményen keresztül folyik. Megbízásos jogviszonyban 2 pedagógus látja el a tankönyvterjesztést a tankönyvforgalmazó és a diákok között. A megbízott tankönyvfelelősök befizetik az intézménynek a diákok által fizetett könyvek ellenértékét. Az intézmény, a nevére szóló számlák alapján, az összeget (áfás összeg) átutalja a tankönyforgalmazónak. Amikor befizetik az intézmény pénztárába, akkor az összeg áfatartalmát külön kell-e kezelni, befizetendő áfa keletkezik-e? Ha igen, akkor az intézménynek kétszeres áfafizetési kötelezettsége van, miután a tevékenysége nem jogosítja fel áfa-visszaigénylésre?
1003. cikk / 1218 Országos diákverseny nevezési díja
Kérdés: Az oktatási tevékenységet végző intézmény diákoknak országos versenyt szervez, és erre nevezési díjat szed. Milyen SZJ-számon és milyen adómértékkel kell a számlát kiállítani?
1004. cikk / 1218 Pályázat nevezési díja
Kérdés: Alapítvány, minisztérium céltámogatásra pályázatot ír ki az intézmény részére, erre nevezési díjat kér. Azt befizetjük csekken, vagy átutaljuk, mert a pályázat feltétele az igazolt, befizetett nevezési díj. Több esetben elutasítanak minket (minisztérium), hogy nem állítunk ki számlát. Kötelező-e számlát kiállítani?
1005. cikk / 1218 Támogatások arányosítása
Kérdés: Önkormányzatunk 2003. évben pályázaton elnyert támogatás igénybevételével konyhaépítés beruházást kezdett el. A támogatást nettó módon igényeltük. Az építési napló 2003-ban megnyitásra került, a kivitelező a számlát 2004-ben nyújtotta be. A jelenleg üzemelő (a beruházással kiváltandó) konyha bevételei: adóköteles térítési díj, valamint a saját bevételük kiegészítve a tevékenységgel összefüggő költségek mértékéig intézményfinanszírozásra nyújtott támogatásnak. (Az önkormányzat az óvodai iskolai intézményi étkeztetéshez normatív állami támogatásban részesül.) A kivitelező számlájában szereplő áfa milyen mértékben igényelhető vissza?
1006. cikk / 1218 Bérlőkijelölési jog átengedése
Kérdés: Az önkormányzat pályázati forrásból bérlakásokat épített, melynek önrésze jelentős összegű. A képviselő-testület – az önrész részbeni fedezetére – úgy döntött, hogy a bérlőkijelölési jogot 20 ezer forint/m2 egységáron adja át a lakások leendő bérlőinek. Kérem álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a lakások bérlőkijelölési jogának értékesítése áfaköteles tevékenység-e, vagy esetleg a lakóingatlan hasznosítására vonatkozóan áfamentes tevékenységként kell elbírálni?
1007. cikk / 1218 Vendéglátás és kis értékű ajándék elszámolása
Kérdés: Művelődési ház vagyunk, év végén több olyan programunk van, ahol édességet és üdítőt adunk a résztvevőknek, pl. karácsonyi program gyerekeknek, időseknek. A program ingyenes, csokoládét, szaloncukrot és egy kis ajándékot kapnak a résztvevők. Hová számoljuk el a beszerzés költségeit: 54-es számlacsoportba, szakmai anyagnak vagy 56-ba reprezentációnak? Dolgozóknak adott kisértékű ajándékot hová kell könyvelni (max. 5000 Ft)?
1008. cikk / 1218 Munkahelyi étkeztetés elszámolása
Kérdés: A munkahelyi étkeztetésnél, abban az esetben, ha nem saját konyháról történik az ellátás, hogy helyes az elszámolás az áfa szempontjából? A munkáltató rendeli és veszi meg dolgozóinak az általuk igényelt mennyiséget. Ebben az esetben van egy összevont számla szolgáltatónként. A munkahely lekönyveli vásárolt élelmezésként. Kiszámlázza a dolgozóknak a teljes összeget (bevételként lekönyveli). A dolgozó számlája alapján megkapja az étkezési hozzájárulást (lekönyvelve étkezési hozzájárulásként). (Ebben az esetben is dönthet a munkavállaló, hogy hol étkezik.) Minden dolgozó ott eszik, ahol akar, több helyen is egy hónapon belül, így több számlát is hoz, amit a munkáltató nevére állíttatott ki. A saját zsebéből előlegezte meg a vásárlást, és a hónap végéig benyújtja a számlát a munkáltatónak, aki csak az étkezési hozzájárulás összegét fizeti ki, amennyiben a számla összege kisebb, mint 6 ezer forint, természetesen csak annyit, ha több, akkor is max. 6 ezer forintot. Csak étkezési hozzájárulás kerül elszámolásra (nincs az alkalmazottnak térítésidíj-befizetése, nincs vásárolt élelem kiadása).
1009. cikk / 1218 Selejtezett termékek értékesítése. SZJ-szám vagy vámtarifaszám?
Kérdés: Az intézmény által selejtezett tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésénél milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során alkalmazni. A vásárláskor az intézmény az áfát nem igényelte vissza, mivel közoktatási tevékenységet végez. A vámtarifaszám, illetve SZJ-számok között ilyen tevékenység nincs. Az intézményeknek feleslegessé vált tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésekor (új vagy használt) milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során használnia? Minden esetben kötelező-e a számlára vámtarifaszámot, SZJ-számot írni, vagy vannak kivételek?
1010. cikk / 1218 Tankönyvek értékesítése és a támogatás
Kérdés: Megváltozott a tankönyvpiaci tv. Eszerint az intézmény nem adhat ki számlát, nyugtát a gyermekektől beszedett pénzről, hanem azt a tankönyvterjesztőknek kell továbbítania és a számlát is ő állítja ki, valamint az áfát is ő fizeti meg utána. Továbbá az iskola a kapott állami és helyi támogatást is a tankönyvterjesztőnek utalja át. A fenti esetben kell-e arányosítani? Az iskola milyen számlát kap a tankönyvterjesztőtől? Mi az adó alapja? Atankönyvterjesztő jutalékot utal az iskolának. Ebben az esetben az iskola milyen számlát állít ki a tankönyvterjesztőnek, milyen SZJ-számmal?
