Találati lista:
1061. cikk / 1218 Sportcsarnok bérbeadása
Kérdés: Az Áfa-tv. novemberi módosítása következtében hivatalunk a törvény 2. sz. mellékletének 10. pontjával kapcsolatos ingatlanhasznosításaira az áfakötelezettséget választotta. Nem egyértelmű azonban számunkra a sportcsarnok hasznosításának áfakötelezettsége, az alábbiak miatt: a sportcsarnokot többnyire szabadidősportra, edzésre és mérkőzések lebonyolítása céljából adjuk bérbe, amatőr sportszervezeteknek. Az SZJ szerint a 92.62.1 szám alatti egyéb sportszolgáltatás esetében a sportlétesítmények rendeltetésszerű használata 15 százalékos áfakulccsal adózik, a szabadidős és sportszolgáltatás pedig tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül. Kérjük, szíveskedjenek állást foglalni abban, hogy amatőr sportszervezetek részére edzésre és mérkőzésekre történt bérbeadást milyen áfakulccsal kell leszámlázni!
1062. cikk / 1218 Idegen helyen tárolt, tárgyév végén kiegyenlített tárgyi eszköz elszámolása
Kérdés: A polgármesteri hivatal gyakorlatában előfordul, hogy a költségvetési év végén vásárolt tárgyi eszközök beérkezése előtt megérkezik a számla tárgyévi teljesítéssel, ugyanakkor az eszköz tárolási nyilatkozattal még a szállító telephelyén van, és csak a következő év elején érkezik meg ténylegesen a hivatalba és kerül sor az üzembe helyezésre. A tárgyi eszköz bevételezése során mi a helyes eljárás? Mi a teendőnk a számla és a tárolási nyilatkozat beérkezésekor és az üzembe helyezéskor?
1063. cikk / 1218 Szigorú számadású nyomtatványok
Kérdés: Szigorú számadású nyomtatványnak minősülnek-e a következő bizonylatok:- szabadságengedély,- belföldi kiküldetési rendelvény,- befizetési jegyzék,- tehergépkocsi-menetlevél?Szabályos-e a befizetési jegyzék használata, pl. étkezési térítési díj szedése során, vagy nyugta kiállítása a helyes?
1064. cikk / 1218 Üdülési csekkek adózási szabályai
Kérdés: Intézményünktől nyugdíjba vonult munkavállalónk és családja részére juttathatunk-e adómentes természetbeni juttatásként üdülési csekket?
1065. cikk / 1218 Önkormányzat adóalanyiságának kérdése
Kérdés: Önkormányzatunk adóalanyiságával kapcsolatosan érdeklődöm. A Körjegyzőséghez tartozó egyik településen az adóköteles tevékenységből származó bevétel 2003. évben meghaladta a 4 millió Ft-ot. A bevétel két legjelentősebb tétele az étkeztetés és a csatornarendszer bérüzemeltetése. A csatornarendszer 1999 óta üzemel, az adólevonási jog figyelembevételével központi céltámogatásból valósult meg. Álláspontunk szerint az áfatörvényt módosító 2003. évi XCI. tv. 211. § (7) bekezdése alapján az üzembe helyezéstől számított 10 évig e beruházás tekintetében a bérbeadás során áfát kell felszámítanunk. A 4 millió Ft-os összeghatár megállapításánál a csatorna-bérbeadásból származó bevételt is figyelembe kell-e venni? Az étkeztetés után kell-e áfát felszámítanunk, ha a csatorna bérbeadása nélkül nem haladjuk meg a 4 millió Ft-ot?
1066. cikk / 1218 Közösségi adószámok
Kérdés: Milyen határidőig kell megkérnie az alanyi mentes, illetve kizárólag tárgyi mentes költségvetési szervnek a közösségi adószámot, ha közösségen belüli beszerzést teljesít?
1067. cikk / 1218 Áfaalanyiságukat elvesztő szervezetek Európai Közösségen belüli adózási szabályai
Kérdés: Mi a változás 2004. május 1-jétől az alanyi áfamentes, illetve a kizárólag tárgyi mentesként bejelentkezett költségvetési szerv áfaadózásában? A közhatalmi tevékenység miatt az adóalanyiságból kijelentkezett költségvetési szervnek kell-e áfát fizetnie Közösségen belüli beszerzéseire?
1068. cikk / 1218 Importáfa szabályainak változása
Kérdés: Hogyan alakulnak az importáfa szabályai 2004. május 1-je után?
1069. cikk / 1218 Támogatások áfája
Kérdés: Intézetünk óvodáskorú gyermekek étkeztetését látja el. A működést saját bevételből, illetve intézményfinanszírozásból fedezzük. A konyha külön egységként működik, a beszerzéseket tételesen el tudjuk különíteni. Hogyan igényelhető vissza a beszerzéseket terhelő áfa 2004. január 1-jétől?
1070. cikk / 1218 Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése
Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
